Az Országos Rendőr-főkapitányság által közölt adatok alapján olybá tűnik, hogy megszűnt az uzsorázás Magyarországon, de legalábbis a bűnügyi statisztikákból kikopott – írja a 24.hu. 2021-ben például mindössze három ilyen esetben indult eljárás, de nem jobbak a 2020-as (7) és a 2019-es (4) adatok sem, különösen annak fényében, hogy 2012-ben ugyanez a szám még 378 volt. Igen beszédes továbbá, hogy a korábbi statisztikák alapján az uzsorától leginkább fertőzött öt megye egyikében sem indult nyomozás ilyen ügyben tavaly.

A portál gyorsan siet eloszlatni a riadozó optimizmust, miszerint akkor megszűnt volna az uzsorázás, nem szűnt meg, csak átalakult, és az állam ahelyett, hogy fellépne vele szemben, inkább tolerálja, ugyanis sok helyen a kihalt szolgáltatóipar egyetlen helyettesítőintézményeként működnek az uzsorások.

A 24-nek nyilatkozó L. Ritók Nóra pedagógus, a gyerekszegénység ellen küzdő Igazgyöngy Alapítvány alapítója szerint átalakulás alatt azt kell érteni, hogy a mostani uzsorások a klasszikus készpénzkölcsön helyett olyan szolgáltatásokat ajánlanak fel, amelyek egyébként elérhetetlenek volnának adott területeken.

Sok faluban nincs már bolt. Nincs presszó. Nem lehet dohányt kapni. És a szórványos tömegközlekedés sem tud minden igényt kielégíteni. Ezeket a szolgáltatásokat teszi elérhetővé a mai uzsorázás a legkevésbé fejlett településeken

– mondta a pedagógus.

L. Ritók sorolja is az uzsora mostani különböző megjelenési formáit, ilyen a „boltocskázás”, amikor feketén, felírásra árusítanak alapvető élelmiszereket a rendes bolti árnál olcsóbban. Ezzel az adófizető boltosok nem tudják felvenni a versenyt, így inkább bezárnak, és a boltocskázóra marad a falu ellátása, aminek a következménye, hogy sokakat görgetett adósságra kényszerítenek, sőt, mivel a falu fele tartozik a boltocskázónak, így az sem ritka, hogy már nem kéz-láb töréssel fenyegetőzik, hanem egy tanúk előtt hitelesített, tartozást igazoló jegyzőkönyv segítségével érvényesíti követelését ügyvéd, majd a behajtó útján.

Persze élelmiszeren kívül kereskednek dohánnyal és alkohollal is, illetve ott a „taxizás” módszere is, ami a bevásárlástól a távolabb lévő városban való ügyintézésig terjedhet, a benzinköltség pedig a ténylegesnek akár az ötszöröse is lehet ilyen esetben. Sokszor pedig „természetben” törlesztenek az adósok, azaz ledolgozással, de arra is akad példa, hogy szexszel.

És hogy mihez kezd ezzel az állam? A pedagógus szerint elnézi, hiszen a különféle okokból előállt működési hiányosságokat pótolnak ki az új uzsorások. A helyieknek pedig „épp ezért nem is érdekük a rendőrséghez vagy az adóhatósághoz fordulni, hiszen ha a fuvarozót feljelentik, akkor legközelebb ki viszi be őket a városi kórházba? Az illegális rész mára a túlélési stratégia része lett” – mondta L. Ritók.

Ugyan a pedagógus szerint mindezen hiányosságok kezelésére lenne mód, ez volna a falugondnoki szolgálat, ám ez a szűkös költségvetés miatt több helyütt már nem tudja ellátni a feladatát.

Mindehhez hozzátartozik, hogy az uzsoraügyek amúgy is népszerűtlenek voltak a bűnüldöző hatóságok háza táján, hiszen sok esetben fenyegetés, vagy más jellegű rábeszélés hatására megváltozik a feljelentő hozzáállása, és visszavonja a vallomását, ami az ügy megszüntetését vonja maga után. A portálnak nyilatkozó szakjogász, Tran Dániel szerint például az általa ilyen témában kutatott Hajdú-Bihar megyében húsz esetből csak egy jutott el a vádemelésig. Tran ehhez még hozzátette, hogy a probléma megoldását nem érdemes a büntetőeljárásoktól várni, sokkal inkább a szociálpolitika lenne erre alkalmas.