Megtörte a csendet MTVA volt szerkesztője, és rögtön elismerte, hogy a kormánytól is kapott információt a lejárató anyagokhoz
Visszavonulása óta először nyilatkozott a közmédiás időszakáról Bende Balázs, az MTVA volt szerkesztője. Ebben elismerte, hogy – mint mindenhol – a kormánynak Magyarországon is van csatornája a hírműsorok vezetőihez, de ez csak egy informális együttműködés, és az MTVA felett nincs hatalmuk. A "kérdésekkel provokáló" osztrák újságíró, Franziska Tschinderle ügyében viszont nem tagadta, hogy a kormány küldte el nekik a lejárató riportokhoz szükséges információt.
"Harcosok Orbán médiafrontján” címmel, hosszú oknyomozó riportban járt utána a „kérdésekkel provokáló” osztrák újságíró ügyének a német Tageszeitung (taz) című lap. Franziska Tschinderle 2021 áprilisában, emailben küldött kérdéseket a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán-Salvini-Morawiecki találkozóval kapcsolatban.
Válaszokat ugyan nem kapott, de még aznap este, több napos lejárató kampány indult ellene az M1-en, majd onnan elterjedve a teljes kormányzati médiában. Ebben azzal támadták az osztrák Profil című lap munkatársát, hogy a kérdések valójában nem is kérdések voltak, hanem „provokatív, kérdésnek álcázott állítások, amelyek mögött nyilván az összehangolt balliberális hadjárat áll”.
„Kérdésekkel provokált" - állítja egy osztrák újságíróról a köztévé
A balliberális lejáratókampány újra akcióba lendült a Híradó szerint, miután egy újságíró kérdéseket mert feltenni e-mailben. Egészen elképesztő dologgal vádolt meg a magyar közmédia Híradója szerdán egy osztrák újságírót: kérdéseket tett fel a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán-Salvini-Morawiecki-találkozóval kapcsolatban!
Az M1 tudósítása nagy vihart kavart, a Riporterek Határok Nélkül és az Európai Újságírók Szövetsége (AEJ) elítélte az adást, mint egy felháborító kísérletet egy újságíró hírnevének megalázására és megsértésére és az Európa Tanácshoz fordultak. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pedig magyar kollégáját, Szijjártó Pétert is felhívta az eset miatt.
Tschinderle a lapnak úgy emlékezett vissza, hogy miután elküldte kérdéseit, másnap Paulik Petra, a Fidesz EP-frakciójának munkatársától azt a választ kapta, hogy Deutsch Tamás frakcióvezetővel való egyeztetés után úgy döntöttek, hogy nem nyilatkoznak, mert Tschinderle "nem valódi kérdést tett fel", hanem "gúnyolódott”. Ugyanaznap este az M1 Híradójában megjelent róla az első lejárató riport, melyben a fényképét, és az e-mailjéről készített képernyőfotót is bemutatták – az adást ezután még több másik követte.
A taz újságírói hiába keresték meg az érintetteket – Paulik Petrát és Deutsch Tamást – egyikük sem válaszolt arra, hogyan landolhattak Tschinderle kérdései az M1 Híradójában, ahol akkor még Bende Balázs volt a vezető szerkesztő. Bende – akit a német lap a magyar Tucker Carlsonként jellemez – egy évvel később, egészségügyi okokból mondott fel a közmédiánál.
Nem bánta meg
A cikk innentől lesz igazán érdekes: a lap újságírói ugyanis meglátogatták a vidéken, visszavonultan élő egykori szerkesztőt, akivel először sötétzöld mellényben, bő nadrágban és gumicsizmában, kerítésjavítás közben találkoztak. Bende később egy helyi bisztróban találkozott velük és hajlandó volt válaszolni a kérdéseikre.
A volt szerkesztő meglepő módon úgy fogalmazott,
nem gondolja, hogy az újságíróknak egymás ellenségeinek kellene lenniük”.
Azt sem vitatta, hogy „a baloldali-liberális újságírók számára nem ő a történet hőse”, de ezzel neki nincs semmi baja. Három dolgot azonban leszögezett a beszélgetés előtt: fontos számára, hogy ne forgassák ki a szavait, hogy már nem újságíró és hogy szabad akaratából mondott fel az MTVA-nál, hogy több időt tölthessen a családjával.
Bende azt állította, hogy két év elteltével már nem emlékszik mindenre a Franziska Tschinderle-ügyről, az újságírót nem ismerte, és a Profil magazint sem. Azzal azonban ő is egyetért, hogy Tschinderle kérdései nem arról szóltak, hogy megtudjon valamit, hanem "politikai nyilatkozatot" akart tenni arról, hogy a magyar kormány szoros kapcsolatban áll a szélsőjobboldali csoportokkal.
