szerző:
Serdült Viktória - Gyükeri Mercédesz

A kiszivárgott jelentés szerint a felfüggesztés meghosszabbítását javasolják Donald Tusk pártelnöknek. Az Európai Néppárt vezetése így oldaná meg, hogy Orbán Viktor személyében ne szerezzenek maguknak újabb ellenséget az uniós politikában.

Nem mertek dönteni a Fidesz sorsáról a néppárti bölcsek, ezért azt javasolták, hogy hosszabbítsák meg a magyar kormánypárt felfüggesztését – ez derült ki a kiszivárgott jelentésből, amelyet a német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozott nyilvánosságra.

Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke hétfőn jelentette be, hogy találkozott a Fidesz vizsgálatával megbízott három politikussal. Az osztrák Wolfgang Schüssel, a belga Herman von Rompuy és a német Hans-Gert Pöttering feladata az volt, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztése után mérjék fel, mennyire megy szembe az EPP alapértékeivel a Fidesz.

©

A jelek szerint erre hiába volt tíz hónapjuk, mégsem tudtak megegyezni. Igaz, Orbán Viktor sem könnyítette meg a dolgukat, a FAZ információi szerint a bölcsek mindössze kétszer tudtak találkozni a magyar miniszterelnökkel, aki egyik találkozón sem volt konstruktív, nem segítette a vizsgálatot. A német lap úgy tudja, hogy

a legvitatottabb kérdés a CEU ügye volt:

a bölcsek többször is kérték, hogy ebben legyen előrelépés, de Orbán nem volt rá hajlandó. A közigazgatási bíróságok bevezetésénél már engedékenyebb volt, az így lekerült a napirendről.

A FAZ információi szerint a három néppárti bölcs jelentésében végül salamoni döntést javasol: szeretnék, hogy Orbán Viktor maradjon a kereszténydemokrata pártcsaládban, másfelől ezért cserébe „nyilvános bűnbánatot” szeretnének kapni a kormányfőtől.

Azaz a felfüggesztést addig érvényben tartják, amíg Orbán nem módosít politikai irányvonalán.

Ha ezt megszavazzák, az azt jelentené, hogy a Fidesz 12 néppárti képviselője maradhatna a frakcióban, csak tisztségeket nem vállalhatnának, Orbán Viktor viszont továbbra sem vehet részt az EPP döntéseiben, és nem mehet el az Európai Tanács ülései előtt tartott kongresszusokra sem.

Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én
©

A FAZ néppárti forrásokból úgy tudja, hogy a bölcsek is megosztottak voltak a kérdésben. Schüssel azt szerette volna, hogy Orbán újra a Néppárt teljes jogú tagja legyen, Van Rompuy viszont a kizárás mellett tette le voksát. Kettejük között Pöttering volt a közvetítő, így született meg a „se veled, se nélküled döntés”, amiről már a február 3-án kezdődő választmányon szavazhatnak.

A hvg.hu-nak korábban több brüsszeli forrás is azt mondta, nagyon valószínűnek tartják, hogy még az EPP-találkozó előtt ki fogják szivárogtatni a jelentést a sajtónak. Donald Tusk pártelnök hivatalosan csak a választmányon ismertetheti annak tartalmát, így viszont nulla lenne annak az esélye, hogy már azon az ülésen szavazzanak róla a párt tagjai. Ha viszont a politikusok és a közvélemény már előbb megtudja, mi van a jelentésben, akkor a voksolást is megrendezhetik, és nem kell tovább húzni az ügyet.

Megosztott frakció

Nagy kérdés viszont, hogy mit szólnak egy ilyen javaslathoz a Néppárt tagjai, akiket alaposan megosztott a Fidesz körüli huzavona. Bár a magyar kormánypártról az EPP választmánya (azaz a tagpártok küldöttjei) fognak dönteni, a néppárt európai parlamenti frakciójának nagy része már szeretné az ajtón kívül látni a Fideszt, míg mások – a spanyolok, az olaszok és a franciák – megengedőbbek lennének Orbán Viktorral szemben.

A nézetkülönbségek éppen a múlt héten, az EP szavazása előtt tartott frakcióülésen csúcsosodtak ki, ahol arról kellett dönteni, hogy a néppárti képviselők megszavazzák-e az állásfoglalást, mely szerint Magyarországon tovább romlott a jogállamiság. A politikusok nagy része végül igennel szavazott, 63 százalékuk támogatta a javaslatot a plenáris ülésen.

