Csak bútorokra jóval többet költött a Corvin-lánc Testület, mint az a 280 millió, amennyibe Novák Katalin köztársasági elnök rezidenciájának felújítása és berendezése került mozi-, zene-, és sminkszobástul. Ráadásul a magáról ritkán hallató köztestületnél a több százmillió forintos bútorvásárlás csak a jéghegy csúcsa.

Bőven 6 milliárd forint körül lesz a Városligetre néző műemlék Róheim-villából kialakított, zene- és szivarszobával, lakosztályokkal rendelkező székházba költözés végszámlája, amit a Corvin-lánc kitüntetést odaítélő szervezet közpénzből fizet. Ráadásul úgy ennyi a költség, hogy az ingatlant ingyen kapták az államtól.

Mi szüksége van egy állami kitüntetés odaítélésére létrejött, napi operatív munkát nem végző, gyakorlatilag csak szökőévente találkozó, amúgy home office-ból kommunikáló 12 fős testületnek egy 2200 négyzetméteres irodaházra? Egyáltalán mi az a Corvin-lánc kitüntetés és kik alkotják az ezt odaítélő testületet, amié a székház?

Horthy Miklós után szabadon

A Corvin-lánc jelenleg a második legmagasabb rangú állami kitüntetés a Szent István rend után. A Corvin-láncot, illetve az alacsonyabb fokozatot jelentő Corvin-koszorút eredetileg “a mecénás király”, Hunyadi Mátyás emlékére alapította Horthy Miklós kormányzó 1930-ban, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ötletére.

A kitüntetés célja az volt, hogy egy szűk körű, a rendszert támogató elitklubban tartsa a magyar tudomány és művészet vezető személyiségeit. A láncot legfeljebb 12, a koszorút legfeljebb 60 ember viselhette egyszerre. Az 1930-as első kitüntetetti kör tagja volt például az ötletgazda Klebelsberg Kuno, Dohnányi Ernő zeneszerző, Korányi Sándor belgyógyász és Teleki Pál volt miniszterelnök is.

Horthy Miklós, az alapítás tizedik évfordulóján „a Magyar Szent Koronához visszatért erdélyi és keleti országrészekre” tekintettel a Corvin-láncok számát hárommal, a koszorúét hússzal emelte fel, és az új helyeket fel is töltötte egy kolozsvári ünnepségen. A kormányzó “erdélyi tudósokat, írókat és művészeket” tüntetett ekkor ki, ami az 1940 októberi Filmhíradó tudósításában 3:05-től látható:

Az utoljára 1943-ban Lehár Ferenc zeneszerzőnek, karmesternek odaítélt Corvin-lánc kitüntetést 1953-ban meg is szüntették, majd az első Orbán-kormány idején, 48 évvel később alapították újra. A külsőségeiben az előddel megegyező, (Magyar) Corvin-láncot 2001-ben újra 12 díjazott kapta meg. Elsőként – amerikai otthonában, Várhegyi Attila államtitkártól – Teller Ede Nobel-díjas atomfizikus.

A 2002-es kormányváltás után menesztették a Corvin-lánc Irodát vezető Schmidt Máriát, és a szocialista kormányok „eltemették” a díjat. A kitüntetést az Orbán-kormány aztán 2011-ben másodszor is újjáélesztette. A Corvin-lánc az állam tulajdonaként egyik díjazottról a másikra száll – bár a láncon függő, Mátyás király arcképével díszített érem hátoldalára rávésik a viselői nevét.

Ritkán látják csak egymást

Ahogy a Horthy-korszakban is maguk a díjazottak alkottak “rendet”, úgy a jelenlegi 12 Corvin-lánc-tulajdonos is külön testületet alkot: a Corvin-lánc Testület köztestületnek számít, és joga van az egyikük halálával megüresedő hely betöltésére javaslatot tenni a díjat adományozó kormányfőnek. Bár a 2011-es módosítás óta 15-en is viselhetnék a Corvin-láncot, továbbra is csak 12-en vannak.

A díjazottak közül kerül ki a Corvin-lánc Testület elnöke és helyettese: előbbi Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke, utóbbi Marton Éva operaénekes. A Testület hivatali feladatait titkárság látja el, a főtitkár Klinghammer István akadémikus, aki a Corvin-lánc Irodát miniszterelnöki megbízottként vezeti. A titkárságnak sokáig 1-2 alkalmazottja volt, ez nemrég 4-re nőtt, ahogy a fizetésük is szépen emelkedett, összesen 9,9 millió forint volt az idei harmadik negyedévben.

A titkárságnak és magának a testületnek ugyanakkor a jelek szerint nem sok dolga akad, mivel a törvény szerint ugyan évente minimum egy közgyűlést össze kell hívni, de ezeken jobbára az alapszabályt módosítgatják, és más adminisztratív döntéseket hoznak, jelentősnek mondható határozat, új díjazottakról döntés például 2018 óta nem volt – abban az évben hét kitüntetett volt.

Olykor évi két közgyűlést is tartanak – a honlapjuk szerint így volt 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is –, de személyesen utoljára 2019. május 10-én jöttek össze a tagok, vagyis 3,5 éve. Azóta csak “ülés tartása nélküli határozathozatal keretében” volt közgyűlés – tavaly és idén 1-1 –, ami az Alapszabályból kiolvashatóan úgy működik, hogy szétküldik a döntési javaslatot és mindenki válaszküldeményben szavaz.

