szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Most még a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk Magyarországon az új koronavírus-járvány terjedésében, de sokszor hallhattuk, hogy ezután érkezik a tömeges megbetegedések időszaka. De honnan fogjuk tudni, ha már a következő szintnél járunk, és egyáltalán, mikorra fulladhat ki a járvány? Erről beszéltünk szakemberekkel.

„A fertőzés pillanatok alatt, rohamosan terjed, és bárhol találkozhatunk vele, olyan nagy a vírusszám. Egy bizonyos zárt térben, vonatban autóbuszban, épületben lévők mindegyike belélegezheti a kórokozót, vagy másképpen kerülhet be a szervezetébe. Már sok olyan, potenciálisan fertőző emberrel lehet akár az utcán is találkozni, akiknek szélcsendes idő esetén és ha köhögéskor tüsszentéskor nem takarja el a száját, akár 2-3 méteres környezetében is lehet egy vírusokat tartalmazó aura” – így jellemezte Falus András immunológus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja azt, hogy mire számíthatunk, ha egy járvány már belépett a tömeges megbetegedések szakaszába.

Juhász István

Itt még nem tartunk, de ez gyorsuló ütemben közeledik, erre Orbán Viktor miniszterelnök is utalt a hétfői tájékoztatójában. Jelenleg az eggyel korábbi, a csoportos megbetegedések fázisánál tart az ország, a hvg.hu által megkérdezett szakemberek szerint a kettő között csak árnyalatnyi különbség van.

„Ez inkább csak terminológia kérdése, a járványügyi munka szempontjából fontos lehet, de a terjedését nézve nincs nagy jelentősége, hogy csoportos vagy tömeges megbetegedésről beszélünk-e” – mondja Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök, klinikai biostatisztikus, az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjának docense.

Az a szakértők elmondása alapján mindenesetre különbség, hogy a csoportos megbetegedések idején még lehet követni, hogy valaki hol, vagy mikor fertőződhetett meg. Például tudjuk, hogy egy adott faluban, vagy egy bizonyos koncerten, rendezvényen kapta el a betegséget, amit ebben a szakaszban általában egyvalaki visz be a szűkebb közösségbe. Ott többeket megfertőzve az esetszám robbanásszerűen emelkedik. Tömeges járványnál pedig már lehetetlen megmondani, hogy pontosan mi történt, különösen azért, mert van, aki tünetmentesen vagy tünetszegényen fertőz, és nincs már kapacitás arra, hogy ezt egyéni szinten követni lehessen, ebben a fázisban sok olyan beteg vagy betegcsoport van, akiket nem lehet összekapcsolni.

MTI / Balogh Zoltán

Ilyenkor már bárki megfertőződhet, nem csak egy adott csoporthoz tartozó vagy a velük érintkező emberek – mondja Ferenci.

A védekezésben nincs különbség: helyi kijárási tilalommal, a munkahely vagy közösségi tér lezárásával, az ismert fertőzöttek elkülönítésével lehet izolálni a fertőzést a csoportos időszakban, ahogy a tömeges megbetegedések időszakában is csak az izoláció segít – mondja Falus.

“Ha nem megyek ki és nem találkozom másokkal, akik hordozhatják a vírust, akkor nincs esélye, hogy elkapjam” – mondta az akadémikus.

Csak lassítani lehet

A betegséget azonban így sem sokan kerülhetik el, azonban az operatív törzs sajtótájékoztatóin nem válaszolnak arra a kérdésre, mennyi fertőzöttel számol a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben azt mondta, matematikusoktól és virológusoktól kért kalkulációkat, de a becslések túl tágak, illetve a kevés esetszám alapján végzett kalkuláció nem elég biztonságos ahhoz, hogy arról a nyilvánosság előtt beszéljen.

MTI / Kovács Tamás

A szimulációk azt mutatják, hogy a kiirthatatlan vírusok esetében – mint amilyen az új koronavírus is – a karanténok nem változtatják meg érdemben a betegek számát, csak időben tolják el a megbetegedéseket – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Barabási Albert László fizikus, a hálózatelmélet megalapítója. Ennek is van értelme:

„Aki időt nyer, életet nyerhet: ha valakihez egy év múlva jut el a betegség, azt olyan orvosok fogják kezelni, akik már sokkal többet tudnak erről” – mondta.

A kormánynak is ez a célja: Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a héten arról beszélt, a kormány intézkedései akkor lesznek sikeresek, ha három hónap múlva sem érjük el a járvány csúcspontját. Csütörtökön Gulyás Gergely miniszter elmondta, a kormány jelenlegi számításai szerint június-júliusra eshet a csúcspont,

de ezt senki ne tekintse számonkérhető ígéretnek.

