Agresszívan próbálja újra felépíteni európai ügynökhálózatát az orosz külügyi hírszerző szolgálat, az SVR és a katonai hírszerző ügynökség, a GRU - írja a Politico. Az oroszok különösen az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtásról, azaz a fegyverszállításról próbálnak információkat gyűjteni, noha nincs könnyű dolguk: tavaly, a háború kitörése után Európa látványosan kiebrudalt több olyan orosz diplomatát, akikről a helyi kémelhárító szervek tudták, hogy kémkednek. , Az ukrajnai invázió óta több mint 400 úgynevezett “be nem jelentett” hírszerzőtisztet dobtak ki Európából, többek között Franciaországból, Belgiumból és Németországból, drámaian csökkentve ezzel a Kreml hatókörét és kémkedési képességét Európában.

Ezt az intézkedést Ken McCallum, a brit MI5 biztonsági szolgálat vezetője a közelmúlt hírszerzési történelmének legjelentősebb olyan stratégiai csapásának nevezte, amit Moszkva volt kénytelen elszenvedni. Hasonlóan eredményesnek értékelte a lépést a finn biztonsági és hírszerző szolgálat, SUPO vezetője is. Antti Pelttari szerint az orosz hírszerzők kiutasításával és azzal, hogy a helyükre érkező tisztek nem kaptak vízumot, a most már NATO-tag Finnország jelentősen meggyengítette Moszkva hírszerzési műveleteit az északi régióban. "Miközben Oroszország továbbra is igyekszik diplomáciai fedezékben állomásoztatni hírszerzőket, meg kell találnia a módját, hogy kompenzálja a humán hírszerzési hiányt, például egyre inkább a titkos műveletek más formáit alkalmazza külföldön" - mondta Pelttari, aki szerint fele annyi orosz kém van most Finnországban, mint amennyi a kiutasítások előtt volt.

A litván állambiztonsági hivatal igazgatója, Darius Jauniškis pedig arról beszélt a Politicónak, hogy a humán hírszerzést pótolva az oroszok más hírszerzési módszereket próbálnak meg alkalmazni, különösen a kibertérben. Ezen kívül “nem hagyományos fedőszerveket” hoznak létre és aktívak az online hírszerzési műveletek terén is. Ez azt is jelenti, hogy Európa kritikus infrastruktúrája az orosz hírszerzés kulcsfontosságú célpontja. De Jauniškis szerint az orosz hírszerzők olyan litvánokat is megkörnyékeznek, akik Oroszországba vagy Fehéroroszországba utaznak. Megpróbálják beszervezni őket, de a fehérorosz ellenzék körében is nagyon aktívak az orosz titkosszolgák.

Aggasztó jel mindeközben, hogy orosz hírszerzők szabotázsakcióra készültek Lengyelországban. Ez a csoport - amely egyébként Fehéroroszországból lépett lengyel területre - vasúti útvonalakon rejtett el kamerákat, hogy megfigyelje az Ukrajnának küldött nyugati fegyver- és lőszerszállítmányokat. Bár a csoportot a lengyel katonai elhárítás semlegesítette, a szabotázsakciók veszélye továbbra is jelen van. "Az orosz katonai hírszerző szolgálat rendszeresen gyűjt taktikai és operatív hírszerzési információkat Litvánia és az Oroszországgal szomszédos országok katonai és polgári stratégiai infrastruktúrájáról: a katonai egységektől az energetikai infrastruktúráig" - nyilatkozta Mariusz Błaszczak lengyel nemzetvédelmi miniszter, aki szerint Ukrajna jó példa arra, hogy az ilyen taktikai hírszerzés hogyan használható fel a polgári infrastruktúra célba vételére.

Egyes európai hírszerzési vezetők a Politico cikke szerint továbbra is nagyon aggódnak amiatt, hogy Oroszország úgynevezett “illegális hírszerzőket” aktivál. Azaz olyan, a célországokban elrejtett kémeket, akiket arra képeztek ki, hogy fedőtörténetekkel és hamis személyazonossággal vegyüljenek el, és látszólag ártalmatlan, "normális" életet éljenek. Ezeket a hírszerzőket azért nehéz leleplezni, mert a diplomata fedésben lévő hírszerzőkkel szemben róluk még azt sem lehet tudni, hogy valójában oroszok. Az ukrajnai invázió óta Bulgária, Szlovákia, Albánia, Hollandia, Németország, Svédország és Norvégia is letartóztatott efféle orosz “vakondokat”. Tavaly két orosz és egy ukrán állampolgárt tartóztattak le, amikor megpróbáltak bejutni egy albán katonai táborba, hogy fényképeket készítsenek. Szintén 2022-ben pedig a bolgár ügyészek nyilvánosságra hozták egy védelmi ágazatban dolgozó tartalékos tábornok ellen folytatott nyomozás részleteit, aki 2016 óta titkos hírszerzési információkat továbbított Oroszországnak.

