Kövér László végre észrevette, hogy a rekordbüntetésekből az ellenzék kovácsol fegyvert
Úgy tűnik, az ellenzék megpróbál politikai tőkét kovácsolni abból, hogy Kövér László parlamenti elnök sorozatban egyre nagyobb összegekre bünteti a parlamenti képviselőiket. A házelnök szigora a legritkább esetben sújt le kormánypárti politikusra, pedig személyeskedő, olykor kocsmai stílusú beszólásból egyik politikai oldalon sincs hiány.
Hiába fellebbezett, a jobbikos Jakab Péternek ki kell fizetnie a rekordösszegű, csaknem 10 milliós pénzbüntetést, amit Kövér László házelnök szabott ki rá “ficsúrozásért”. Ezzel az Országgyűlés tekintélyét sértő szavakért és tettekért kirótt szankciók számlálója 159 esetnél és 96 millió forintnál jár – néhány kivételtől eltekintve ez mind ellenzéki politikust sújtott. A sokszor a saját szavait sem megválogató fideszes házelnök egyre nagyobb összegű büntetései persze fájnak az ellenzékieknek, hiszen a pénzt a képviselők fizetéséből vonják le, de közben a politikusok kiemelt figyelemhez jutnak, ráadásul az ilyenkor egyre gyakrabban alkalmazott támogatói gyűjtésből befolyó pénz a pártkasszát gyarapítja. Jakab Péter felhívására például két hét alatt 7 milliót összedobtak az emberek a csaknem 10 millióból.
“Az ellenzék kreatív, és feltalálja magát: a Fidesz ellen és a maguk javára fordítják ezeket a büntetéseket” – értékelte a kialakult helyzetet a hvg.hu kérdésére a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Virág Andrea, aki szerint minden ilyen eset ingyenreklám az ellenzéknek, mert a büntetés nagysága miatt kiemelt médiafigyelmet kapnak, és mondanivalójuk – ami miatt a pénzbírságot kapják –, több emberhez jut el.
Persze a fogadtatás is vegyes: vannak, akik szerint megérdemlik akcióikért a büntetést, mások viszont úgy vélik, végre valaki keményen megmondta – tette hozzá. A stratégiai igazgató megjegyezte:
a rekordbüntetést kapott jobbikos Jakab Péter ki is használja a helyzetet annak bemutatására, hogy ő egy politikai szabadságharcos, aki az egyenlőtlen küzdelemben sem adja fel.
A nemrég 8,2 millióra büntetett párbeszédes képviselő, Tordai Bence után Jakab Péter is gyűjtést indított a 9,6 milliós bírság kompenzálására, ami mozgósítja, aktivizálja és személyes elköteleződésre buzdítja a párt szavazóit, az így befolyt összeg tehát lényegében kampányköltség.
Azt talán Kövér László nem is sejtette, hogy az alapvetően a renitens, az Országgyűlésben tiszteletlenül tiltakozó és egymásnak átkiabáló képviselők megregulázására kitalált fegyelmezési rendszert – melynek kétségkívül a pénzbüntetés a legkeményebb eleme – az érintett képviselők akár a maguk javára is fordíthatják, ha már olyan mértékű és következetlen lesz a szankciók sora, hogy az politikailag kiaknázható. A fideszes házelnököt eredetileg az vezette, hogy szerinte “bolhacirkusszá” vált az Országgyűlés plenáris ülése, és úgy látta, sok képviselő csak azért hágja át az “írott és íratlan szabályokat”, mert nem tud mit kezdeni magával, népszerűségre vágyik.
Mára már Kövér is úgy látja, hogy megváltozott a helyzet. A Hír Tv-nek éppen Jakab Péter büntetésének apropóján beszélt a minap arról, hogy kényszerpályán mozog: “Érzem, hogy szándékosan hoznak olyan helyzetbe hétről hétre, hogy nekem ne legyen más választásom, mint szankciókkal élni. Mert két eset van: vagy elengedem a fülem mellett, akkor még rátesznek egy lapáttal a következő alkalommal, és akkor gyakorlatilag előbb-utóbb ellehetetlenül a parlament működése, vagy pedig a házszabály szellemében és betűjének megfelelően megálljt próbálok parancsolni a hülyéskedésnek.” Kövér azzal is tisztában van, hogy Jakab és mások is mindebből képesek politikai hasznot húzni, de mint mondta:
“engem ez nem kell hogy befolyásoljon, mert attól még az Országház mégsem kocsma, főleg nem a kocsma hátsó udvara”.
