Valamit nagyon elszámolt a kormány múlt héten: Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón azt jelentette be, hogy a magán- és családi rendezvényekre vonatkozó tiltásokat az ötmillió oltás elérésekor oldják fel, ami

várhatóan május harmadik hétvégéig megtörténik (ami május 15–16.).

Nem sokkal a tájékoztató után a kormányzati Facebook-oldalon már azt hirdették, várhatóan május 10. után feloldják a lakodalomra vonatkozó korlátozásokat. Ehhez azonban jelen állás szerint 877 ezer embert kell beoltani úgy, hogy eleve csak 4,725 millió ember regisztrált.

Az elmúlt három héten napi átlagban 51 ezer vakcinát adtak be (ebben benne van a múlt pénteki 100 ezres "Pfizer-akció" hatása is, ami nélkül a korábbiakhoz képest siralmas lett volna az elmúlt 7 nap adata, kevesebb, mint 250 ezer első oltással), ezt a tempót tartva a következő lépéshez szükséges 5 millió oltás

május 23-ára lehet meg.

A korábban egyedüliként felajánlott kínai vakcinához képest láthatóan népszerűbb Pfizerrel pörgethetik a tempót, Gulyás Gergely miniszter az InfoRádióban a pénteki egynapos akcióról meg is jegyezte,

most már látják, hogy van igény erre, sokan, ha az oltóanyag típusa is elfogadható, akkor szívesen oltatják be magukat, és ha lesz beadható vakcina, lesz hasonló lehetőség is.

Azt nem tudjuk, hogy eddig nem látták, vagy csak nem hitték el, hogy tényleg a Pfizer a legkelendőbb, az azonban kérdés, hogy a töretlen népszerűség mellett mikor lesz belőle elég. A kedden befutott 335 ezret a második körös oltásokra, illetve a 16–18 évesek számára teszik el. Sokan kivárhatnak más meglévő oltással most, hiszen az ígéretek szerint a hónapban érkezik még egymillió adag, amit júniusban újabb 2,2 millió követ.

Éljen a Pfizer?

A kormányzati felismerés kommunikációs változást is hozhat: Szijjártó Péter külügyminiszter kedden először állt ki Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi vezérigazgatója mellé, hogy köszönetet mondjon az eddig megérkezett 2,8 millió adag oltásért.

A miniszter azt mondta,

Európában először Magyarország érte el azt, hogy van elég oltóanyag minden olyan ember beoltására, aki kéri, és ha a Pfizer nem szállított volna, akkor biztosan nem lennénk ebben a helyzetben.

Megjegyezte azt is, ma az országba a legtöbb vakcina a Pfizertől érkezett. Ez régóta igaz, csak nem hangsúlyozták. Szijjártó kiállása azért volt meglepő, mert eddig a kormány az európai átlaghoz képest kiemelkedő átoltottságot a keleti vakcináknak "köszönte", azok érkezését ünnepelte Facebook-posztokban és olykor személyes jelenléttel. Másfél hete – a megtévesztő vakcinatáblázat nyilvánosságra hozásakor – még nyoma sem volt az áthangolásnak.

Utoljára egyébként Orbán Viktor volt ennyire lelkes még januárban, mikor a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt, nyugodtan mondhatjuk, hogy a Pfizer egy magyar vakcina, hiszen amerikai pénz és magyar ész van benne. "Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam" – méltatta e szavakkal Karikó Katalint, a vakcina fejlesztésben kulcsszerepet játszó tudóst.

Azt, hogy a kormányzati lelkesedés mennyire lesz tartós, egyelőre nem tudni, mindenesetre a kormánynak főhet a feje, ha a WHO a Sinopharmról nem hoz kedvező döntést. Az Egészségügyi Világszervezet egy összefoglalóban már közölte, nem bizonyított, hogy a kínai oltóanyag 60 év felett hatásos lenne, és ha a hétvégén úgy dönt, korosztályos megkötéssel (a 18–59 évesek számára) veszi fel a veszélyhelyzeti alkalmazási listára, akkor a kormány 512 ezer magyarnak kell, hogy kínáljon lényegében azonnali megoldást.

Teljes joggal várhat választ a kormánytól félmillió ember, ha nincs bizonyíték a Sinopharm hatásosságára

Nehéz helyzetbe hozta a kormányt a WHO szakértői állásfoglalása, mely szerint nincs rá tudományos bizonyíték, hogy a Sinopharm oltóanyaga hatásos a 60 év feletti korosztályban. A szakemberek szerint ugyan minden vakcina hatásos, de mivel a kínai oltóanyagot Magyarországon kifejezetten az idősebb korosztály kapta, a magyar hatóságok akár lépéskényszerbe is kerülhetnek, ha meg akarják nyugtatni az érintetteket.

Őket egyébként szükség esetén Pfizerrel is újra lehetne oltani, és ha ez bekövetkezik, akkor máris csak félmillió Pfizer marad szabadon a májusi adagból, ami szintén lassíthat az oltási tempón.

200 ezrek iratkoznak hetente

De térjünk vissza a másik problémához, a regisztráltak számához, ami, mint említettük, szintén nem érte még el az 5 milliót. Eleinte, főleg, mikor vakcinahiány miatt szigorúan kellett tartani az oltási sorrendet, a kormány csak elnagyoltan, a nagyobb mérföldköveknél közölte, hányan iratkoztak már fel a vakcinainfón. Meglepő módon nagyon hasonló adatokat látunk.

