Magyarország legkiszolgáltatottabbjai, a legszegényebb családok és a fogyatékkal élők jellemzően feltöltőkártyás mérőórákkal vásárolják az energiát, és úgy tűnik, erről a kormány elfeledkezett, amikor a rezsicsökkentés csökkentését kidolgozta.

Mivel ezek a fogyasztók előre fizetnek az energiáért, esetükben nyilván nem lehet utólag megállapítani, hogy mennyi volt a tényleges fogyasztás, mennyi az átlag, és mennyi a túlfogyasztás, így nem lehet meghúzni a vonalat, hogy meddig lehet még olcsóbban fogyasztani. A feltöltőkártya lehúzásakor ugyanis csak a mérőóra helyét tudja leolvasni az eladó, az eddig kedvezményes áron felhasznált energia mennyiségét nem.

Ráadásul ezek a rászorulók nem hónapokra vagy évekre veszik az energiát, hanem valahány kilowattórányit vesznek belőle, és az kitart, amíg kitart. Aztán, ha tudnak, újra vásárolnak. A feltöltős órák előnye, hogy nem kerülhet adósságspirálba a fogyasztó, hátránya, hogy ha kifutott a keret, nincs csökkentett üzem vagy negatív szaldó.

Az érintettek nincsenek kevesen, a Habitat for Humanity szerint több mint 134 ezer otthonban a villanyórát, közel 13 ezerben a gázórát és 1100-ban a vízórát töltik előre. A halmazok metszhetik egymást, de legalább 300–400 ezer ember élhet ezekben a háztartásokban. Ezek az emberek semmilyen hivatalos helyről nem kaptak útmutatást jelen helyzetben, és a vonatkozó szabályozás sem készült el. Márpedig a feltöltős órát használók száma tovább nőhet, mert a rezsinövelés bejelentése óta állítólag egyre több bérbeadó térne át az előre fizetős módszerre.

További részletek az e heti HVG-ben és a hamarosan a hvg360-on.

HVG