Nem megy a biztonság rovására, ha felgyorsítják a koronavírus elleni vakcina fejlesztését – mondta Kemenesi Gábor virológus a Political Capital konferenciáján, ahol a koronavírussal kapcsolatos álhírekről és az oltásellenességről volt szó.

A koronavírusról és a fejlesztés alatt álló vakcinákról rengeteg tévhit kering, pedig sokan azt gondolták, hogy a Covid-19 elhozza majd a vakcinaellenes mozgalom végét. A valóságban ennek pont az ellenkezője történik: a járvány az egész világon, így Magyarországon is lökést adott az oltásellenes mozgalmaknak - mondta Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

Kemenesi Gábor virológus szerint a problémát a legtöbb ember fejében az okozza, hogy jelenleg 160 vakcinaprojekt van, melyek többféle technológiára épülnek. Az információk sokszor korán mennek ki, félreértelmezik őket, ami zavart kelt az emberekben, hiszen mindenki arra kíváncsi, mikor lesz vakcina.

Többen azért kérdőjelezik meg az oltások biztonságát, mert nagyon gyorsan halad a fejlesztésük, de Kemenesi szerint emiatt egyáltalán nem kell aggódni. A vakcinafejlesztés egyrészt azért gyors, mert rengeteg pénz ömlik bele, másrészt bizonyos fázisokat összesűrítenek, a laboratóriumok már a járvány előtt is létrehoztak szövetségeket, és leosztották egymás között a munkafázisokat.

Kemenesi szerint a klinikai vizsgálatokat is biztonsággal is fel lehet gyorsítani: az első kettőt például „részben egymásra lehet csúsztatni”. A harmadik fázisnál pedig – melynek lényege, hogy több tízezer emberen vizsgálják, hogyan hat a vakcina és van-e mellékhatása – megtehetik a kutatók, hogy nem két évig, hanem mondjuk hat hónapig vizsgálják a hatásosságát.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió emellett már a gyártósorokat is elkezdte felépíteni, ami ugyan kockázat, hiszen, ha rossz a vakcina, az egész megy a kukába, de ha jó, akkor sokkal gyorsabban elő lehet állítani a szükséges mennyiséget. Kemenesi szerint a lerövidített fejlesztés csak stratégia kérdése, a különböző klinikai fázisok eredményeit ugyanis publikálják és látja a tudóstársadalom, ami komoly felügyeletet és biztonságot jelent.

Kemenesi szerint az, hogy ennek ellenére sokan nem mernék maguknak beadatni a vakcinát, azért is van, mert nincs meg a bizalom a tudomány irányába. Még mindig sokan állítják például, hogy az új típusú koronavírus olyan, mint egy nátha, pedig többszörösen bizonyított, hogy kifejezetten súlyos és magas a halálozási aránya.

„Kevésnek tűnhet, hogy a halálozás 0,8-1 százalék között van, de szorozzuk meg és nézzük meg, mi történt New Yorkban vagy Észak-Olaszországban” – mondta a virológus. Kemenesi szerint ezért is fontos, hogy ha van egy új vírus, aminek a megismerésével a tudomány izzadva küzd, akkor azt „nem szabad póráz nélkül elengedni”.

„Ez nem vicc, nem egy nátha, rendívül súlyos megbetegedést képez okozni. Lehet, hogy én simán átvészelem, de ha továbbadom, akkor eljut a nagymamához, bejut egy idősotthonba, vagy megfertőz egy 25 éves cukorbeteg fiatalt, akik kórházba kerülnek. Ha pedig ez halmozódik egy területen, akkor konkrétan káoszba dönti a régiót” – mondta

Kemenesi szerint a vírus elleni védekezés a társadalom érdeke, nem arról szól, hogy az egyén hogyan érzi magát, vagy mennyire kényelmetlen neki a maszk.

Oltassuk be magunkat influenza ellen

A beszélgetésen Prinz Gyula belgyógyász, infektológus úgy vélte: a járvány elején a rettegés tartotta otthon az embereket és szívesebben vették tudomásul a korlátozó intézkedéseket, később viszont a társadalom nagy része ki akart engedni. Az elmúlt hónapokban azonban sok minden változott Magyarországon: megnőtt a PCR tesztelés lehetősége, az igazolt eseteket lehet otthoni karanténba küldeni, főleg a fiatalok fertőződnek és a terápiában is sok előrelépés történt.

Prinz egyébként jelenleg engedné a gyermekét iskolába, mert „most nem lehet a társadalomra újra terhet rakni”. Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy aki teheti, oltassa be influenza ellen, különösen igaz ez az egészségügyi és a szociális dolgozókra.

„Fel kellene készülni a felnőttkori védőoltási stratégia teljes betartására” – mondta.

A belgyógyász szerint az oltások elleni hangulat annak is köszönhető, hogy a társadalom bizonyos betegségeket képes elfelejteni, ilyen például a kanyaró, vagy a feketehimlő. Prinz emlékeztetett, hogy a legutóbbi pandémia Magyarországon 2009-es H1N1 volt, ott is politikai kérdésben döntötték el, hogy kötelező legyen-e az oltás. A mostani vírussal kapcsolatban is felmerül, hogy a berendelt 5 millió vakcina mi alapján lesz elosztva, de ez ma még nyitott kérdés egyelőre.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint a legnépszerűbb konteó a vírussal kapcsolatban az, hogy az egészet a gyógyszeripar találta ki a pénz miatt, és a média tudatosan “felfújja”. A sajtóban megjelenő információk ellentmondásai miatt könnyebb azt hinnie az embereknek, hogy van egy konkrét felelős, mintsem azt, hogy véletlenül alakult ki Kínában a vírus, hiszen könnyebben értelmezhető így a helyzet, mint a véletlent elfogadni.

A magyarok egyébként aránylag fogékonyak az oltásellenességre, egy 2018-as kutatás eredményei szerint a lakosság 20 százaléka szerint a védőoltásoknak több a kára, mint a haszna. Ebből nincs itthon nagy probléma, hiszen a hazai jogszabályok elég szigorúak e téren. Vannak dolgok viszont, amiket nem kellene politikai kérdésnek tekinteni, ilyen például a maszkhordás is.