„Lengyelországot és Magyarországot pénzügyi fenyegetések érik ahelyett, hogy támogatnának bennünket, segítenének abban, hogy az Ukrajnából érkező menekülteket ellássuk, és megerősítsük a hadseregünket, a katasztrófavédelmi képességünket, hogy felkészüljünk egy erősebb védelmi vonal kiépítésére. Ahelyett, hogy ehhez pénzügyi segítséget adnának, most sem kapunk semmit” – ezt Orbán Viktor mondta, három nappal azután, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát.

Azonban a miniszterelnök ferdített az rtl.hu cikke szerint. A portál átfésülte a pályázati adatbázisokat, az Európai Bizottságtól megszerezték egy vészhelyzeti program dokumentációját, valamint olyanokkal beszélgettek, akik a menekültellátásban dolgoznak. A kormány kérdéseikre nem válaszolt.

A lap megállapítása szerint az EU 5,6 milliárd forintnyi forrás rugalmas felhasználását tette lehetővé a háború miatt, a belügyi területet támogatni célzó alapokból pedig több mint tízmilliárd forintot szántak az ukrajnai menekültek ellátására.

Azonban az alig látható, hogy ezekből a pénzekből pontosan ki is kapott – a civil szervezetek elmondásuk szerint egyelőre nem sokat, de tolmácsokat már tudtak fizetni EU-s pénzből. A Belügyminisztérium korábban azt kommunikálta, hogy a háború miatt eddig 28 milliárdos pluszkiadással kalkuláltak, a menekültek ellátására azonban nem csak hazai források érhetők el. Az EU ezt támogatja az úgynevezett REACT-EU alapból, valamint a Belügyi Alapokból is.

A REACT-EU az az alap, amelyet az unió még 2020-ban hozott létre annak a csomagnak a részeként, amely eredetileg a járványból való kilábalást segítette volna. A háború kirobbanása után viszont bővítették az alapot, Magyarország ebből pluszban 300 millió eurónyi támogatást kaphatott összesen, a bizottság pedig az rtl.hu-nak azt írta, 2022-ben az ország 104 millió eurós támogatást kap az alapból, de ennek csupán 15 százalékát tervezik az ukrán menekültekre költeni.

Vagyis 13,7 millió eurót. Az azonban nem világos, hogy ezt pontosan milyen projektekre költi el a kormány.