„Olyan ez, mint a mi négyes metrónk” – befuccsolt a kormány börtönépítési terve
Az eredetileg kijelölt nyolc településből már csak egy számíthat arra, hogy börtönt épít náluk a kormány, de egyelőre még ott sem történt egy kapavágás sem. A korábban kiképzett börtönőrök többsége már le is szerelt, a hoppon maradt önkormányzatoknak főhet a fejük, hogy mihez kezdjenek a visszakapott területekkel. Eközben szép lassan ismét nő a börtönzsúfoltság: az elmúlt 33 évben nem ültek annyian a rácsok mögött Magyarországon, mint most.
Múlt kedden a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) egy rövid közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a korábban bejelentett tervekkel ellentétben Békésen, Hevesen, Komádiban és Komlón nem épül börtön. Az érintett önkormányzatokkal – melyek közül az összeset a Fidesz-KDNP-s polgármester vezeti – levélben közölték a döntést. A területek visszakerülhetnek az önkormányzatok tulajdonába.
Úgy tudjuk, ez utóbbinak tényleg nincs akadálya, az erre vonatkozó szerződéseket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. készíti elő.
Börtönépítési program: út a semmibe
A döntés abból a szempontból nem volt váratlan, hogy a börtönépítési program meghirdetése óta egyre több települést húztak le az eredeti listáról. A kormány – a börtönzsúfoltság miatt született strasbourgi ítéletek árnyékában – 2016-ban határozta el, hogy új börtönöket kell építeni, amire negyven település jelentkezett. Közülük választottak ki 2017-ben nyolcat, ahol az akkori határozat szerint „2018 nyaráig európai normáknak megfelelő, korszerű börtönök” épültek volna.
Azért csak volna, mert a nyolc településen – Kunmadaras, Békés, Heves, Komádi, Ózd, Kemecse, Csenger, Komló – eddig egyetlen kapavágás sem történt, és most már valószínűleg nem is fog.
Kunmadaras, Ózd és Kemecse már 2018-ben kikerült a kedvezményezettek közül, a keddi bejelentés után pedig gyakorlatilag már csak Csengeren nem fújták le hivatalosan az építkezést. Ez nem azt jelenti, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei településen bármi történt volna. A Mi Hazánk országgyűlési képviselője, Apáti István utoljára másfél hete járt a helyszínen, és még a talajelőkészítésnek sem álltak neki.
„Olyan ez már, mint a szatmári térség négyes metrója” – jellemezte lapunknak a helyzetet.
A Csengeren született politikus a hvg.hu-nak elmondta, nem hivatalos forrásokból úgy tudja, június 30-ig hosszabbították meg a kivitelezési szerződés érvényességét, addig kell tehát az államnak döntenie arról, elkezdik-e végre a beruházást, esetleg ismét meghosszabbítják a határidőt, vagy végleg elvetik a tervet. Információi szerint az eredeti tervekkel ellentétben már nem 500, hanem 1000 férőhelyes lenne az 5000 fős településre tervezett börtön.
„Ez az ország legszegényebb járása, itt egy ekkora intézmény érdemi fejlődést jelentene, hiszen 500 embernek adna munkát, az állami költségvetésből” – mondta.
Sokáig a többi érintett településen is nagyon várták az építkezéseket, nem utolsósorban azért, mert több száz embernek biztosítottak volna munkát a környéken. A BVOP 2017-ben meg is kezdte a toborzást, Hevesen például úgy tervezték, hogy 250 börtönőrnek és családjuknak adhatnak majd otthont.
Az érdeklődés a környéken már az elejétől kezdve hatalmas volt, több mint ötezren adták be pályázatukat a biztonsági, körletfelügyelői munkakörökre.
„Ez egy óriási lehetőség Hevesnek, örültünk is, amikor megnyerte a város ezt a lehetőséget” – nyilatkozta a Hatvanonline 2017-es riportjában a polgármester, Sveiczer Sándor.
A Hajdú-Bihar vármegye déli részén fekvő Komádiban is hamar megkezdődött a munkaerőtoborzás, de egy évvel később a bő 5000 fős településen sokan csalódottan nyilatkoztak a Magyar Hangnak. Akkorra a városban az állam már 140 millió forintot elköltött az előkészületekre, de a közpénzből épített út a semmibe vezet. Addig is, hogy ne menjen kárba, a börtön leendő területének egy részét cirokkal vetették be.
Azok sem jártak jobban, akiket felvettek börtönőrnek, nekik ugyanis csak a már működő, lakóhelyüktől messze fekvő intézetekben tudtak munkát kínálni. Volt, aki Vácra került, más reggel és este is hetven kilométert buszozik átszállással a debreceni büntetés-végrehajtási intézetbe.
A baranyai Komlón olyannyira komolyan vették az előkészületeket, hogy 2015-ben helyi népszavazást is tartottak a kérdésről. Akkor a hatezer szavazóból 4370-en támogatták a börtönépítést – hiába.
Az egykori bányászvárosban egyébként a meghirdetett kétszázötven álláshelyre több mint háromszoros volt a túljelentkezés, sokakat csábított a biztos fizetés és juttatások. Mivel azonban Komlón sem épült börtön, a legtöbb sikeres pályázót az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ezt sokan családjuk miatt nem tudták vállalni, ezért leszereltek.
A Magyar Hang közérdekű adatigénylése szerint 2018-ra a nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként börtönfelügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka hagyta ott a büntetésvégrehajtást. Mivel az ő kitanításuk személyenként 184 ezer forintba került,
csak a pályaelhagyók képzésére 50 millió forintot költött az állam feleslegesen.
