Az Európai Bizottság hatodik alkalommal értékelte a tagállamok igazságszolgáltatási rendszereinek hatékonyságát, illetve minőségét, továbbá a közvélemény, illetve az üzleti szféra által érzékelt függetlenségét.

Az újabb eredmények alapján pedig romlott a bíróságok és a bírák függetlenségének megítélése Magyarországon az előző évekhez képest.

A kérdésre adott válaszokat nézve a következők rajzolódnak ki a Népszava szerint: a közvélemény 37 százaléka rossznak, 40 százaléka inkább jónak, illetve nagyon jónak ítélte a helyzetet, míg a megkérdezettek 22 százaléka nem nyilvánított véleményt. Az üzleti szféra esetében sincs túl nagy eltérés: a magyar vállalkozások 32 százalékának rossz a véleménye a bíróságok és a bírák függetlenségéről, míg 31 százalékuk jónak ítélte ezt. A kérdésre „nem tudommal” reagáló vállalkozások aránya itt 37 százalék, ami az egész EU-ban Magyarországon a legmagasabb.

A Népszava szerint amikor a közvéleményt, illetve az üzleti élet szereplőit arról kérdezték, szerintük miért nem teljes az igazságszolgáltatásban dolgozók függetlensége, az első helyen a kormányzati és politikai nyomásgyakorlást említették. Valamivel kevesebben a gazdasági és egyéb speciális érdekek szerepét hozták fel, de a bírák helyzete és státusza által nyújtott garanciák hiánya is előjött.

Az igazságszolgáltatás hatékonyságának versenyében jól állunk a kutatás szerint: a polgári és kereskedelmi ügyek első fokon mintegy 150 nap alatt jutnak el az ítélethozatalig, ami a lap szerint jó arány az EU-ban. (Olaszországban például majdnem másfél évbe is beletelik ez.) A vizsgálat szerint 2019-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a folyamatban lévő közigazgatási ügyek száma, emellett a tagállamok első harmadában foglalunk helyet az igazságszolgáltatás digitalizálását tekintve is.

Az Európai Bizottság megvizsgálta a legfelsőbb bíróságok (Magyarországon a Kúria) összetételét és a bírák kinevezésének a módját is. Itt pedig arra jutottak, hogy

Magyarország az egyetlen uniós állam, ahol olyan személy is lehet a Kúria tagja, aki korábban nem töltött be bírói tisztséget.

A lap szerint a megállapítások bekerülnek a jogállamiság helyzetéről szóló, július 20-án megjelenő országjelentésekbe.