Noha most úgy tűnik, sikerült lassítani a járvány terjedését, Gulyás is arról beszélt, amiről korábban az Operatív Törzs részéről Müller Cecília országos tisztifőorvos is, hogy lassan átlépünk a tömeges megbetegedések időszakába, a fertőzések száma pedig ugrásszerűen nő. Ez a jelenlegi tendencia alapján is kikövetkeztethető volt.

MTI / Illyés Tibor

Számolni lehet, csak nehéz

Nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a járvány terjedését kalkuláló előrejelzésekhez, az egyik kulcsfontosságú a betegek számának növekedési rátája. Amikor egyéni megbetegedésekről beszélünk, akkor ez a növekedés lineáris vonalként ábrázolható egy grafikonon: a megbetegedések száma egyenletesen emelkedik. Amikor a görbe exponenciálisan emelkedik, és már majdnem függőleges, akkor már csoportos és tömeges megbetegedésekről van szó – mondta Falus András.

A kormány ugyan nem közöl becsléseket, de Ferenci Tamás hobbiprojektént összeállított statisztikai elemző honlapján érdekes görbéket lehet látni

Az oldal a hivatalosan közölt adatok alapján ad előrejelzést arra, hogy a betegség milyen ütemben terjedhet a jövőben. A kutató szerint jelenleg a koronavírus-járvány terjedése exponenciális szakaszban van, ami azt jelenti, hogy leírható a duplázódási idővel: hogy hány naponként kétszereződik meg az egy nap alatt előforduló új esetek száma. Ez jelenleg itthon 4 nap körül van. Ez alapján lehet kalkulálni, hogy – elsősorban rövid távon – milyen további növekedésre számíthatunk. A kutató hangsúlyozta, ez a becslés nincs kőbe vésve, mert sok tényezőtől függ, például a járvány terjedését korlátozó intézkedésektől, amelyek hatása késleltetve jelentkezik. Épp emiatt sokkal nehezebb egy hosszabb távú, több hónapos, és így a járvány lefutását teljes egészében előrejelző modelleket elkészíteni.

A Ferenci honlapján található hosszú távú előrejelzés május elejére-közepére teszi a csúcspontot, de ezt még a kutató szerint is erős kritikával kell kezelni: a járvány jelenlegi, korai szakaszában a napi 20-30 új beteg nagyon alacsony szám a pontosabb becslésekhez.

Túry Gergely

Amikor kifullad a járvány

A járvány elleni küzdelem fontos mérőszáma a betegség reprodukciós száma (amit R-rel szokás jelölni). Ez azt mutatja meg, hogy egy beteg átlagosan hány másik embernek adja át a fertőzést.

Ezt több tényező is befolyásolja: a betegek kontaktusainak száma, a vírus életképessége, vagy a hatósági korlátozó intézkedések.

A reprodukciós szám megállapításánál az esetszámból szokás kiindulni, de itt is nagy a bizonytalanság, hiszen a fertőzéses esetek egy részéről nem tudunk. Az eredményt torzíthatja, ha több tesztet végez egy ország (következésképp több esetet derít fel), de a „virtuális romlás” a kutató szerint pozitív fejlemény, hiszen a felderítési arány javításával pontosabb képet lehet kapni a vírus terjedéséről. A pontosabb képhez szerinte itthon is több tesztre lenne szükség.

A reprodukciós szám a jelenlegi hazai adatok alapján – számítási módszertől függően – 1,5-2 környékén szóródik, vagyis 10 beteg 15-20 másiknak adja át a kórokozót.

Ferenci szerint ezt a számot is érdemes kritikával kezelni, hiszen a tünetmentesek vagy enyhe tüneteket produkálók miatt a pontos esetszám nem ismert, (ahogy a világon sehol sem – a szerk.), és azt sem tudni, milyen gyorsan fertőz a koronavírus.

Mégis létkérdés, hogy a reprodukciós számot a lehető legpontosabban kövessék a járvány alatt, hiszen ennek alakulása egyszerre mesél a már megtett intézkedések hatásáról és vetíti előre a jövőt. Ferenci Tamás szerint a végső cél, hogy az a szám 1 alatt legyen, mert ekkor már nem csak a vírus terjedésének üteme csökken, hanem a járvány elveszíti önfenntartó jellegét, és lassan kihuny, hiszen minden fertőzési generációval egyre kevesebb lesz a beteg.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!