Elérte Budapestet az európai reptérkáosz, de itt az extraprofitadó is okozhat kellemetlen meglepetéseket
Járattörlések, több órás késések, kígyózó sorok – komoly gondokat okozott a nagyobb európai repülőtereken a koronavírus utáni újraindulás. Miközben egyre többen akarnak utazni, a repülőtéri kiszolgáló cégek és a légitársaságok munkaerőhiánnyal és sztrájkokkal küzdenek. Ferihegyen a késésekkel és a növekvő utasforgalommal egyelőre meg tudnak birkózni, de a külföldi problémák az ide utazók életét is megkeseríthetik.
Vasárnap este 150–200 utas volt kénytelen Ferihegyen éjszakázni, mert nem kapták meg a feladott csomagjaikat. A személyzet hazament, a földi kiszolgáló ügyfélszolgálatán nem találtak az utasok senkit, és a megadott telefonszámot sem vették fel, kénytelenek voltak megvárni a reggeli műszakkezdést a csomag kiadásánál.
A Budapest Airport a 24.hu-nak azt írta, az európai reptereken tapasztalható fennakadások miatt az érintett időszakban nyolc járat csúszott össze, ezek közül öt több mint egyórás késéssel érkezett meg Budapestre. A kialakult helyzet nagy nyomás alá helyezte a földi kiszolgálásban részt vevő csapatot, így a járatok kiszolgálását sajnos nem sikerült a szokásos időn belül lebonyolítani.
Hasonló magyarázatot kaptak azok, akik a múlt héten a Wizz Air párizsi járatával készültek Budapestre utazni, ám járatukat törölték, az utasok pedig a francia fővárosban rekedtek segítség nélkül. A légitársaság a Blikknek azt írta, „a légiirányításnál jelentkező személyzethiány miatt járataink késéseket halmoztak fel, emiatt az utolsó, párizsi járattal már nem tudtak visszaindulni kollégáink a repülőtér bezárása előtt”.
Nem az Orly az egyetlen repülőtér Európában, amely a nyári utazási szezon beindulása óta képtelen kezelni a koronavírus-járvány utáni megnövekedett forgalmat. Londonban a Heathrow és a Gatwick repülőtér üzemeltetői nemrég azért csökkentették a járatok számát, mert egész egyszerűen nincs elég személyzet. Hasonló lépéseket tett a Lufthansa is, amely a múlt héten közölte, hogy a korábban bejelentett 900 mellett még további 2200 járatot töröl Európában.
A személyzethiány mellett sztrájkok is nehezítik a légiközlekedést: Londonban a British Airways dolgozói, Párizsban a Charles de Gaulle földi kiszolgálói tiltakoztak munkabeszüntetéssel, de sztrájkoltak a Ryanair és a Brussels Airlines dolgozói is. Júniusban a fennakadások már a közepes repülőtereket – például a stockholmi Arlandát vagy a dublini légikikötőt – is elérték.
Az utasok pedig nagyjából reménytelen helyzetbe kerültek. A Hollandiában élő András a múlt héten egy hosszú hétvégére indult Varsóba, de addig nem merte lefoglalni a szállást, amíg az amszterdami repülőtéren fel nem jut a lengyel fővárosba tartó járatra. Félelmei egyáltalán nem voltak túlzóak. Az Európa harmadik legforgalmasabb repülőterének számító Schipolon az elmúlt hetekben időnként annyi utas torlódott fel a lassú biztonsági ellenőrzés miatt, hogy alig fértek el. Ezért azt a szabályt hozták, hogy tilos több mint négy órával a járat indulása előtt érkezni, és maximalizálták az egyszerre a repülőtéren tartózkodó utasok számát. Akik nem férnek be, azok most egy nagy sátor alatt várakoznak a szabadban. Sok esetben vizet sem osztanak nekik – ami nem is feltétlenül baj, hiszen mosdóra sem tudnak elmenni.
„Ha kiállsz a sorból, elveszíted a helyed” – nyilatkozta a Washington Postnak egy Görögországba induló utas.
Érintette a káosz? Írja meg! Repülőtéri káosz miatt több órás késéssel tudott csak elindulni a nyaralásra, vagy esetleg nem is jutott el a célállomására. Küldje el tapasztalatait az európai légiközlekedésről az ugyelet@hvg.hu e-mail címre. |
Mi ez és meddig fog tartani?
A koronavírus-járvány sok más iparág mellett a légi közlekedést is rendkívüli módon érintette, a Covid első hullámában gyakorlatilag leállt a légi személyszállítás, és később is a korábbihoz képest jóval kisebb kapacitással működtek a légitársaságok és a földi kiszolgálás is. Európában a hagyományos, nemzeti légitársaságoknál a helyzetet eurómilliárdos állami támogatásokkal igyekeztek kezelni, a fapadosok azonban csak saját tartalékukat tudták felélni, végeredményben sok helyen elbocsátották a légiutaskísérők és a földi kiszolgáló személyzet nagy részét.