Kell egy székház – nem lesz olcsó

Noha a testület tagjai néha évekig nem is találkoznak munkaügyben, és a titkárság is sokáig 1-2 fős volt, felmerült az igény egy saját, impozáns székházra. Az Orbán-kormány 2015 őszén határozott arról, hogy a Corvin-lánc Testület saját székhelye a Budapesten, a Városliget szomszédságában, a Hermina úton álló Róheim-villa lesz, amit 2017-ig, egymilliárd forintos ráfordítással felújítanak.

Akkor a műemléki villa – ahol a három merényletet is túlélő volt miniszterelnököt, Tisza Istvánt 1918. október 31-én katonák meggyilkolták, később pedig egy ideig az ÁVH is használta – üresen állt, állapota pedig erősen leromlott volt. A felújítás viszont nemhogy nem fejeződött be 2017-re, hanem el se kezdődött 2019-ig, amikor a beruházást a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánította. Közben

a várható költség a többszörösére nőtt, a vonatkozó kormánydöntés 2019-ben már “legfeljebb” 6,6 milliárd forint kötelezettségvállalásról szólt.

A tervezés és a közbeszereztetés után, a Covid-járvány enyhülésével tavaly év elején kezdődött a munka a Róheim-villában. Alapos műemléki rekonstrukció, teljes külső-belső megújítás volt a cél. A feladatot a LAKI Épületszobrász Zrt. valamint a Possibuild Építőipari és Szolgáltató Kft. nyerte el nettó 3,7 milliárd forintért, és ezért a pénzért vállalták a 2187 négyzetméteres épület felújítását, két lift beépítését, a kert rendezését.

A munkák ideje alatt a teljes épületet védőállvánnyal fedték be (felül is, hogy a megbontott tető miatt ne ázzon az épület), ami további nettó 127 millióba került, maga a rekonstrukció terve újabb 214 milliós kiadás volt, a műszaki ellenőri, beruházás-lebonyolítói munka további 47 millióba került, továbbá valamiért szükség volt egy “interaktív videófalra” is – ez 67 milliós pluszköltséget jelentett.

A felújítás a nyár végére elkészült, azóta beszerezték a bútorokat is. A csaknem félezer darab között van 236 ülőbútor, melyből 12 darab korhű “nemes másolat”, 80 asztal, 84 szekrény, 10 ágy, 2 fogas, 5 tükör. A lakástextíliákkal, a 23 szőnyeggel és a 36 függönnyel együtt ez 304 millióba került. De hova kellenek az ágyak? A magyarázat, hogy a felújítás során a “reprezentatív terek, irodák és tárgyaló helyiségek” mellett

a tetőtér beépítésével apartmanokat alakítottak ki, hivatalosan azért, hogy a testület messziről jött vendégeit méltó módon elszállásolhassák.

A műemléki felújítást tervező Ybl-díjas építész, Mányi István korábban a tetőtéri “lakosztályok” mellett arról is mesélt a Budapest folyóiratnak, mi lesz még a megújuló épületben. A mór stílusú arab terem a felújítása után szivarszalon lesz, a Zsolnay kerámiás, zodiákus jegyeket rejtő kazettás mennyezetű terem, ahol Tiszát agyonlőtték, ebédlő lesz, marad a télikert, a nagyebédlő pedig zeneszoba és rendezvényterem lesz.

A finisben 72 műtárgyat vesznek

A műemléki jellegű és minőségű rekonstrukció sosem olcsó – elég csak egy másik, szintén az Orbán-kormány által létrehozott, több száz akadémikust számláló köztestület, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházának, az Andrássy úti Schwanzer-villának, a korábbi MÚOSZ-székháznak a szintén nagyon igényes 2018-ban befejeződött, mintegy 4 milliárd forintba kerülő felújítására gondolni. A Róheim-villa rekonstrukciója ahhoz hasonlítható, bár talán a munkák léptéke itt kisebb.

A fenti beruházás-elemek voltak a nagyobb költséget jelentő kiadások, de voltak kisebbek is. A testület honlapjára feltöltött szerződéslistából kiderül, hogy műszaki-mérnöki tanácsadásra nettó 14,6 milliót költöttek még a munkálatok előtt, a kapcsolódó közbeszerzések lebonyolításáért több mint 40 milliót fizettek, újabb bútorok vásárlására elment második körben még 20 millió, belsőépítészeti feladatokra 10 millió, egy zongorára újabb 10 millió, és a felújítás “filmes dokumentálására” csaknem 8 millió. Már tucatnyi film készült, közülük ez a legfrissebb.

Az, hogy az utolsó simításokat végzik a Róheim-villán, nemcsak a videókon látszik – eszerint a bútorok egy része és a csillárok már a helyükön –, hanem azon is, hogy nemrég írtak ki közbeszerzést korhű műtárgyak vásárlására is. Ez egy speciális, egyszereplős verseny lesz, ugyanis a testület egy régiségkereskedőnél már kinézte a teljes, 72 tételes műtárgylistát:

Mednyászky-, Keleti-, Ligeti-, Lotz- és Czóbel-festményeket, szobrokat, vázákat, dísztárgyakat, tükröket és öt állóórát vásárolnak.

Ugyan a műtárgyak beszerzési ára még nem ismert, mindenesetre az eddigi tételeket összeadva kiderül, hogy a Corvin-lánc Testület új otthonának költsége – az ingyen kapott eredeti ingatlan értékét nem számítva – nettó 4,6, vagyis áfástul bruttó 5,8 milliárd forint körül jár, így a végszámla meghaladhatja a 6 milliárdot is. A hvg.hu számos kérdést küldött a Corvin-lánc Testületnek a Róheim-villa felújításával, a testület működésével, gazdálkodásával, tevékenységeivel, valamint jövőbeni terveivel kapcsolatban, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.