Petri Sarvamaa, a finn Nemzeti Koalíció EP-képviselője a hvg.hu-nak azt mondta, a frakció 75-80 százaléka kész kitenni a Fideszt. „Orbán Viktor kijelentéseivel csak fokozza a bajt, a párt viselkedése pedig semmit nem javult a felfüggesztésük óta” – mondta a politikus, aki szerint a magyar kormánypártnak nem is áll érdekében a változás.

Sven Simon, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője viszont arról beszélt lapunknak, nincs arról meggyőződve, hogy a Fidesz kizárása a Néppártból megoldaná a problémákat.

„Akár az EPP-n belül, akár kívül vannak, Magyarország akkor is Közép-Európa szívében fekszik. Ezért korrekt eljárásra van szükség, a kizárást pedig utolsó lehetőségként szabad kezelni, ha már minden más megoldás csődöt mondott. Szerintem viszont jelenleg nem tartunk itt” – tette hozzá.

Azt nem tudni, hogy a bölcsekre volt-e bármilyen hatása, de az biztos, hogy a Néppárt vezetői nem vették jó néven Orbán Viktor kijelentését, mely szerint, ha az EPP nem változtat irányvonalat, akkor önként fog kilépni, és létrehoz egy új, kereszténydemokrata mozgalmat az Európai Unión belül. Erről a lengyel kormánypárttal és az olasz Ligával is tárgyalt – az utóbbi elnökével, Matteo Salvini volt olasz belügyminiszterrel Orbán éppen a néppárti választmány napján mond majd beszédet Rómában.

Forrásaink szerint ugyanakkor a Fidesz EP-képviselői a háttérben igyekeztek pacifikálni a két oldalt, és próbálták elérni, hogy ne legyen végleges a szakítás a magyarok és az EPP között. Erre utal az is, hogy míg a Fidesz vezetése – például Novák Katalin alelnök – nyilatkozataikban keményen kritizálták a Néppártot, a parlamenti képviselők mindig csak az ellenzéki pártokat bírálták, és nem mentek szembe saját pártcsaládjukkal.

Régi történet

A Fidesz kizárása már 2018 őszén felmerült, és az első mélyütést is ekkor kapta a Fidesz a pártcsaládtól. A Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésének megszavazása előtt a párt frakcióvezetője, Manfred Weber a képviselőcsoport ülése után azt közölte: szabadon voksolhatnak az EP-képviselők, ő maga pedig megszavazza a jelentést, amely a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását javasolta. A bajor politikus elsősorban a CEU-val szembeni eljárással indokolta lépését – Orbán pedig másnap azzal, hogy a bevándorláspártiak meggyengítették a párt egységét, az ő célja pedig az, hogy ezt visszafordítsa.

Vagyis ekkor még úgy tűnt, hogy Orbán mindenképpen szeretné megőrizni pártja tagságát az EPP-ben, ám a következő hónapokban is mindent elkövettek, hogy ez megkérdőjeleződjön.

©

A kritikus pont egy év eleji kampány lett, amelyben Soros György és Jean-Claude Juncker került óriásplakátokra egy felirat kíséretében, amely arra utalt: Brüsszelt valójában a magyar származású üzletember irányítja. A Brüsszel-ellenességben nem volt nagy újdonság, azt azonban rossz néven vették, hogy a Fidesz-kormány éppen a párt egyik legmagasabb rangú politikusát, az Európai Bizottság elnökét pécézte ki (akivel Orbánnak finoman szólva ambivalens volt a viszonya azóta, hogy 2014-ben meg akarta vétózni kinevezését).

Ezt követően az EPP tizenkét tagpártja kilenc országból kezdeményezte azt, hogy a választmányon vegyék napirendre a Fidesz tagságának ügyét, az egyik legnagyobb befolyással bíró tag, a német CDU pedig felfüggesztés mellett tette le a voksát.

A Fidesz felfüggesztéséről az Európai Néppárt március 20-i választmányi ülésén döntöttek, a brüsszeli tanácskozáson gyakorlatilag egyhangú döntés született: a javaslatot 190-en támogatták és csak hárman utasították el. Ezt már akkor úgy kommunikálta a Fidesz, hogy valójában a párt saját tagságát függesztette fel. Ekkor született az időhúzásként is értelmezhető döntés, hogy a Fidesz sorsáról való végleges döntést megelőlegezi egy belső vizsgálat, amelyet a „bölcsek”, vagyis a párthoz köthető három volt vezető folytatja le.