Amikor pedig a lezárások végével szinte egyik pillanatról a másikra visszaállt a szabad mozgás, senki nem volt felkészülve arra, milyen következményekkel jár, hogy ennyien akarnak majd utazni.
A legnagyobb problémát a repülőtereken jelenleg az alkalmazottak hiánya okozza: nincs elég csomagkezelő, utas- és poggyászátvizsgáló, logisztikai munkatárs. Bár minden repülőtér rohamtempóban toborozza a munkatársakat, a feladat nem egyszerű.
„A csomagkezelés, a biztonsági ellenőrzés vagy a repülőtéri logisztika kifejezetten nehéz munka, és nem is feltétlenül fizet sokat. Azok, akik a koronavírus miatt elmentek máshova, sokszor nem akarnak visszamenni, mert könnyebb és jobban fizető munkákat találtak. Ki akarna ismét hajnali kezdéssel órákon át csomagokat pakolni, ha elmehet futárnak is?” – vetette fel a hvg.hu-nak egy, a légi közlekedésre rálátó forrás.
Többen attól is félnek, hogy egy újabb járványhullám ismét elbocsátásokhoz vezet majd. Nem véletlen, hogy még a világ legjobbjának tartott repülőterek is munkaerőhiánnyal kezdenek, a szingapúri Changi repülőtér például jelenleg 6600 új alkalmazottat keres.
Tovább fokozza a problémákat, hogy ha repülőterek találnak is új munkaerőt, őket sem lehet azonnal bevetni. Egy úgynevezett „ramp officer” – ő felelős a járatok induláshoz való felkészítéséért, a poggyászok be- és kirakodásáért, a biztonsági ellenőrzésért, a takarításért, de még a tankolásért és a dokumentációkért is – kiképzése hat hétig is eltarthat, és nemzetbiztonsági átvilágításon is át kell esnie. Így akár két hónap is eltelhet, mire egyáltalán munkába állhat. A British Airways jelenleg 3000 új munkatársának átvilágítására vár, míg az EasyJet 140 fős személyzetét nem tudja hasonló okokból munkába állítani.
Az, hogy a földi kiszolgáló személyzet hiánya milyen súlyos problémákhoz vezet, jól mutatja, ami a Gatwick repülőtéren megtörtént: egy mozgássérült utas másfél óráig a teljesen üres gépen várt, mert nem volt, aki segítsen neki kiszállni.
Nem sokkal jobb a helyzet a légitársaságoknál sem, egyre több pilóta és légiutaskísérő kezd sztrájkba a rossz munkakörülmények és az alacsony fizetés miatt, ami szintén járattörlésekhez vezet. Az EasyJet spanyolországi munkatársai 40 százalékos fizetésemelést követelnek, a Lufthansa földi kiszolgáló személyzete havi 350 euróval többet kér. A Scandinavian Airlines-nál körülbelül 1000 pilóta jelentett be sztrájkot június 29-ére a bérfeszültségek miatt.
Ferihegy még kitart
A káosz a kisebb repülőtereket, köztük a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret egyelőre kevésbé érinti. Az Európa más repülőterein tapasztalható fennakadások azonban hatással lehetnek a budapesti folyamatokra – írta a hvg.hu-nak a Budapest Airport. Ennek jele volt a vasárnapi incidens is.
A légtér telítettsége miatt minden járat résidőkkel közlekedik, ami annyit jelent, hogy számítani kell Budapesten is néhány perc késésre a járatok indulásakor - magyarázták. Az európai repülőtereken tapasztalható súlyos létszámhiány miatt így a járatok a nap folyamán kisebb-nagyobb késéseket szednek össze, ami a napi utolsó érkező járatnál akár a 30 percet is meghaladhatja.
A Budapest Airport azt is hangsúlyozta, hogy egy repülőtéren soha nem az utasok összlétszáma, hanem a forgalmi csúcsok kezelése jelenthet kihívást, amikor rövid időn belül sok gép indul, illetve érkezik. A magyar fővárosban ez jellemzően a kora reggeli, a déli, illetve az esti órákat jelenti.
Azt ők sem tagadták, hogy a légiközlekedési iparág nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzd szinte minden területen. Ahhoz, hogy ne legyen fennakadás, minden cégnek egyformán minőségi szolgáltatást kell nyújtania, hiszen, ha csak egy helyen elakadás vagy lassulás van, az az egész utasfolyamatot is befolyásolhatja. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – mely a legutóbbi utaselégedettségi felmérésben a negyedik helyet szerezte meg a kategóriájában hasonló repülőterek között – éppen ezért tavalyelőtt úgynevezett „szolgáltatási szint” megállapodásokat kötött a földi kiszolgáló vállalatokkal, ebben vállalták bizonyos minőségi követelmények betartását.
A forgalom két év koronavírus-lezárás után Ferihegyen is folyamatosan emelkedik. A Budapest Airport tájékoztatása szerint májusban az elmúlt két év legmagasabb utasszámát érték el, egészen pontosan 1 095 597 utas fordult meg a repülőtéren, ez több mint tízszerese az egy évvel korábbinak. 2023-ra, legkésőbb 2024-re a légiforgalom várhatóan ismét el fogja érni a 2019-es szintet, onnan pedig várhatóan további növekedésnek indul.