A Magyarországgal szomszédos Szlovákia kémelhárítása tavaly letartóztatta Pavel Buczyk tartalékos honvéd ezredest is, aki a kémelhárítás szerint információkat szolgáltatott Oroszországnak a szlovák és ukrán védelmi erőkről, mindezért pedig 46 ezer eurót kapott. Buczyk egy négyfős, a GRU által működtetett kör tagja volt, amelynek tagja volt Bohuš Garbár is - egy oroszbarát honlap írója. Bohuš Garbárt 2021-ben az akkori orosz katonai attasé szervezte be, konspirált találkozóikat azonban a szlovák kémelhárítók videóra vették. Garbár feladatai közé tartozott az Oroszországgal szimpatizáló személyek felkutatása és a befolyásoló ügynökök hálózatának kialakításában való közreműködés. Bár a Politico erre nem tér ki, de bőven vannak arra utaló jelek, hogy ilyen orosz befolyásoló ügynökök Magyarországon is rendkívül aktívak, de nem tűnik úgy, mintha aggódniuk kellene. Szlovákiával ellentétben Magyarországon egyetlen olyan esetről sem tudni, amelyben ilyen orosz ügynököt kapcsoltak volna le.

Arra egyébként a Politico is kitér, hogy Magyarországoa szomszédos uniós országok a közös kémelhárítás gyenge láncszemének tekintik. Ezt a lap elsősorban annak tudja be, hogy az Oroszország által ellenőrzött Nemzetközi Beruházási Bank zavartalanul működhet, noha nyugati biztonsági tisztviselők szerint a bankot orosz kémtevékenységek logisztikai bázisaként használják. Ennek ellenére a bank továbbra is diplomáciai mentességet élvez, akárcsak a munkatársai és tanácsadói, akik schengeni vízummal rendelkeznek és szabadon mozoghatnak az EU-n belül. Arról a Politico ugyanakkor nem tesz említést, hogy a bank levelező szervereit nemrég hekkerek törték fel és rengeteg levelezés és banki dokumentum került fel a dark webre. Ezekből vált nyilvánvalóvá, hogy a bank szorult, már-már csődközeli helyzetben van.

A Politico cikkétől függetlenül a hvg.hu is több forrásból úgy tudja, hogy az orosz-ukrán háborúban különutas politikát képviselő Magyarország biztonsági szervei felé egyre kisebb a bizalom a külföldi partnerszolgálatok irányából. Ez egy, az ország diplomáciai elszigetelődésével párhuzamosan zajló folyamat, amelynek még koránt sincs vége.

A helyzetet bonyolítja, hogy az ötödik Orbán-kormányban a korábban a teljes belügyet irányító Pintér Sándor belügyminisztertől Rogán Antalhoz került a titkosszolgálat. Az azóta eltelt közel egy év történései azt igazolják, hogy a 2022-es kormányalakítás után létrehozott és Rogán által irányított Nemzeti Információs Központ (NIK) elsősorban politikai célokat szolgál. Mert miközben semmi nem utal arra, hogy a NIK az orosz befolyásolási vagy hírszerzési műveletek ellen bármilyen eredményt fel tudna mutatni, a Rogán-féle szupertitkosszolgálat fő célpontja láthatóan a kormányzati propagandában “dollárbaloldaként” elkönyvelt ellenzék.

Ám azzal, hogy Orbán háttérbe szorította Pintért, miközben Rogán befolyását növelte, még jobban elszigetelte a magyar titkosszolgálatokat a külföldi partnereitől. Rogánnak ugyanis egyáltalán nincs túl jó híre a nyugati szövetségesek körében, különösen azért, mert a közmédiában és a kormányzati sajtóban tapasztalható orosz propaganda terjedéséért elsősorban őt (mint propagandaminisztert) tartják felelősnek.

Csakhogy rendvédelmi körökben egyre inkább úgy látják, hogy Pintér és köre meggyengült. Olyannyira, hogy újra felröppent a pletyka, miszerint a már 74 éves belügyminiszter még ebben a kormányzati ciklusban távozhat. Az efféle pletykákkal azonban óvatosan kell bánni, mert Pintér távozása időről-időre felmerül, majd mindig kiderül, hogy erről szó sincs. De ha mégis bedobná a törülközőt a miniszter, akire Orbán az egészségügyet és a közoktatást is rápakolta, akkor Kocsis Máté vagy Rétvári Bence lehetne az utódja.