A magyar külügyminiszter az ENSZ Közgyűlése kapcsán találkozott kínai kollégájával, Van Jivel New Yorkban, ahol már beszélt arról, hogy Kínából érkezik a legtöbb beruházás idén is Magyarországra, köztük külön említette a CATL nevű akkumulátorgyártó vállalat 3000 milliárd forint értékű debreceni beruházását is.

Erre kitért a kínai állami angol nyelvű csatornának, a CGTN-nek adott interjúban is, ahol az ukrán konfliktus és Magyarország energiakitettsége is szóba került. „Nem kell sokáig magyaráznom, hogy ha a szomszédban háború van, azt megsínylik a környező országok. [...] Először is másfél millió ukrán menekült érkezett már Magyarországra. Azoknak, akik itt maradnak, munkát ajánlunk, a szabályozást pedig úgy alakítottuk, hogy ugyanúgy igénybe vehetik az oktatási és egészségügyi intézményeket, mint a magyar állampolgárok. Mindent megadunk nekik” – mondta a külügyminiszter. Azt nem tette hozzá, hogy nyáron az addig érkezett 1,3 millió ukrán közül alig több mint 24 ezren fordultak menedékes státuszért, vagyis alig 1–2 százalékuk maradt az országban.

Az energia veszélyhelyzet kapcsán azt mondta, Magyarország nagyon nagy mértékben függ az orosz energiaforrásoktól. „Az árak az egekben vannak, az eddigi ár többszörösét kell fizetnünk” – mondta az orosz gáz és kőolaj vásárlásáról Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy az infláció is kilőtt, és jelenleg 15 százalék környékén jár, valamint az élelmiszerárak is gyorsan emelkednek. Ezt rendkívüli kihívásnak nevezte a magyar külügyminiszter, melyek az orosz–ukrán konfliktus miatt sújtják Magyarországot. Hozzáfűzte, hogy az áremelkedés elleni harcban a magyar kormány ársapkákkal küzd, mert szerinte legalább a benzin, bizonyos élelmiszerek és a hitelkamatok alacsonyan tartása létfontosságú. „Azoknak, akik messzebb vannak Ukrajnától, nehéz ezt az energiakérdést elmagyarázni” – zárta gondolatát a külügyminiszter.

A kínai–magyar kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Szijjártó Péter sikersztorinak nevezte, hogy két év tárgyalás után sikerült elérni, hogy a CATL nevű akkumulátorgyártó cég minden idők legnagyobb magyarországi befektetését (7.4 milliárd euró) lépi meg. „Új fejezetet nyitottunk a magyar–kínai sikersztori könyvében” – kommentálta a külügyminiszter a befektetést, aki szerint az több tízezer embernek teremt majd munkalehetőséget.