Van ennek bármi értelme? Nincs.

A két ország NATO-csatlakozásának ratifikálása szempontjából semmi jelentősége, hogy mit tárgyal a magyar delegáció Svédországban és Finnországban, ahogy annak sem, hogy a vonakodó 5–10 vagy akár 20 kormánypárti képviselő végül igennel szavaz-e vagy sem, mivel a szükséges többség nélkülük is megvan.

Az elmúlt 13 évben amúgy általában sem volt gyakori, az utóbbi években pedig pláne nemigen fordult elő, hogy a kormányfő által „bátraknak” nevezett, minden kormányzati lépést támogató, lelkes gombnyomogató Fidesz-KDNP-s képviselők nemet mondtak volna Orbán kifejezett kérésére. A közjáték alighanem politikai haszonszerzést szolgál.

Küldöttséget indít Magyarország

A „tisztázó beszélgetés” érdekében a magyar parlament küldöttséget indít Svédországba és Finnországba. Egyelőre annyi tűnik biztosnak, hogy Hende Csaba parlamenti alelnök és Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök a küldöttség tagjai lesznek, ám arról már nem akarnak beszélni, hogy miről terveznek tárgyalni a svédekkel vagy a finnekkel. Szijjártó Péter szerint mindenesetre hamarosan indul a delegáció:

Vonakodnak egyes kormánypártiak

Érdekesség, hogy 7 hónappal azután, hogy a kormány benyújtotta a parlamentnek a két ország csatlakozási kérelmének támogatásáról szóló javaslatot, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető váratlanul bejelentette, hogy néhány kormánypárti képviselő nem túl lelkes „igen” gombot nyomni, mert a svédek és a finnek többször is élesen bírálták a kormányt. Szerinte – és ezt utóbb a kormányfő is megerősítette – a végszavazás előtt „tisztázó beszélgetésekre” van szükség a két országgal.

A köztársasági elnök is támogatja

A parlamenti vita kezdete előtt nem sokkal Novák Katalin mielőbbi támogató döntést sürgetett. A köztársasági elnök a Facebookon azt írta:

Vannak, akik úgy gondolják, hogy ez egy könnyen eldönthető, technikai kérdés. Ez nem így van. Összetett döntésről van szó, súlyos következményekkel, így alaposan meg kell fontolni. Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt.”

Ami késik 7,5 hónapot, az nem múlik

A 30 NATO-tagország közül már csak Magyarország és Törökország nem ratifikálta Svédország és Finnország felvételét a katonai szövetségbe. A magyar parlament végre ma kezdi tárgyalni a két ország NATO-csatlakozásának támogatását, felvételük ratifikálását, a 2022 nyara óta várt végszavazás pedig a jövő héten, március 7-én valószínű. A halogatásról itt írtunk bővebben: