Nem siette el a kormány a zárt terekben kötelező maszkviselés bevezetését. Miután Orbán Viktor nyilatkozataiban hónapokig azt hangoztatta, hogy az oltás életet ment, a maszk és a távolságtartás pedig nem segít, napi 10 ezer fertőzöttnél és átlagosan 150 halottnál már a kormány is belátta, hogy nem nagyon van más megoldás.

Az intézkedést már régóta követelték orvosok, kutatók, sőt a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége is – ehhez képest az elmúlt hetekben-hónapokban szinte alig volt valamilyen korlátozás az országban. A kormány – az egészségügyi és a szociális intézmények kivételével – július másodikán törölte el az általános maszkhasználatot, nyáron pedig az egyetlen érvényben lévő intézkedés az volt, hogy 500 fő feletti sportrendezvényeken és zenés-táncos rendezvényeken kötelező volt a védettségi igazolvány.

Augusztus 20-án az ingyenes Mándoki Soulmates koncerten a budapesti Szent István Bazilika előtt

Juhász István András

A kormány egy rendelettel a maszkviselést előíró hatáskört a helyi önkormányzatok kezéből is kivette. Utóbbiak csak a saját területükön, ügyfélszolgálataikon, illetve saját tulajdonú cégeknél, belső területeken szigoríthatnak, de utcán, boltban, tömegközlekedésen nem.

Októberi mozgolódás

Először mégis az utóbbiak voltak azok, akik kiaknázták a kevés lehetőséget: Kazincbarcikán október 25-től tették kötelezővé a maszkhasználatot néhány helyszínen, egy nappal később pedig a Fővárosi Önkormányzat jelentett be járványügyi szigorításokat. Eszerint a fővárosi fenntartású idősotthonokban november 2-től kijárási korlátozást vezettek be a gondozottak számára, csak a családjukat látogathatják meg. Ha pedig onnan visszajönnek, néhány napra izolációba kerülnek és gyorstesztekkel fogják ellenőrizni, nem fertőződtek-e meg. A kötelező maszkviselést is előírták az intézményekben, az érintésmentes látogatásra azonban továbbra is van lehetőség.

Léptek az egyetemek is, ahol a rektorok saját hatáskörben dönthettek a maszkviselésről: októberre lényegében szinte az összes felsőoktatási intézményben megtörtént, sőt a Zenakadémia és néhány színház is emellett döntött.

Kémia tanóra a Budapesti Műszaki Egyetemen

Juhász István András

Az első központi, kormányzati döntésre ehhez képest egészen október 28-áig kellett várni, ekkor szintén Gulyás Gergely jelentette be, hogy

• A cégek és a vállalkozások előírhatják az oltást a munkavállalóiknál.
• November 1-től kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésen.
• Látogatási tilalom lesz az egészségügyi intézményekben és szociális intézményekben.

Aznap, amikor a tömegközlekedésen bevezették a kötelező maszkviselést, már napi 152 halott volt, és 3445 új fertőzöttek regisztráltak – ez utóbbi szám azóta kicsit több, mint két hét alatt a háromszorosára nőtt.

A döntést számos cégnél és szolgáltatónál követte egyéni szigorítás, a NAV például 3 napja vezette be a kötelező maszkhasználatot, és a kormányhivataloknál is csak maszkban lehet ügyeket intézni.

A Magyar Orvosi Kamara szerdán kiadott közleményében szokatlanul kemény hangú közleményben festett drámai képet a kórházi állapotokról és követelte a kötelező maszkviselés elrendelését minden zárt közösségi térben. Ezt végül a kormány is megfogadta, Gulyás Gergely bejelentése alapján szombat 0:00 perctől Magyarországon minden zárt térben – így bevásárlóközpontokban, mozikban, üzletekben – is kötelező lesz maszkot viselni.

