Ahogyan beszámoltunk róla, néhány napja Budán, a János-kórháznál vadászok fényes nappal, egy csomó ember szeme láttára lőttek ki vaddisznókat és kismalacokat. Az 56-os villamos utasai például az ablakból nézték végig a jelenetet, egy kisfiúhoz mentőt kellett hívni, mert sokkot kapott a látottaktól.

A 24.hu elérte az állatokat leölő vadászt, L. Pált, de a lap kérdéseire érdemben nem válaszolt, azzal tért ki, hogy szerinte ez az ügy „csak a sajtónak fontos”, aki ebből él. A mészárlás óta több rendőrségi feljelentés is született. A Macskaárvaház Alapítvány állatvédő szervezet mások mellett lőfegyverrel való visszaélés és közveszély okozás, a területileg érintett XII. kerületi önkormányzat pedig veszélyeztetés miatt fordult a hatósághoz.

A BRFK pedig még aznap jelezte, hogy nyomozást indított az ügyben. A II. Kerületi Rendőrkapitányság szakértők bevonásával foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást.

L. Pál annyit mondott még a lap újságírójának, hogy az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) közleményében mindent elmondtak az ügyről. Ebben azonban az mostani lövöldözés tisztázatlan részleteire nem térnek ki, csak általánosságban írnak a lakott területeken megjelenő vadászható fajok vadászok általi elejtéséről.

Azt írják, hogy egyébként opció lehet a vad befogása is, és az „ember-állat konfliktust generáló fajok kérdése” kapcsán több ágazati javaslat született az elmúlt időben, de „a legtöbb esetben a megoldás a vad puskával történő elejtése, amelyhez jobb híján a vadászokat hívják segítségül”. A közlemény szerint a vad befogása ugyanis körülményes és időigényes és forgalmas helyen gyors megoldást igényel a helyzet.

„Érthető, hogy a laikusok szemében visszatetsző jelenetek játszódhatnak le,azonban érdemes elgondolkozni azon is, hogy amennyiben az erre felkért személy – rendszerint vadász – nem igyekszik mielőbb elhárítani a veszélyt, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba”

– fogalmaznak, azzal folytatva: a cél a veszély megelőzése, hogy az állatok ne támadjanak emberre, ne okozzanak balesetet vagy ne terjesszenek betegséget.

Bűncselekmény lehetett

A 24.hu-nak nyilatkozó szakemberek szerint a fegyverhasználathoz rendőrségi engedély kell és a tervezett kilövést az önkormányzathoz is be kell jelenteni – erre utalt a kamarai közlemény is –, és ehhez a területi rendőrkapitányságtól kell engedélyt kérni. Emellett szigorú biztonsági intézkedéseket kell betartani, vagyis le kell zárni azt a területet, ahol a lövések, vagy akár az eltévedt lövedékek sérüléseket okozhatnak.

A BRFK a 24.hu megkeresésére azt közölte, hogy a szomszédos II. kerületi önkormányzatnak ugyan volt egy általános engedélye kárt okozó állatok kilövésévre, de a konkrét ügyben a Tevékenység-irányítási Központ nem adott sem engedélyt, sem utasítást a vaddisznók kilövésére, és ilyen jellegű kérés nem is érkezett hozzájuk.

Hangsúlyozták: nem az ő hatáskörük eldönteni, ki kell-e lőni a lakott területre tévedt vadállatokat. A mostani esetben viszont a lövések – melyek már a rendőrök helyszínre érkezése előtt megtörténtek – leadásának körülményei bűncselekmény gyanúját vetették fel – tették hozzá.

Váczi János, a XII. kerület korábbi alpolgármestere egyébként a lapnak azt nyilatkozta, hogy a területükön igyekeztek mindig a lehető leghumánusabban eljárni és befogni az állatokat, amivel legalább száz állatot mentettek meg és juttattak vissza a természetes élőhelyükre.

Szerinte a malacok most nem jelentettek semmilyen veszélyt a környezetükre, ezért a leölésük indokolatlan vérengzés volt.

Azt is reméli, hogy a belterületi fegyverhasználatnak is meglesz a megfelelő súlyú következménye, azt pedig elképesztőnek tartja, hogy az ügy felelősei – az elkövető és az engedélyező – hallgatnak a történtek óta.