A magyar bírósági rendszer függetlenségét érintő rendszerszintű problémák és gyengeségek továbbra is változatlanul jelen vannak – állapítja meg az Amnesty International Magyarország friss elemzésében. A Magyar bíróságok helyzete című jelentés alapját egy bírák által kitöltött anonim kérdőíves felmérés, illetve a nyilvánosan elérhető információk és dokumentumok elemzése képezi, a nagyjából harmincoldalas dokumentum honlapjukon érhető el.

Egyik megállapításuk az, hogy dacára annak, hogy az Európai Unió valamint az Európa Tanács évek óta folyamatosan jelzi, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének túlzott hatalma veszélyezteti a bíróságok függetlenségét, a kormány mégsem tesz semmit ennek a helyzetnek a megoldására.

Az OBH elnöke, Senyei György Barna elődjéhez, Handó Tündéhez képest mindenképpen egy sokkal kevésbé konfrontatív stílust valósított meg a bírák önkormányzati testületével, az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) való viszonyában az Amnesty International szerint. Ez a bírák többsége számára pozitív változást jelentett. Az emberi jogi szervezet szerint azonban az OBH és OBT közötti hatalmai egyenlőtlenség továbbra is komolyan veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.

2020-ban is tovább folytatódtak a bíróságok és bírák elleni kormányzati politikai és sajtótámadások, az OBH elnöke pedig nem mutatott túlságos következetességet ezeknek a támadásoknak a kezelésében – írják továbbá. A következetlenség nem tett jót a bírósági pártatlanság megítélésének. Senyei nem támogatta a bírákat abban, hogy a nyilvánosság előtt elmondhassák a véleményüket – részletezik –, illetve az egyes bírósági vezetőkkel szemben indított vizsgálatainak gyakorlata ugyancsak kérdéseket vetett fel a pártatlanságot illetően. A bírák egy része a jelentés szerint továbbra sem meri szabadon elmondani a szakmai véleményét.

A bíróságok függetlenségét érintő egyik legfrissebb kérdés a Kúria élére 2020 októberében megválasztott Varga Zsolt Andrással és a Kúria működését érintő törvénymódosításokkal kapcsolatosak. Varga Zsolt András annak ellenére kerülhetett a magyar rendes bírósági rendszer csúcsára a kormánypártok szavazataival, hogy nincsen ítélkezési tapasztalata, és már a jelöltségéhez is jogszabályokat kellett módosítani. Decemberben aztán az Országgyűlés több törvénymódosítást is elfogadott, amelyek tovább erősítették a Kúria elnökének befolyását, ez pedig újabb kérdéseket vet fel a Kúria szerepének erősödése kapcsán, illetve hogy mindez milyen hatással lesz a magyar bíróságok függetlenségére.

Az Európai Bíróság már tárgyalja, mennyire független a magyar igazságszolgáltatás

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.