Megjelent a World Justice Project (WJP) nevű nemzetközi jogi szervezet legfrissebb jelentése, amely 128 országot elemez és rangsorol aszerint, hogy miként alakult a jogállamiság helyzete az elmúlt évben. A WJP jogállamiság-indexét többek között a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatói is a legnívósabbnak nevezték a hasonlóak közül, jegyzi meg a jelentést kiszúró Qubit.

A jelentés – akárcsak korábban, például tavaly – lesújtó képet fest Magyarország jogállamiságáról. A 128 ország összesített rangsorában két helyet rontva a 60. helyen található Magyarország, közvetlenül Indonézia és Nepál között. A közép- és nyugat-európai, valamint észak-amerikai országokat tartalmazó kategória 24 országából is a legutolsó helyre kerültünk. A 24-ből egyébként csak a bolgár jogállamiság hasonlóan hiányos, de még ők is 7 hellyel előrébb állnak, a maradék 22 ország pedig az első 40 helyezést kapta.

Az első egyébként Dánia, majd Norvégia és Finnország következik. A teljes jogállamiságot tekintve csak öt olyan közép- és nyugat-európai ország van, amely rontott a pontszámán 2015 óta: Bulgária, Ausztria és Franciaország kisebb mértékben (0,1, 0,2 és 0,3 százalékkal), míg Lengyelország 2 százalékkal, Magyarország pedig 2,1 százalékkal. A rangsor első húsz helyén nem történtek nagy változások, egyedül az Egyesült Államok szorult ki a top 20-ból, és Spanyolország vette át a helyét.

Az összesített lista nyolc kategória részpontszámai alapján áll össze, ebből hatban (a kormányhatalom fékjei, a korrupció hiánya, a kormányzati átláthatóság, a törvények betartatása, a polgári jogok érvényesülése, a büntető igazságszolgáltatás) a globális átlag alatt teljesített Magyarország, és csak kettőnél (közbiztonság, alapvető jogok) sikerült megugrani azt.

A globális összképet tekintve egyébként elmondható, hogy már sorozatban harmadik éve több országban romlott a jogállamiság helyzete, mint ahányban javult. A legtöbb ország az alapvető jogok biztosítása, a kormányhatalom fékjei és a korrupció terén rontott.