Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli rádióinterjúban. Csütörtökön az Európai Parlamentben ugyanis a néppárti képviselők többsége is megszavazta a Magyarország ellen indított hetes cikk szerinti eljárásról szóló határozatot. A plenáris ülésen nagy többséggel döntöttek úgy a képviselők, hogy Magyarországon és Lengyelországban is romlott a jogállamiság helyzete, amivel a Tanácsnak határozottabban kellene foglalkoznia.

Orbán szerint az nem meglepő, hogy a "bevándorláspárti többség", mely bevándorlásellenes álláspontja miatt lenézi Magyarországot, a magyarok ellen szavaz, ám az már meglepő, hogy a Néppártban is óriási vita volt a határozati javaslatról.

Orbán azt mondta, azért nem léptek ki végül, mert három fontos ország, a spanyolok, a franciák és az olaszok kiálltak Magyarország mellett. "Ez adott reményt arra, hogy lehet változást elérni." Amúgy már nem lenne a Fidesz a Néppárt tagja, "ha a szövetségeseink elárulnak minket, ott nincs keresnivalónk." Szerinte nem igaz az ellenzéki vélemény, hogy Magyarország pozíciója romlana a kilépéssel. Egyrészt azon az alapon, mert a Fidesz nem hoz az ország számára kedvezőtlen döntéseket, másrészt pedig Orbán szerint az államközi kapcsolatokat nem lehet összekeverni a pártkapcsolatokkal. A költségvetési vitában vannak az országnak szövetségesei és erős érvei, nem beszélve a vétójogról.

Orbán azt mondja, a helyzet így biztos nem maradhat. Csütörtökön beszélt a néppárti helyzetről Kurz kancellárral, de tárgyal még a Néppárt elnökével és a németekkel is, utána döntést hoz. Orbán arról beszélt, ha a Néppárt nem áll ki mellettük, egy új európai kereszténydemokrata mozgalmat kell indítani, amihez szerinte lesznek szövetségesek.

Kicsit sorosozott is Orbán, arról beszélt ugyanis, hogy az ilyen akciók mögött a Soros-hálózat áll. Miután szerinte Soros politikai befolyást vásárol, ő a világ első számú oligarchája, aki maffiaszerű hálózaton keresztül irányítja tevékenységét és gyakorol befolyást.

Orbán szerint erről nem lehet nyíltan beszélni Brüsszelben, mert sokan félnek. Orbán úgy képzeli, ha Soros megfújja sípját, meglendülnek a tollak, és lejáratnak egy politikust az újságírók. Őt már nyolcszor ölték meg és nyolcszor támadt fel, tehát nem fél, mert már ismeri a rendszert. Más viszont igen, és ezért inkább hallgat.

Utána egy izmos alákérdezéssel váltottak témát: Nagy Katalin műsorvezető szerint az emberek sem értik, miért kell kártérítést fizetni a rossz börtönkörülmények miatt. Ezzel át is tértek a műsor két belpolitikai témájára, a börtönviszonyok miatti kártérítésekre és a gyöngyöspatai szegregált roma diákoknak megítélt 100 millió forintra.

Orbán előbb a "börtönbizniszről" beszélt, szerinte a csúcstartó egy olyan 33 éves férfi, aki 8 éves börtönbüntetése után 8,5 milliós kártérítést kapott. Ez szerinte elfogadhatatlan és abszurd. 12 ezer ügyben 10 milliárdnál is többet fizetett ki az állam a rossz börtönkörülmények miatt, ezt Orbán már a joggal való visszaélésnek tartja, ezért döntöttek arról, a kifizetéseket felfüggesztik. A Parlamenthez fordul, hogy az változtasson a szabályokon.

Orbán erről a témáról az év eleji sajtótájékoztatóján beszélt, hogy "egy fillért sem fizetünk" a rossz börtönkörülmények miatt, ami után Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt magyarázta, Orbán nem a kártérítések kifizetésének felfüggesztésére adott utasítást, hanem új szabályok kidolgozására. Pár napra rá viszont Tuzson Bence, Rogán Antal új államtitkára a HírTv-ben jelentette be, hogy felfüggesztik a rossz börtönkörülmények miatt megítélt összegek folyósítását. A miniszterelnök most a rádióban azt mondta:

"a börtön nem egy romantikus hely, előfordulhat, hogy időnként egy-egy rab sérelmére történik valami, ami kínzásnak minősül. Amikor ez bekövetkezik, az elítélt megkapja ezért az ellentételezést. De eszes, és jól ismert ügyvédcsoportok rájöttek arra, hogy olyan lazák a vonatkozó uniós szabályok, hogy ebből simán lehet bizniszt csinálni."

Idézett egy ítéletből, amelyben érv volt, hogy nem süt be a nap eléggé a zárkába. Orbán szerint később a műsorban még nem nevesített, jól ismert ügyvédekkel is foglalkozni kell. Arra számít, ők majd az európai bírósági fórumokon perlik az országot a megváltoztatott szabályok miatt.

Ott nehéz csaták lesznek, de még mindig jobb harcolni, mint balek módjára fizetni úgy, hogy az 10 millió magyar igazságérzetét sérti.

Innen rögtön Gyöngyöspatára fűznek át. Szegregáció miatt 100 millió forintot ítéltek meg roma diákoknak, azonban a térség fideszes országgyűlési képviselője két hete arról beszél, ez csődbe vinné az önkormányzatot, nem tud fizetni. Horváth László felvetette, ne fizessék ki a pénzt, "természetben" tegyék jóvá a hibát. Vagyis, induljon képzés, oktatás a szegregált diákok számára. Orbán szerint ez egy erős érzelmi vihart kiváltó ügy, ő pedig próbál erről higgadtan beszélni (annyira higgadtan, hogy az év eleji sajtótájékoztatón hosszan beszélt arról, az emberek igazságérzetét sérti az ügy – a szerk.). Kiindulópontja a magyarok igazságérzete. Azt szerinte a magyarok gond nélkül elfogadják, hogy segély helyett munkát ad a kormány, hogy az adókból óvodákat tartanak fenn, ahol felzárkóztató munka folyik a romák számára, támogatják azt is, hogy szakmát tanuljanak.

A magyarok nem rasszisták, élből nem utasítják el a cigányokat, keresik az együttműködés formáját

– összegezte a miniszterelnök, majd hozzátette,

egy határ van, amit a magyar ember sosem fog átlépni, ez pedig az, hogy pénzt adunk a semmiért.

A kormány is erre építette fel a politikáját, ezért indította a közmunka programot is.

A bajt úgy kell orvosolni, ha segítséget adunk, kifizetjük a képzéseket, átképzést. Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk.

Orbán szerint szerencsétlen bírói ítélet született. A pert a "Soros-szervezetek" indították, amit ő provokációnak él meg, mert az ilyen akció megtorpedózza az együttélést.