Tordai: Kövér "pofára" büntet
Ezek a bírságok elég erősek ahhoz, hogy megmozdítsák az ellenzéki szavazókat, a bizonytalan választóknak is most hullik le a hályog a szemükről, sőt talán a kormánypárti szavazók közül is sokan rájönnek, hogy van abban valami, amit 10 éve mondunk a demokrácia, a szólásszabadság állapotának romlásáról – vélekedett a hvg.hu kérdésre Tordai Bence, aki a második legnagyobb összegű, 8,2 milliós bírságot második hónapja fizeti részletekben: májusban kapta meg az első, a levonás miatt mindössze a minimálbérre csökkentett képviselői tiszteletdíját. A Párbeszéd politikusa megjegyezte: ha Kövér László úgy érzi, hogy kényszerpályán mozog, mivel az ellenzéki képviselők kiprovokálják az egyre nagyobb összegű büntetéseket, azt csak magának köszönheti.
Tordai szerint nem az ellenzék akarta “legalább fájjon” felkiáltással a 2018. decemberi “rabszolgatörvény” botrányos elfogadása után a szigorítást, “hiszen Kövér addig is pofára szórta a büntetéseket, csak azóta egy nullát hozzátett az összeghez”. De ha ez a helyzet már gondot okoz a házelnöknek, Tordai jelezte: szívesen bead egy törvénymódosító javaslatot a pénzbírságok eltörlésére. Amúgy, ha az ellenzék kerül kormányra 2022-ben, akkor Tordai szerint el kellene törölni ezt a szabályt, mivel van ezen kívül is elég fegyelmező eszköz a szómegvonástól az üléstől eltiltásig.
Jakab: Egy dolog némíthat csak el
A Jobbik rekordösszegre büntetett elnökétől, a párt miniszterelnök-jelöltjétől a szankció parlamenti megszavazása után, július elején vonják le a pontosan 9 686 400 forintos büntetés első részletét, így decemberig kap majd minimálbért a mostani bruttó 2,4 milliós fizetése helyett. Jakab Péter a hvg.hu kérdésére azt mondta, "eddig sem éltem nagylábon, de a büntetés azt jelenti, hogy ebben az évben már akkor sem engedhetném el magam anyagilag, ha lenne ilyen szándékom". Kövér László provokációt emlegető nyilatkozata után azt kérdeztük tőle, tényleg szándékosan hozza-e ilyen helyzetbe a házelnököt. Azt válaszolta: "Az igazságot természetesen nem véletlenül mondom ki, hanem szándékosan. Ez azonban egészséges jogállamban elismerést kellene hogy kiváltson, és nem büntetést. Az, hogy Kövér László milliókkal bünteti az igazság kimondását, őt minősíti. Valójában neki kellene megtalálni az egyensúlyt, mert azt már rég elvesztette."
Azt a kijelentését, miszerint büntetheti őt akár 100 millióra is Kövér, akkor is ki fogja mondani, amit gondol, Jakab kérdésünkre úgy magyarázta: a 100 millió egy szimbólum. "Azt üzeni, hogy nincs az a büntetés, amivel elnémíthatnának. Egyvalamivel tudnák elérni, hogy csendben maradjak: tisztességes kormányzással, erre viszont jól láthatóan képtelenek" – tette hozzá.
A megbüntetése után Jakab gyűjtést indított, ez több mint 7 millió forintnál jár, és azt mondja, a pénzt arra fordítják, amire kérték: "arra, hogy az emberek összefogásával, kivédve minden büntetést, elérjük a kormányváltást". Arra a kérdésre, hogy ellenzéki választási győzelem esetén ő eltörölné-e a pénzbírság rendszerét, azt válaszolta: "Véget vetnék annak, hogy a parlament állam legyen az államban. Ott is olyan szabályok legyenek, mint amilyeneket Magyarország minden településén szeretnék. Az erőszak legyen tilos, a vélemény legyen szabad. A többit majd a választók eldöntik."
Jakab amúgy az Országgyűlés hétfői ülésén sem maradt csendben: felszólalásában megdicsérte a házelnök bajuszát és nyakkendőjét, és érdeklődött Kövér idegrendszere felől is.
2013 óta pörög a büntetésszámláló
A 2013-tól alkalmazott Országgyűlési törvény részletesen szabályozza, hogy a házelnök vagy az ülést levezető elnök miként büntetheti a renitens képviselőket. A szankciók skálája széles: a figyelmeztetéstől és a szó megvonásától az ülésről kivezettetésen, illetve kitiltáson át a jelentős összegű pénzbírságig terjed. Kezdetben a pénzbírságot utólag kellett befizetni. Az első, 131 410 forintról szóló sárga csekket 2013 márciusában az akkor MSZP-s Szanyi Tibor kapta, amiért középső ujját felemelve beintett a Jobbik-frakció tagjainak. Szanyi az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, és a strasbourgi székhelyű testület utóbb egymillió forint kártérítésre kötelezte a magyar államot, amiért sérült az ellenzéki képviselő szabad véleménynyilvánításhoz való joga.
