Székesfehérváron hétfőn másodjára is bemutatták a Hóman Bálint és Népbírósági pere című könyvet, ott volt Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere, Varga István ügyvéd, korábbi kormánypárti parlamenti képviselő, aki minden valószínűség szerint szókimondása miatt távozott a Kesma kuratóriumának éléről, L. Simon László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, valamint az Index is, a portál tudósított is az eseményről.

Ebben a cikkünkben részletesen is foglalkoztunk Hóman Bálinttal, aki 1933-ban kiállt a numerus clausus fenntartása mellett.

Hóman Bálint 1933-ban kiállt a numerus clausus fenntartása mellett

Az „állami történész" a volt kultuszminiszter körüli vitában tagadta, hogy Hómannak miniszterként bármilyen szerepe lett volna a numerus clausus alkalmazásában és fenntartásában. Ez azonban nem igaz, ezt dokumentumok bizonyítják.

A hétfői beszélgetésen úgy értékelték Hómant, mint akinek történészi munkássága megkérdőjelezhetetlen, politikusi teljesítménye ugyanakkor elítélendő, a kettőt viszont érdemes szétválasztva kezelni. Szóba került Hóman 2015-ös perújrafelvétele, majd rehabilitálása is, L. Simon László elégedetlenségének adott hangot, amikor úgy fogalmazott, ma Magyarországon „köztiszteletben álló személyek rehabilitációját nem kezdeményezheti akárki, aki tiszteli őket.”

Erről részletesebben is beszélt:

Tehát például, ha én egy olyan személy rehabilitációját akarnám kezdeményezni, aki megmentette nagyapámat a háborúban, aztán egy koncepciós per áldozata lett, miért nem lehet ezt megtenni?

Feltette azt a kérdést is, hogy kinek az érdeke, hogy ilyen „jogtechnikai eszközzel akadályozza meg, hogy a gyalázatos népbírósági perek felülvizsgálata megtörténhessen.” Valamint azt sem értette, hogy „mi az oka annak, hogy még a mi kormányunk idején is, a mi Igazsági Minisztériumunknál fogalmazók is úgy írják meg az új törvényt, hogy abból kihagyják azt az egyébként szimbolikus erejű törvénymódosítást, ami a köztudatba lex Varga néven vonult be.”

L. Simon itt Varga István 2010-es törvénymódosítási kezdeményezésére utalt, amiben az egykori képviselő azt kezdeményezte, hogy ötven évnél régebben meghaltak esetében ne csak egyenesági, hanem oldalági rokon is kérvényezhessen perújrafelvételt vagy benyújthasson felülvizsgálati kérelmet. Ennek okán a rendelt el 2014-ben a Fővárosi Ítélőtábla perújrafelvételt Hóman 1946-os, jogerős, életfogytiglani börtönbüntetése ügyében.

Az Index tudósítása szerint ekkor L. Simon azt mondta:

egyszerűen érthetetlen számomra, és legalábbis fölveti annak a gyanúját, hogy itt vannak olyanok a magyar jogalkotás előkészítő fázisában, akik mint a régi jó kommunista alvó ügynökök működnek, és szépen, minden eszközt kihasználva, gyakorlatilag abba az irányba viszik a dolgokat, hogy ne is lehessen a történészek által föltárt folyamatokat és embertelen, igazságtalan döntéseket valamilyen módon, legalább erkölcsi értelemben rehabilitálni.