A Fülkében, a hvg.hu közéleti podcastjában kritikán alulinak nevezte Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, hogy mindössze három és fél órát kaptak az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényjavaslat véleményezésére, amelyet aztán másnap – a múlt kedden – el is fogadott az Országgyűlés. A jelenlegi állapot szerint január 1-jén hatályba lépő törvényben szerepel az orvosok bérének háromlépcsős, jelentős emelése, amiért cserébe azonban sokat kér a kormány.

A MOK elnöksége szerint a törvény a jelenlegi formájában alapjogokat sért és elfogadhatatlan. Ennyit már azután is közöltek, hogy a parlament jóváhagyta a tervezetet, kedden közzétett állásfoglalásukban azonban pontról pontra jelezték, mit utasítanak el és mit kívánnak feltétlenül módosíttatni a jogszabályban. Azt írták, ezt a dokumentumot viszik magukkal arra az egyeztetésre, amelyet az egészségügy rendbetételével megbízott Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatnak.

Semmit rólunk nélkülünk

A MOK azzal az alapállással ült asztalhoz Pintérrel, hogy a viharos gyorsasággal elfogadott törvény túlterjeszkedik azon, amiben Orbán Viktor miniszterelnökkel megállapodtak, bevezetése pedig jelen formájában

• számos elfogadhatatlan sérelmet okoz az orvostársadalomnak,
• súlyos működési zavarokat okoz a betegellátás folyamatosságában és
• a járvány elleni védekezésben, valamint
• számos alkotmányossági és nemzetközi jogba ütköző problémát is felvet.

Azt is hozzátették, hogy „a törvény előkészítés és egyeztetés nélküli erőszakos bevezetése lerontja annak a hatal­mas lépésnek az orvostársadalom belüli fogadtatását, amit a vágyott, és az itthon- és közszolgálatban tartó bér megadása és a hálapénz tiltás jelent. Jelenlegi, több ponton jogszűkítő, illetve bizonytalanságot, kiszolgáltatottságot fenntartó formájában a törvény az orvostársadalom széles rétegeiben nagy elutasításra talál”, ami megnehezíti a további átalakítások elfogadását, támogatását is.

Fülke: Csőbe húzta-e a miniszterelnök az orvosi kamarát?

A kamara szerint az ellátórend­szer „máris az utóbbi 50 évben nem tapasztalt terhelésnek és bizonytalanságnak van kitéve a járványhelyzet miatt, így az eredményes védekezés érdekében nem célszerű más típusú kételyeket, bizonytalanságot generálni”.

A bizonytalanságot a MOK szerint az is fokozza, hogy „a kollégák nem ismerik – és a MOK elnöksége sem – a mestertervet, a »big picture«-t, azaz az átalakítási folyamat célmodelljét”. Jelezték: ezt mindenképpen közölni kellene, hogy kiderüljön, egy koherens elképzelésrendszerről van szó.

A bértábla sem stimmel

A kamara állásfoglalása szerint már az sem világos, hogy kikre vonatkozik a frissen elfogadott törvény. Azt írták, jelenleg még az is kérdés, hogy „például klinikai pszichológusok, klinikai szakgyógy­szerészek, ifjúságegészségügyi orvosok például e törvény hatálya alá tartoznak-e, vagy a szakterületek e tekintetben irrelevánsak, kizárólag a munkáltató jogállása a döntő”.

A "soha nem látott mértékű" orvosi béremelés sem hozza vissza a külföldön dolgozó orvosokat

A törvény egyik leginkább vitatott pontja az, amely engedélyhez kötné, hogy az orvosok az állami rendszerben lévő főállásuk mellett más kereső tevékenységet is folytathassanak. A MOK ezt elutasítja, álláspontja szerint itt legfeljebb azt lehet kikötni, hogy ha valaki nem egészségügyi tevékenységet akar végezni, azt jeleznie kelljen a munkáltatójának. Egészségügyi tevékenység esetén pedig javaslatuk szerint „már a törvényben le kell fektetni a korlátozás feltételeit, alapelveit és az engedélyező szervet nevesíteni kell”.

Azzal sem ért egyet a MOK, hogy a törvény – a sürgős szükség kivételével – kizárja, hogy az orvos az e törvény alapján létrehozott jogviszonyában olyan beteget lásson el, akit nem közszolgálati jogviszonyá­ban ugyanazon betegsége miatt már kezelt. Azt írták, ez a pont mindenképpen pontosításra szorul, minimum az időkorlát szempontjából. Jelezték azt is, hogy bár a „jogalkotói szándék az önbeutalás és a hálapénzes esetek csökkentése, de ez ellen megy az önkéntes segítő beemelése a törvény alá, és az indokolásban a szülészeti események számára a felmentés ígérete. Ez visszacsempészi a hálapénz lehetőségét, vagy az ezt kompenzáló, irreálisan magas magánszolgáltatási díjakhoz vezet”.

Kormányzati sokkterápia: megfizetnek az orvosok a béremelésért

Ára van a kormány bőkezűségének: az orvosi bérek jelentős emelését a másodállások engedélyhez kötéséhez, valamint a magánpraxisok leválasztásához kötik. A szabályozás szolgáltatók megszűnésével járhat, és utat nyithat a kétszintű állami ellátás előtt.

A kamara az is jelezte, hogy a törvény szövege, valamint az ahhoz mellékletben található bértábla tartalma eltérő. Az előbbi szerint az érintettek a szolgálati jogviszony­ban töltött idő alapján 3 évenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lépnek, az utóbbi idősávjai 5 éves ugrásokat tartalmaznak. A differencia oka az, hogy a jogalkotó mellékletként nem a kamara eredeti bértábláját, hanem egy nyáron létrejött munkabizottság egyszerűsített javaslatát csatolta.

A kirendeléssel van a legnagyobb baj

A kamarai állásfoglalás szerint az 1+1 évi, részletszabály nélküli kirendelés – akár más intézménybe, akár más városba – bizonyosan elfogadhatatlan.

Az orvostársadalom a kirendelést kizárólag egészségügyi válsághelyzetben tudja elfogadni, de akkor is szükséges a jelenlegi szabályozás törvényi és rendeleti pontosí­tása”

– hangsúlyozták. Hozzátették: a törvényben szerepel ugyan, hogy a dolgozó korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel nem járhat a kirendelés, ennél egyértelműbb szabályok kellenének.

Figyelmeztettek arra is, hogy a törvény jelen állapotában számos kérdést hagy nyitva, illetve vet fel, amelyek rendezése időigényes. Éppen ezért azt javasolják, hogy bizonyos pontok hatályba lépését – a béremelés kivételével – 2021. január 1-jéről halasszák március 30-ig, illetve június 30-ig.

Lantos Gabriella az egészségügy várható átalakításáról: Ezt jól csinálta a kormány

Nagyon komoly strukturális reformnak ágyazott meg az orvosok jogállásáról szóló, kedden elfogadott törvény, amit becsomagoltak egy béremelésbe - mondta a hvg.hu podcastjában, a Fülkében Lantos Gabriella egészségügyi szakértő. Március elején világosan látni lehet majd, hogy valójában mekkora ellátórendszert tud fenntartani ennyi orvos.