„Kérdései nem voltak tisztességesek. Azt a benyomást keltették, hogy a magyar választók semmit sem tudnak a demokráciáról, semmit sem tudnak a világról. Meggondolatlanul adták le a szavazatukat, és az eredmény egy elnyomó, szélsőjobboldali, idegengyűlölő kormány lett, amely lerántja őket a sárba” – mondta Bende. "Ez egy sértés volt a magyarokkal szemben” – tette hozzá.
Bende azt mondta, nem bánta meg, hogy elkészítette a fiatal nőről szóló riportokat. Ugyanakkor úgy látja, hogy „ez egy olyan epizód volt az európai újságírás történetében, amelyre nem volt szükség".
Arra a kérdésre, hogyan került hozzá az e-mail, amit Tschinderle az uniós parlamenti Fidesz-frakciónak küldött, azt válaszolta: amennyire ő emlékszik, a kormány volt az, amelyik elküldte az információt a médiának.
Egy sajtóreferens vagy valami hasonló. Minden e-mailben jött. Először egy angol nyelvű változat, órákkal később egy magyar nyelvű is” – sorolta.
Bende ennek ellenére nem hiszi, hogy kormány "birtokolja vagy központosítja" a médiát. „De bizonyos médiumok most olyan emberek kezében vannak, akik ugyanúgy gondolkoznak a dolgokról, mint a kormány” – mondta.
Kívülről jövő utasítások
Szavainak némileg ellentmond, hogy a német lapnak sikerült belenéznie egy e-mailbe, amit az MTVA egyik riportere kapott egy felettesétől. Ebben a szerkesztő pontosan felsorolta, hogy Orbán Viktor egyik beszédének mely részeit kell megemlítenie a riporternek.
A cikk megemlíti a Szabad Európa oknyomozását is, mely feltárta, hogy az MTVA-nál utasítás volt arra, hogy a 2019-es uniós parlamenti választások előtt kormánypártot kell támogatni. Az erről szóló, titokban rögzített hangfelvételen éppen Bende Balázs közölte kollégáival, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.
A taz újságíróinak nyilatkozott Rostoványi András újságíró is, aki korábban több évig dolgozott Bende Balázs mellett az MTVA-nál. Ő azt mondta, hogy nagyon jól keresett a közmédiánál, de „egy ponton már nem bírta tovább”. Visszaemlékezése szerint a riportokat rendszeresen megvágták, ha a délelőtti műsor eredeti változata nem felelt meg a feletteseinek. A riportokat "ideológiai szempontok szerint ellenőrizték és összhangba hozták" a kormány nézőpontjával.
Rostoványi beszámolt Orbán Viktor 2015-ben az Európai Parlamentben elmondott beszédéről is, melyben a miniszterelnök megvédte migrációs politikáját és a halálbüntetés visszaállításáról szóló vitát is. Mint mondta, a riport első változatában még benne szerepelt a halálbüntetés is, de aztán „kívülről szóltak”, hogy ezt a részt ejtsék. A riportot ezután átdolgozták, és a téma kikerült az esti műsorból.
A volt MTVA-s riporter úgy emlékezett vissza, hogy az ilyen utasítások mindig a feletteseken keresztül érkeztek. „Néha kimentek, beszéltek valakivel telefonon, és visszajöttek egy utasítással”. A dolgozók ezt egymás között úgy hívták, hogy "közönségkérés". Rostoványi szerint egyszer egy ilyen "közönségkérés" miatt öt perccel az adás előtt megváltoztatták egy hírműsor menetrendjét.
Ő egyébként úgy vélte, hogy aki ilyenkor kívülről szólt, az Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, de bizonyítékkal nem rendelkezik róla. Rogán Antal nem válaszolt a taz kérdéseire.
A vádakról Bende Balázst is megkérdezték, aki azt mondta, a kormánynak van csatornája a hírcsatornák vezetőihez, hogy elmagyarázza, mely témák érdekesek, és melyek nem.
Csalódott lennék, ha ez nem így lenne mindenhol a világon” - mondta.
Bende szerint ez egy normális együttműködés, mindössze egy „információmegosztás” a minisztériumi sajtósok részéről, ami megkönnyíti a munkát. „De ez nem cenzúra. A kormánynak nincs hatalma az MTVA felett” – jelentette ki. Azt is határozottan tagadta, hogy kívülről érkeztek volna utasítások.
A visszavonult szerkesztő szerint az ellenzék igenis tud tudósítani az eseményekről, néha azonban ezt ők maguk nem akarják. Az oroszországi dezinformációról szóló kérdésre pedig azt mondta, hogy a Russia Today-től is kapott híreket, de nem azért, mert mindent elhitt, amit mondtak, hanem mert nagyon sokszor ők tudósítottak először valamiről.
„Könnyebb minket elfogultnak nevezni, mint elfogadni, hogy a világon mindenki elfogult valahogy” – mondta.
A cikk zárásaként Franziska Tschinderle mindenesetre azt mondta, ő folytatni akarja, és újabb kérdéseket akar feltenni.
„Nem hagyom, hogy ettől megfosszanak” – fogadkozott.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
