„Ott tartunk, hogy az oltás szabadon választhatósága esetén bizonyos országokban esély sem látszik az össztársadalmi védettséget biztosító, mesterséges nyájimmunitás elérésére, aminek következményeként a járvány hosszú évekig itt maradhat velünk” – írta Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Magyar Tudományos Akadémia hírlevelében. Boldogkői szerint az oltásellenesek ideológiájával a legnagyobb probléma az, hogy mozgalmuk nem elsősorban az ismeretek hiányából fakad, hanem pszichológiai gyökerei vannak. Ezt szerinte „törzshöz való tartozás” érzésének hiánya váltja ki.

Boldogkői úgy látja, hogy az oltásellenesség a tudományellenesség egyik fő megnyilvánulás formája, egyszersmind olyan hisztéria, ami a koronavírus-járvány idején ért a csúcsra – attól persze nem függetlenül. Szerinte a járványra egyetlen megoldás létezik, ez pedig a vakcina, ezzel szembe menni a „normális élet” jelszava alatt veszélyes nem csak az egyénre, de a társadalomra is.

Magyar gyógyszer is készül

A vakcina mellett készül másféle gyógymód is a koronavírusra. A magyar gyógyszer fejlesztésében vállalt oroszlánrészt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja, Kacskovics Imre, aki most megjelent írásában hangsúlyozza, hogy olyan gyógyszert fejlesztenek, amit az oltás mellett lehet alkalmazni, amikor engedélyezik.

„A járvány kitörésével szinte egyidőben kezdődött meg a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjét specifikusan és nagy affinitással kötő monoklonális ellenanyagok fejlesztése, amelyek a vírus fertőzőképességét gátolják” – írja Kacskovics. Állítása szerint az így létrehozott gyógyszer „nemcsak a már megfertőzött személyt képes megvédeni a súlyos betegségtől, de preventív céllal” is beadható. A vakcinához képest ott épít ki komoly előnyt a készítmény, hogy jószerivel azonnal véd, míg az oltás által biztosított védelem kialakításához hetek kellenek. A gyógyszer hátrányaként emeli ki viszont a szakértő annak költséges mivoltát, azonban szerinte e tulajdonság eltörpül amellett, hogy a szerrel a betegek tartós életminőségének romlását lehetséges megelőzni.

Kacskovics hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontban sikerült igazolniuk egy olyan hatóanyagot, amivel gátolni tudják a koronavírus fertőzőképességét, „valamint megakadályozza a kísérleti állatok megbetegedését”. Az így létrejött intakt biologikum állítása szerint hosszú ideig kimutatható az állatok szervezetében. „Ezenkívül olyan hatóanyagokat is fejlesztünk, amelyek az eredeti molekula mutációs változatai, és azt várjuk tőlük, hogy még hatékonyabbá tegyék a vírusgátlást” – magyarázta Kacskovics.

Favipiravir itthonról

„A magyarországi ellátás biztosítása és a magyar Covid–19-betegek kezelésének érdekében célul tűztük ki a favipiravir gyártóeljárásának fejlesztését és klinikai vizsgálatát” – ezt már Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Kutatócsoportjának vezetője írta a hírlevélben. 

Keserű szavai szerint már befejezték a magyar félüzemű gyártóeljárás kidolgozását, a tárgyalások pedig már az ipari gyártásról szólnak. A szakember azt is hozzátette, hogy a magyar gyártású gyógyszer várhatóan már januárban elérhető lesz, ebből pedig stratégiai készletezésre is lesz lehetőség.