Ám a magyarországi légi közlekedés helyzetét egyelőre nem annyira a személyzet hiánya befolyásolja, inkább a kormány által a légiutasok esetében is kivetett extraprofitadó. A Budapest Airport szerint „fennáll a kockázat, hogy az jelentős hatást fog gyakorolni a forgalomra a kapacitások csökkentése miatt”.
„Több légitársaság is tájékoztatta már a Budapest Airportot bizonyos járatok törléséről” – írták, megerősítve Michael O'Leary hvg.hu-nak tett nyilatkozatát. A Magyarországon piacvezető légitársaság vezérigazgatója arról beszélt: a Budapestről utazók esetében kivetett egyszeri 3900 forintos díj miatt a járatok ritkításával kell majd számolni.
Mi lesz így a nyaralással?
A szakértők egyelőre nem sok jóval kecsegtetik azokat, akik idén nyáron indulnak nyaralni. Az európai repülőtereket képviselő Air Council International szerint a késések az európai légikikötők kétharmadát fogják érinteni idén nyáron. Jacopo Passinotti, az Eurocontrol képviselője az Euronewsnak szintén azt nyilatkozta, hogy még hónapokig kihívást fog jelenteni a jelenlegi helyzet. Márpedig ebben az esetben utasként nem sokat tehetünk a járattörlések és a késések ellen.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének olyan trükkök, melyekkel kicsit megkönnyíthetjük repülésünket. Szakértők szerint, ha nem is segítenek mindenen, ezekkel elkerülhetjük a kellemetlenségek egy részét.
• Az első számú szabály, hogy ne érkezzünk túl korán – akár 5-6 órával az indulás előtt – a reptérre, mert ezzel csak feleslegesen növeljük a zsúfoltságot. Ha csomagot is akarunk feladni, akkor a 3 óra tűnik a legideálisabbnak.
• Mivel sokan évek óta nem repültek, előfordul, hogy kijöttek a gyakorlatból, ami a biztonsági ellenőrzésnél okozhat gondot. Tájékozódjunk előre, ne vigyünk magunkkal a gépre 100 ml-nél több folyadékot – azt is átlátszó tasakban –, tegyük külön a szalagon az elektronikai eszközeinket, ne legyen rajtunk öv, zsebünkben pénz vagy kulcs, így máris kevésbé tartjuk fel a sort.
„A fennakadt táskák és tálcák akár 12 perccel is meghosszabbíthatják egyetlen személy biztonsági ellenőrzését, ha ezt több ezer utassal megszorozzuk, máris rengeteg késésről beszélünk, amit könnyen el lehetne kerülni” – mondta Ian Costigan, a manchesteri repülőtér igazgatója.
Gyakori tévhit az is, hogy a hajnali és a kora reggeli járatokkal a legkönnyebb elkerülni a zsúfoltságot. Valójában a leghosszabb sorokra hajnal 4 és reggel 8, valamint délután 1 és délután 4 között számíthatunk. A repülőterek legforgalmasabb napja pedig a péntek, a szombat és a vasárnap – ha tehát tehetjük, ezeket kerüljük el.
Emellett fontos, ha tisztában vagyunk a jogainkkal. Nem mindegy ugyanis, hogy a gép törlése a légitársaságnak tudható be, vagy rajta kívül álló okból következik be. Ha a légitársaság a ludas, akkor az uniós rendelet alapján vagyunk jogosultak kártérítésre, akár már három órát meghaladó késés esetén. Ennek értelmében akkor is jár 250 eurós, vagy 1500 kilométer feletti távolságnál 400 eurós kompenzáció, ha a társaság egy későbbi géppel végül eljuttat minket a célpontra (ez a fapadosokra nem jellemző, ott a jegy egy adott járatra szól, nem pedig a két pont közötti utazást fizetjük meg). Egy 2018-as európai bírósági döntés értelmében kártérítés jár akkor is, ha a légitársaság sztrájkja miatt van járatkimaradás.
Más azonban a helyzet, ha a törlés/késés nem a légitársaság hibájából következik be – most jellemzően ez történik Európa-szerte. A légitársaságnak ilyenkor is kötelessége, hogy segítséget nyújtson, járattörlés esetén pedig visszajár a jegy ára is. Minden esetben érdemes azonban utasbiztosítást kötni, hiszen az kompenzálhatja a törlés vagy késés miatti pluszköltségeket, például a szállás vagy az étkezés díját. Erről bővebben ebben a cikkben írtunk.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Budapesti járatokat is érinthetnek a hétvégén is tartó légiközlekedési sztrájkok
A hétvégén várhatóan szélesedik majd a sztrájkhullám, éppen az idegenforgalmi szezon elején.
A Lufthansa szerint csak 2023-ban tér vissza a normális működés
Csütörtökön a légitársaság további 2200 járat törlését jelentette be Frankfurt am Mainban és Münchenben a nyári szezon közepén. Két hete 900 belföldi és európai járat törléséről tájékoztattak.