Az iskolákban a kormány csak javasolja a lépést, erről az iskolaigazgatók dönthetnek majd saját határkörben, és hasonló a helyzet a felsőoktatási intézményekben is. (Ezenkívül az egészségügyben dolgozóknak is elrendelték a harmadik oltást.)

Ezzel a döntéssel tehát Magyarországon jelenleg

• a tömegközlekedési eszközökön,
• az egészségügyi és szociális intézményekben,
• és minden közösen látogatott zárt térben (üzletekben, bevásárlóközpontokban, ügyfélszolgálatokon, hivatalokban, színházakban, mozikban stb.) lesz kötelező a maszk.

Kivételt képeznek viszont az irodák és sportolásra szolgáló helyiségek, a szolgáltatók esetében pedig ott lesz kötelező a maszk, ahol egy helyiségben rendszeresen öt főnél többen tartózkodnak. Ide tartozik például egy nagyobb fodrászat, vagy akár egy átlagos étterem, viszont egy apró dohánybolt már nem feltétlenül.

A pontos feltételeket természetesen az erről szóló kormányrendelet tartalmazza majd, addig Gulyás Gergely kormányinfón elhangzott nyilatkozatára tudunk hivatkozni.

Juhász István András

Töredékszigor

Bár az eddigi, viszonylag szabad állapotokhoz képest ez nagy változásnak tűnik, a valóság az, hogy a tavaly ilyenkor érvényben lévő korlátozásokhoz képest a jelenlegi intézkedések kifejezetten mérsékeltek – igaz, akkor még egyáltalán nem volt oltás.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly november 9-én, napi 5000 körüli új fertőzött és átlagban 100 halálesetnél jelentett be minden korábbinál szigorúbb korlátozásokat. Ezek közé tartozott a többi között

• kijárási és gyülekezési és rendezvénytilalom,
• az éttermek bezárása,
• az üzletek, a fodrászatok és egyéb kisipari szolgáltatók 19 órakor bezártak,
• családi összejöveteleken, magánrendezvényeken legfeljebb tízen vehettek részt,
• a felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárták,
• a középiskolákban, a 8. évfolyamok felett online oktatás lépett életbe,
• létszámkorlátozás a temetéseken és esküvőkön,
• szabadidős létesítmények, fitnesztermek, fedett uszodák, színházak, múzeumok, állatkertek bezárása.

Mivel az országban már hatmillió ember be van oltva, ezért ehhez hasonló intézkedésekre valószínűleg nem kell számítani. További változtatások azonban egyáltalán nem kizártak. Gulyás Gergely a kormányinfón egészen pontosan úgy fogalmazott:

lehet még szigorúbb intézkedéseket is hozni, de anélkül, hogy bárki azt érezze, hogy a kormány kirekeszti őt a megszokott életviteléből.

Hogy ebbe a kategóriába a kormánynak pontosan mi fér bele, azt egyelőre nem lehet tudni, bár a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem válaszolt határozott nemmel arra a kérdésre, mérlegeli-e a kormány, hogy osztrák mintára az oltatlanokat kijárási korlátozásnak vetik alá. Gulyás erre azt válaszolta, hogy figyelik a döntéseket, de nem hoztak hasonlót, a kormány nem ellenségként tekint az oltatlanokra, azonban csak akkor lehet megfékezni a járványt, ha sokan be vannak oltva.

Az oltatlanok számára eltérő intézkedések egyben azt is jelentenék, hogy újra szélesebb körben használnák a védettségi igazolásokat. Gulyás ezzel kapcsolatos intézkedést sem zárt ki.

Oltás ellenes tüntetők a Hősök terén Budapesten júliusban

Péterfy Nóra

A Magyar Orvosi Kamara szerdai közleményében azt kérte, hogy szüntessék be a tömegrendezvényeket, kössék védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR-teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik) és támogassák a távmunkát.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy a kormány a MOK egyik tegnapi kérését már megfogadta, akkor a járványhelyzet további romlása esetén valószínűleg a fentiek azok, amiket a gyakorlatban is meg fognak fontolni.