A most hoppon maradt önkormányzatoknak azt is el kell dönteniük, mihez kezdjenek a tulajdonukba visszakerülő földterületekkel. Kálmán Tibor, Békés fideszes polgármestere a MTI-nek annyit mondott, hogy ők egy nyolchektáros, közművesített ipari területet kapnak vissza, ahová aszfaltos út vezet, és már megkezdték a tárgyalásokat, hogy „élettel töltsék meg”.
Komádi szintén Fidesz–KDNP színeiben megválasztott polgármestere, Tóth Ferenc pedig a Cívishírnek úgy fogalmazott, hogy a börtönhöz épült mintegy két kilométeres úttal és trafóállomással ellátott terület „gyakorlatilag mindenféle munkahelyteremtő beruházásra alkalmas”. Ehhez jelenleg is keresik a befektetőket. Bár a település munkanélküliségi rátája magasabb a megyei átlagnál, a polgármester nem aggódik, mint mondta, „aki akar dolgozni, az tud”.
Se pénz, se ember a kiemelt beruházásokra
A kormány 2016-ben mindenesetre még óriási elánnal vágott bele a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté avanzsált beruházásokba, melyre a tervek szerint három év alatt 103 milliárd forintot költött volna.
Arról, hogy miért álltak le egymás után a beruházások, sokféle magyarázat létezik. Az biztos, hogy a BVOP kétszer is nekifutott a közbeszerzéseknek, de mindkét alkalommal a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. Valószínű tehát, hogy egyszerűen
alulbecsülték a készülő börtönök építési és fenntartási költségeit.
A zsúfoltságra azonban így is megoldást kellett keresni, ezért a kormány azt találta ki, hogy a már meglévő börtönöket fogja bővíteni, leginkább könnyűszerkezetes konténerépületekkel. A BVOP 2020 nyarán büszkén adta hírül, hogy a fenti módon tíz büntetés-végrehajtási intézetben 2750 új férőhelyet alakított ki.
Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330-330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440-440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak az új intézeti épületszárnyak.
Nem lehet ugyanakkor elmenni amellett, hogy az így kialakított 2750 férőhely csak a fele annak, amit az új börtönökkel hoztak volna létre. Amikor az Átlátszó arról érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy mi ennek az oka, és mi alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot, a tárca azzal utasította el a válaszadást, hogy az nem nyilvános, az adatokat pedig 10 évre titkosították.
Börtönbizniszt kiáltottak
A börtönzsúfoltság enyhítését a kormány nem magától találta ki, hanem arra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte őket 2015-ben, miután ekkor már 430 elítélt perelte a magyar államot a rossz fogvatartási körülmények miatt. A rendszerszintű probléma miatt a strasbourgi testület végül irányadó ítéletet (pilot judgment) hozott.
Ennek hatására 2017 januárjában több jogszabály megváltozott, hogy lehetővé tegyék a hazai kártalanítási eljárás lefolytatását. A rabok ezután a csökkentett összegű kártalanítást a büntetés-végrehajtási intézeten keresztül a büntetés-végrehajtási bírónál kérhetik.
A kormány azért még nem hagyta ki, hogy egy egész lejárató kampányt húzzon fel a „börtönbizniszen meggazdagodott, a Soros-hálózathoz is köthető ügyvédek” ellen. Orbán Viktor 2020-ban egész pontosan úgy fogalmazott, hogy ez egy olyan „igazságtalan ügy, ami megsebezte a magyar néplelket”, és utasította Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy semmit se fizessenek.
Az Országgyűlés ezután 2020 márciusában fogadta el a börtönzsúfoltság miatti kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések visszaszorítására hozott törvényt, amely ellehetetlenítette a védők részvételét az eljárásban.
Semmi hatása a férőhely-bővítésnek
Úgy tűnik azonban, hogy sem a törvény, sem pedig a férőhelyek bővítése nem hozta meg a várt eredményt. A Magyar Helsinki Bizottság legfrissebb adatai szerint
az elmúlt 33 évben nem voltak annyian börtönben Magyarországon, mint tavaly év végén, és ismét kezdenek túlzsúfolttá válni az intézmények.
2022. december 31-én több mint 19 ezren voltak hazánkban börtönben, így aznap 107 százalékos telítettséggel működött a börtönrendszer. Ez lakosságarányosan európai – és térségi – összehasonlításban is rendkívül magasnak számít.
Magyarországon egyébként jelenleg a jogerős szabadságvesztést töltők közül a legtöbben lopás miatt vannak börtönben. A Helsinki Bizottság szerint, ha egy társadalomban a vagyon elleni bűncselekmények dominálnak, az azt jelzi, hogy abban a társadalomban magasak az egyenlőtlenségek és a szegénység.
A civil szervezet arra is régóta figyelmeztet, hogy a börtönök túlzsúfoltságán a büntetőpolitika megváltoztatásával is lehetne enyhíteni, erre egy részletes javaslatcsomagot is készítettek. Ebben hazai és nemzetközi példák alapján azt írják, hogy önmagában a börtönépítés hosszú távon nem csökkenti a zsúfoltságot, mert a férőhelyszám növekedését követi a fogvatartottak számának emelkedése is.
„Egy idő után minden új börtön megtelik, sőt túltelítődik. Amennyiben jelentős és tartós javulás a cél, a fogvatartottak számának csökkentésére van szükség, ehhez pedig változtatni kell a mértéktelenül és szükségtelenül szigorú büntetőpolitikán” – áll a javaslatcsomagban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
