A legnagyobb probléma a Fidesz oktatáspolitikájával, hogy elmaradt a modernizáció. Nem fejlődött a magyar oktatás alkalmazkodóképessége, hanem visszafejlődött az elmúlt 10-12 évben – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke az ellenzék csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol a hat párt közös oktatási programját mutatták be.

Kunhalmi szerint jelenleg rendszerszintű a tanárhiány: a pedagógustársadalom korfája elöregedést mutat, a pályaelhagyók száma pedig magas. Első lépésként a szocialista politikus egy nagyarányú, egyszeri béremelést ígért az oktatásban. A továbbiakkal kapcsolatban azt ígérte, hogy a bérek kiszámítható és tényleges növekedésével erősítenék a pálya vonzerejét. A bérpótlékok kapcsán azt mondta, fontosnak tartják, mert aki többet vállal, az kapjon is többet. A pedagógusok leterheltségét is csökkentenék, illetve az adminisztrációt is.

Az MSZP társelnöke után Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője a felsőoktatásról beszélt, az első diploma a kormányra kerülésük esetén ingyenes lenne, míg az az idegennyelv-oktatás kérdését kiemelten kezelnék. Az egyetemek alapítványi fenntartását felülvizsgálnák és – ahogy fogalmazott –

vissza szeretnénk állítani a nemzeti kormány demokratikus kontrollját az államilag fenntartott felsőoktatásban, mert a mi véleményünk szerint az államnak kell egy alapvető egyetemi hálózatot fenntartani.

„Az a célunk, hogy Magyarországon egy magas színvonalú oktatás és oktatási rendszer épüljön, amely minden gyermek számára elérhetővé teszi azt, hogy sikeresen helytálljanak a felnőtt életben, a munkaerőpiacon megtalálják a számításukat” – mondta Tóth Endre, a Momentum képviselőjelöltje, Márki-Zay Péter oktatáspolitikusa. Tóth szerint modern iskolákat hoznának létre, előtérbe helyeznék a kritikai gondolkodást, a vitakultúra és a csapatmunka fejlesztését, segítenék a pénzügyi ismeretek, illetve a digitális készségek fejlesztését, mivel úgy véli, ezek a XXI. század kulcsai.

Egy tabletet is ígért minden diáknak Tóth, hogy „ne lehessen szülői háttér kérdése, hogy ki tud otthon gyakorolni, ki tudja elsajátítani az online és a digitális készségeket”. Arra is kitért, hogy ismét 18 évre emelnék a tankötelezettség korhatárát, illetve a tankönyvválasztást újra szabaddá tennék.

Az elmúlt napokban az ellenzék már bemutatta a gazdasági, a szociális és az egészségügyi programját is.