Ezzel a döntéssel nemcsak a Fideszt mentette meg az EPP, de magát is, hiszen bő két hónappal az európai parlamenti választások előtt egyik oldalnak sem jött volna jól a szakítás. Igaz, Orbán ezután a kampányban többet mutatkozott a Néppárt politikusai helyett szélsőjobboldali vezetőkkel – Budapesten járt a kampányfinisben Matteo Salvini és az osztrák Heinz-Christian Strache is –, miközben az EPP csúcsjelöltjét, Manfred Webert alkalmatlannak nevezte.

©

Maga Weber is járt Budapesten, bő egy héttel a felfüggesztésről döntő ülés előtt. A bajor politikus akkor három feltételt szabott ahhoz, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja maradhasson:

  • szedjék le a Juncker-plakátokat és ne kerüljön ki más európai uniós politikus sem – ezt gyorsan teljesítették is.
  • Orbán Viktor kérjen bocsánatot – erre Orbán azt mondta, nem esik le a gyűrű az ujjáról, ha meg kell tennie. Meg is történt, igaz, Orbán a „támadó nyelvezetért” kért elnézést egy a kizárást javasló néppárti vezetőknek címzett levélben, de fenntartotta politikai irányvonalát.
  • biztosítsák a CEU működését Budapesten. Ezzel kapcsolatban Weber konkrét javaslatot is benyújtott, és az egyetem meg is egyezett a Müncheni Műszaki Egyetemmel, a kormány jóváhagyása nélkül azonban így is távozni kényszerült Budapestről.

Vagyis a Fidesz a legfontosabb feltételt nem teljesítette, sőt, ahogy a magyar jogállamiságról szóló, hetes cikkely szerinti eljárás időközben megtartott meghallgatásain is kiderült, általában még keményebb álláspontot képvisel a párt az EPP fő irányával szemben.

Mindez annak fényében is nehezen volt érthető, hogy Orbán eltaktikázta magát: a pártelnök arra számított, hogy a májusi európai parlamenti választáson megerősödik a „liberálissá váló” EPP-vel szemben az euroszkeptikus szélsőjobboldali irányzat, amellyel létszámát tekintve is erős szövetséget alkothat majd. Ehhez képest épphogy az EU-barát zöld és liberális irány erősödött meg, új szövetségesei közül pedig Strachét egy kiszivárgott videóval buktatták meg, Salvini meg nyár végén gyakorlatilag kibuktatta magát az olasz kormányból. Vagyis a Fidesz úgy szigetelődött el a néppárton belül, hogy igazából erős alternatívát nem nagyon láthat maga előtt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Serdült Viktória Itthon

„A néppárti frakció 75-80 százaléka kész kitenni a Fideszt”

Már az Európai Néppárt belső egységét veszélyezteti a magyar kormánypárt kizárása körül kialakult vita, éppen ezért egyre több képviselő szabadulna Orbán Viktortól – értesült a hvg.hu. A Fidesz maradása mellett érvelők sem maradéktalanul elégedettek, a francia delegáció szerint a bölcsek tanácsának jelentéséből okulnia kell mindkét félnek, és megoldást kell találni a nézeteltérésekre. Az EPP vezetése azonban még mindig nem döntötte el, szavaznak-e a februári választmányon a Fidesz sorsáról.

Ijesztően jó a deepfake-videó, amelyben Jeff Bezos és Elon Musk 1964-ban találják magukat

Ijesztően jó a deepfake-videó, amelyben Jeff Bezos és Elon Musk 1964-ban találják magukat

Hatalmas szarvasvonulás volt Tolnában - Videó

Hatalmas szarvasvonulás volt Tolnában - Videó

Horthy, Kádár, Orbán – "Az abnormális lett normális"

Horthy, Kádár, Orbán – "Az abnormális lett normális"

Narancs riasztás jött a szél miatt

Narancs riasztás jött a szél miatt

Baj van a Landliebe-joghurtokkal, többet kivontak közülük

Baj van a Landliebe-joghurtokkal, többet kivontak közülük

Ne vegyen szívgyógyszert az internetről

Ne vegyen szívgyógyszert az internetről