Berkes Béla 2006 óta volt a köztévé Kékfény című bűnügyi műsorának szerkesztő-riportere. Januárban vitték el a rendőrök, amiért szexmunkásoknak adott ki lakásokat. Feltáró vallomásában elmondta, hogy 16 lakásában 300 "melós lány" dolgozott, ő pedig ezzel 30 millió forintot keresett. A rendőrség szerint bordélyhálózatot tartott fenn, szerinte erről szó sem volt. A 444-nek azt mondta, nem okozott kárt és tiszta a lelkiismerete, azért viszont szégyelli magát, hogy kettős életével nehéz helyzetbe hozta a kollégáit.

A nyomorból, egy szegregátumból feltörő férfi a Szegedi Tudományegyetemről került Roma Sajtóközpontba 2000-ben, aztán az Oktatási Minisztériumba. 2006-ban került egy egyéves gyakornoki programban a köztévéhez. 2010-ben a kormányváltás után az összes barátját kirúgták a tévétől, de a Kékfényt elmondása szerint békén hagyták. Azt mondta, mindig korrektek voltak vele a munkatársai és származását is tiszteletben tartották, ezért van szégyenérzete: "Nem érdemelték ezt, miközben ők mindig tisztességesek voltak velem. De hát azzal mégsem állhattam eléjük, hogy izé, figyelj már, van ez a másodállásom" - mondta Berkes.

Azt mondta, elfogásakor már egy éve fontolgatta a felmondást, mert nem akarta nehéz helyzetbe hozni a műsort és a "másodállásával" egyébként is sokkal jobban, körülbelül négyszer annyit keresett. 

Azt mondja, az egész teljesen ártatlanul kezdődött: "Volt egy Airbnb-s pesti lakás, amit nagyon kedvező feltételekkel lehetett kivenni. Egy régi csajom mondta, aki ilyen lakásokat kezelő cégnél dolgozott, hogy óriási igény van a bújós randilakásokra, amiket csak pár órára vesznek ki. Kivettem, és órákra adtam bérbe, leginkább szeretőknek, pároknak, akik nem tudnak máshol együtt lenni. Aztán észrevettem, hogy egyre több lány keres, és nem órákra, hanem napokra veszik ki. Nekem sokkal kényelmesebb volt így, nem kellett annyit telefonálni, takarítani, ágyneműt húzni". 

Berkes ragaszkodik hozzá, hogy nem futtatott senkit, nem részesedett a bevételeikből, csak a lakás bérleti árából. „Nem csak a gyanúsításban, de a nyomozati anyagokban sincs egy szó sem futtatásról. Csak hogy szobákat adtam ki lányoknak prostitúciós tevékenységre. Nem volt kizsákmányolás, kényszerítés, erőszak” - mondta. 

A végén már ki akart szállni, a bevételei is visszaestek, a gazdasági visszaesés miatt egyre kevesebb vendég jött. Attól tartott, hogy ez tartós tendencia lesz. „Pedig azt szoktam mondogatni, hogy a kangörcs előbb-utóbb mindig győz.” A lakásaiban tevékenykedő lányok közül „sokan a szüleiket tartják el vagy a gyereküket.” Azt mondta, a pénz „elment”. „Nincs semmim. Így utólag nem volt ez egy nagy biznisz. De kurva jól éltem” - teszi hozzá. Azt mondta, lehet, hogy nem marad az országban, „az egyik rokonom intéz Németországban gyári melót.”