A 2014-ben záruló parlamenti ciklusban, vagyis az első másfél évében Szanyin kívül másik 68 képviselő kapott pénzbírságot, összesen 21,3 millió forint értékben – kivétel nélkül ellenzéki politikusok. A Párbeszéd két politikusa, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter például azért, mert 2013 áprilisában, a trafiktörvény parlamenti vitáján egy “Fidesz – loptok, csaltok, hazudtok”-feliratú transzparenssel tiltakoztak. Ők is Strasbourgig vitték az ügyet, az emberi jogi bíróság pedig nekik adott igazat: 10,7 millió forint kártérítést ítélt meg. Esetükben tehát a magyar államnak a 235 ezer forintos büntetés nem bevétel volt, hanem ennek csaknem 50-szeresére rúgó kiadás.
Az első, bírsággal sújtott ellenzéki akciók közül emlékezetes volt az, amikor a DK-s Vadai Ágnes és képviselőtársai a szemük alá monoklit festve demonstráltak az élettársa bántalmazásával vádolt fideszes Balogh József ellen, aki a vak komondoros botránya ellenére is képviselő maradt. A 2014-ben záruló ciklusban a legtöbbet a Jobbik-frakció tagjai fizették be büntetésként. Novák Elődöt négyszer is megbírságolták, egyszer pedig a frakció mind a 40 tagját egyszerre, összesen 18 millió forintra, amiért 2013. júniusában a földtörvény elleni tiltakozásként elfoglalták az elnöki emelvényt, és ezt a feliratot feszítették ki: „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás”.
Ritka a kormánypártiak megbüntetése
A 2018-ban lezárult ciklus újdonsága volt, hogy először büntetett meg Kövér László kormánypárti politikust. A négyéves időszak egyetlen ilyen esete az volt, amikor a fideszes Csizi Péter kapott – igaz, csekély 50 ezer forintos – büntetést, mert a felszólalásához kapcsolódóan egy előre be nem jelentett szemléltetőeszközt, egy bizonylatot mutatott fel. Az ilyesmi akkoriban már büntethető volt, miután időközben úgy módosították a szabályokat, hogy bármilyen szemléltetőeszközt – fotót, dokumentumot – előre be kellett jelenteni jóváhagyásra. A ciklus legtöbb ellenzéki pénzbírságát éppen ilyen, előre be nem jelentett szemléltetőeszközök miatt szabták ki.
Az akkor LMP-s Szél Bernadettet is emiatt büntették, amikor egy fotót mutatott fel Duna Aréna építkezése miatt kivágott fák hűlt helyéről. MSZP-s politikusokat pedig azért, mert “Ne írd alá János”-felirattal kérték az államfőt, hogy ne léptesse életbe a lex CEU-t. Érdekesség, hogy Szabó Tímea független képviselő Áder Jánost mintázó marionettbábus előadásáért 250 ezres büntetést kapott, ám két jobbikos politikus csak 100-100 ezret egy Mészáros Lőrinc “strómant” ábrázoló figuráért. A ciklusban a legtöbbet, 747 ezer forintot a jobbikos Szilágyi György fizetett, amiért Dömötör Csaba államtitkárt így invitálta vitára: „Gyere ki, úgy nyakon ba*lak, hogy leszáll a fejed!”
Az elmúlt 8,5 évben egyébként Kövér tízszer büntetett meg kormánypárti politikust, ez pedig az összes, 159 eset mindössze 6 százaléka. Ha a büntetések összegét hasonlítjuk össze, az eddigi, 95,5 millió forintnyi bírságból mindössze 500 ezret kellett a Fidesz–KDNP politikusainak befizetni, ami a teljes összeg alig több, mint 0,5 százaléka. A 2014–2018 közötti parlamenti ciklusban egyébként a kezdeti időszakhoz képest ritkán és kevés büntetést szabott ki Kövér László házelnök: a négy év alatt 28 esetben, összesen 3,1 millió forint értékben.
Megérkeztek a milliós összegű bírságok
A jelenlegi, 2018-ban kezdődött parlamenti ciklus szintlépésnek mondható, mivel egy-egy büntetések átlagösszege immár meghaladja az egymillió forintot. Az átlagot egyértelműen az idei év húzza fel, amikor is négy nagy összegű bírságot szabtak ki. A DK-s Vadai Ágnest hangos közbeszólásokért 2 millióra, a jobbikos Jakab Pétert a kormányfőnek címzett zsák krumpliért 4,4 millióra, a párbeszédes Tordai Bencét a pénzügyminiszter akadályozásáért – szerinte csak odament Varga Mihályhoz, és kérdezett tőle – 8,2 millióra, majd ismét Jakabot 9,6 millióra büntették azért, mert Kövérre is utalva feltette a kérdést: “Mi a helyzet a rabszolgatörvénnyel, ficsúrok?”
A csaknem 10 milliós bírsággal Jakab tartja a legnagyobb összegű büntetés rekordját, míg Tordai Bence a legrövidebb idő alatt legtöbbször büntetett politikus, hiszen csak 2018-ban lett képviselő, és ebben a ciklusban már négyszer, összesen mintegy 11 millió forintra büntette Kövér László. A házelnök ebben a parlamenti ciklusban amúgy a legtöbb büntetést a 2018. decemberi, az ellenzéki zsargonban rabszolgatörvénynek nevezett munkaidő-jogszabály körüli akciókért szabta ki. Nem volt ritka a fejenkénti 1,5 milliós bírság sem, amiért az ellenzéki képviselők az elnöki pulpitus elfoglalásával próbálták megakadályozni a törvény elfogadását – sikertelenül.
Tordai Bence egyébként az első, félmilliós büntetését azért kapta, mert az ülésteremben egy piros bohócorral ajándékozta meg az igazságszolgáltatásból gúnyt űző Polt Péter legfőbb ügyészt. A független Hadházy Ákos két, 2,3 millió forint összértékű büntetést kapott eddig a ciklusban: egyet azért, mert „Stop propaganda” feliratú táblát lógatott le a karzatról Kövér László feje fölé, a másikat pedig azért, mert Orbán Viktor mellett egy másik táblát mutatott fel „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”-felirattal. Utóbbi akcióhoz kapcsolódóan Kövér László azt a 9 kormánypárti politikust is 50-50 ezer forintra büntette, akik megpróbálták Hadházyt és a tábláját eltávolítani.
Amit szabad Jupiternek, nem szabad...
Noha elvétve kormánypárti képviselők is kapnak büntetést, a megbírságolt ellenzéki politikusok azért bírálják a rendszert, mert a büntetések kiszabásánál a házelnök szubjektív megítélésének enged tág teret. Azt panaszolják, hogy a kormánypárti padsorokból vagy a fideszes felszólalók szájából következmények nélkül hangzanak el gyakran sokkal erősebb kifejezések, mint amilyenekért őket bünteti Kövér. Jakab Péter is megjegyezte: fideszes képviselők semmilyen szankciót nem kaptak a "csicska", a "csürhe", a "zsúrpubi" vagy a "büdös bunkó" kifejezésért.
Ráadásul – hívják fel a figyelmet a megbírságolt ellenzékiek – saját magát sosem bünteti meg a házelnök, pedig ülésvezetőként a pulpitusról olykor sértő módon inti rendre az ellenzéki politikusokat. A magát egy interjúban egy “bársonyos, puha és barátságos” plüssmackóhoz hasonlító Kövér László 2012. április 2-án, Schmitt Pál államfő lemondása után például azzal fordult az MSZP-s politikusokhoz: “Önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek ebben az Országgyűlésben.”
A parlamenti vita hevében kicsúszó sértésekből, erős beszólásokból, bántó megjegyzésekből egyébként még az ezeket szankcionálni igyekvő 2013-as törvény megszületése előtt sem volt hiány a Parlamentben. Arra is volt példa, hogy egy fideszes képviselő egy rossz mondata után bocsánatot kért és lemondott. Arnóth Sándor alig 4 hónapos képviselőség után, 2008 őszén tett így, miután azt üzente Iváncsik Imre szocialista államtitkárnak, hogy “lógni fogsz”.
Előfordul, hogy egy szexista beszólás az ülésvezető elnök szájából hangzik el. A KDNP-s Latorcai János 2017-ben aggódva próbálta fegyelmezni a bekiabáló MSZP-s Kunhalmi Ágnest: “Kunhalmi képviselő asszony, árnyalhatja a szépségét a sok bekiabálás”. Ez ráadásul meg is ismételte, amikor idén tavasszal a hangoskodó ellenzékiek közül ismét Kunhalmit szúrta ki és azt mondta: “Tisztelt Kunhalmi Ágnes, egyszer már mondtam, hogy a közbekiabálás a szépségét árnyalja.”
Összeszedtünk a magyar Parlament üléstermében elhangzott valóban erős mondatokat. Melyik volt ön szerint a legerősebb?
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
