Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A bíróság is engedélyezheti a titkos információgyűjtést, nemcsak az igazságügyi miniszter. A bírák 2010 óta egyszer sem utasították el a titkosszolgálatok kérelmét – derült ki Szél Bernadett képviselő közérdekű adatigényléséből.

Pegasus-ügy
Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti.
Friss cikkek a témában

2010 óta “1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig" – ismertette a Facebookon a közérdekű adatigénylésére kapott választ Szél Bernadett független képviselő.

Az ellenzéki politikus a Pegasus-ügyként elhíresült megfigyelési botrány kirobbanása után, júliusban kérte ki az adatokat. A Fővárosi Törvényszék a válaszában – az adatok minősített voltára, vagyis titkosságára hivatkozva – a kérelmeket már nem bontotta szét kategóriák szerint.

Pedig Szél szerint így kiderülhetett volna, hogy “hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés vagy közösség elleni uszítás miatt”.

Az mindenesetre kiderült a válaszból, hogy az elmúlt 10 és fél évben tehát 2255 emberre terjedt ki bírói jóváhagyás alapján külső engedélyhez között titkos információgyűjtés, vagyis ezeknek az embereknek például átkutatták a lakását, lehallgathatták a telefonját, követhették a levelezésüket.

Arra pedig Szél Bernadett külön felhívta a figyelmet: az éves bontásban megkapott adatokból az is látható, hogy

a Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.

A hvg.hu nemrég számolt be egy másik adatról: a fenti bírói engedélyektől független, szintén külső engedélyes, de már az igazságügyi miniszter által engedélyezett nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésekről. Ezekből az elmúlt években egye több volt: idén, a nyár közepéig 928 darab.

Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig

Csikász Brigitta - aki 2015-ig a hvg.hu, később az Átlátszó újságírója volt - korábban olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is jelzett, de a magyar hatóságok nem foglalkoztak vele.

(Kiemelt képünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Dezső András Itthon

Amiről hazudni akarnak, arról inkább nem beszélnek – a titkosszolgálat és a politika viszonya a Pegasus-ügyben

Ha el is mennének a kormánypárti képviselők a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésére, nem lenne sokkal beljebb az ellenzék a Pegasus-botrányban felmerült kérdések megválaszolásában, a titkosszolgálatok vezetői könnyen leszerelnék őket, akárcsak a belügyminiszter – ismerve a zárt ülésen tapasztalható „varázslást és hókuszpókuszt”. Mások mellett jelenlegi és egykori bizottsági tagokat kérdeztünk arról, lehet-e feloldása az ügynek. A titkosszolgálatok és a politika bizarr kapcsolatát mi sem érzékelteti jobban, mint az, hogy van olyan ellenzéki politikus, aki a háttérben elárulta: szerinte akkor lettek volna nehezebb helyzetben, ha a kormánypárti képviselők megjelentek volna a Pegasus-ügyben tartott rendkívüli bizottsági ülésen.