A decemberi induláskor egy nap alatt megvolt a 100 ezer, de a tempó – értelemszerűen – nem volt tartható. Egy hét alatt, december 16-ra lett meg a 200 ezer, január 7-re az 1 milliónál több feliratkozó, január 20-ra pedig az 1,755 millió. Március végétől május 4-ig szintén 1 milliós emelkedést látni, ami ugyanezt a 200 ezres heti átlagot jelenti.

Mindez azt is jelenti, hogy az embereket nem hatotta meg különösképpen a tájékoztató kampány, a mindenki számára elérhető Sinopharm, AstraZeneca (és mostantól már a Szputnyik V), vagy az, hogy csak a védettek (beoltottak vagy fertőzésen átesettek) mehetnek fesztiválra, színházba, moziba, szállodába, étterem belső helyiségeibe, állatkertbe és még külföldre is.

Miután a kormány a továbbiakban is az oltottak számához köti a lazításokat, kérdés, mivel tud nagyobb kedvet csinálni a feliratkozáshoz. Ha marad ez az ütem, akkor az 5 millió regisztráltat május 12-én, a 6 milliót pedig durván június 13-án érhetjük el. Ez pedig nemcsak a lazítások, hanem a vírus elleni védekezés, az úgynevezett nyájimmunitás kialakulása miatt is fontos.

Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy a megtorpanó oltási regisztrációt hogyan akarják felpörgetni, illetve miért csökkent az oltások száma, de a Koronavírus Sajtóközpont csak annyit írt,

az oltási regisztráció folyamatosan nő. Jelenleg négymillió hétszázötvenezren regisztráltak oltásra és közel egymillióan közülük még nem kapták meg a vakcinát.

(Ne lepődjenek meg, a regisztrált oltottak száma azért kevesebb az összesnél, mert például az egészségügyi dolgozók, a szociális ellátásban élők és dolgozók sincsenek benne, őket enélkül is beoltották.) Nem fejtették ki, hogy miért nem oltották még be az összes regisztráltat, a koronavírus tájékoztató oldalon nyilvánosságra hozott táblázat alapján ugyanis vakcina még lenne. Válaszuk után kiderült, a kormány tájékoztató kampányt indít az oltásellenességgel kapcsolatban, de még nem tudni, hogy ez kimerül-e a baloldal vádolásában.

A saját táborban is van még dolog

Az szépen látszik, hogy egyre nő az oltási hajlandóság, a KSH mérése szerint áprilisra több mint 79 százalék kérne vakcinát (igen és talán) vagy már be is oltatta magát.

Csakhogy ebből következik egy újabb probléma: közülük sem mindenki jelentkezett még be rá a vakcinainfón. Az ellenzéki pártok felvetették az oltási regisztráció eltörlését, azonban a kormány erre nem hajlandó, mondván, tudnia kell, hányan akarnak oltást. A regisztrációs oldalt viszont többen azért bírálták, mert az adatok első körben a Miniszterelnöki Kabinetirodához futnak be, onnan továbbítják azokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz is.

A KSH felméréséből az is kiderült, hogy mi motiválja az embereket az oltásnál. Az április 19–25-i héten leginkább a járvány súlyossága számított (azóta az adatok javulnak), a kormányzati kommunikáció és a sajtóhírek kevésbé befolyásolják az embereket. Az oltásellenes csoportokra pedig egyre kevésbé hallgatnak.

Közvélemény-kutatásokból ennél részletesebb adatok is kiderülnek. A Policy Solutions áprilisban publikált felmérése szerint például az emberek 67 százaléka beoltatná magát, azonban kor, nem, pártszimpátia és oltástípus alapján nagy a szórás. A 30 év alattiaknak például csak az 53 százaléka kérné az oltóanyagot, míg a legidősebbek 83 százaléka oltáspárti, és csak 13 százalékuk kifejezetten oltásszkeptikus. Budapesten a legmagasabb az oltási hajlandóság (66%), amit a falvak (63%), majd a kisebb városok követnek hatvan százalékkal.

Ugyanezt pártszimpátiára bontva az látszik, a fideszesek 71 százaléka talán vagy biztosan beoltatta volna magát, míg csak 11 százalék felelt határozott nemmel. Ugyanez az ellenzéki szavazóknál 59 és 17 százalék, a bizonytalanoknál pedig 54 és 11 százalék.

Még nagyobb a szórás, ha a vakcinák típusára kérdeztek rá. A nyugati és keleti vakcina iránt is a fideszesek lelkesednek leginkább, érdekes módon a Szputnyik és a Sinopharm megítélése között nincs eltérés.

Azért ezt a kutatást említettük, mert szóba került az egyik miniszterelnöki rádióinterjúban is. Ugyan Orbán Viktor azt mondta, a kormány is forgat kutatásokat, és ezeknél brutálisabb számokat látnak, valójában ugyanazokat a fő arányokat sorolta, mint a Policy Solutions (hogy a kormánypártiak 71, a baloldaliak 59 százaléka oltatná magát), amiből azt a következtetést vonta le, hogy az oltásellenes baloldal munkájának megvan az eredménye. A műsorban próbálta ugyan a baloldali szavazókat is győzködni, hogy a kormányellenességet ne úgy fejezzék ki, hogy nem kérik az oltást, azért az is látszik, a saját táborának harmadát sem sikerült eddig meggyőznie.