A fekete macska visszaszólt: így romlott el Orbán és Tusk barátsága
Vírus, durcás kisgyerek, elmentek otthonról – az utóbbi években személyes sértegetésektől sem volt mentes Donald Tusk és Orbán Viktor kapcsolata. Pedig ez nem volt mindig így: a jelenlegi magyar és a valószínűleg jövőbeli lengyel miniszterelnököt sokáig nemcsak szakmai, hanem személyes jó barátság is összekötötte. Csak aztán történt néhány apróság, amit röviden úgy lehetne összefoglalni: jogállamiság leépítése, oroszbarátság és ukrajnai háború.
Miniszterelnök eskütétel után olyan gyorsan még nem utazott külföldi látogatásra, mint Orbán Viktor 2010-ben, első kétharmados győzelme után. Nemcsak az időzítés, a helyszín is szimbolikus volt: a magyar kormányfő elődeitől eltérően nem Párizsba, Bécsbe vagy Franciaországba, hanem Varsóba tartott, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnök fogadta – mindezt gyakorlatilag Orbán első munkanapján.
A rendkívüli találkozó nemcsak a magyar–lengyel viszonynak, hanem a Donald Tuskkal ápolt jó barátságnak is szólt. A magyar miniszterelnöknél hat évvel idősebb, 66 éves, Gdanskban született Tusk Orbánhoz hasonlóan régi motoros a politikában: a Polgári Platform színeiben először 2007-ben választották meg Lengyelország miniszterelnökének, majd négy évvel később újrázott – a rendszerváltás óta először neki sikerült ez a bravúr.
Később az európai politikai felé vette az irányt: 2014-ben az egyik legfontosabb uniós posztot kapta meg, két cikluson át ő lett az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke. 2019 novemberétől egészen 2022-ig a Fideszt tagjai közül kiseprűző Európai Néppártot is vezette, innen tért vissza a lengyel belpolitikába.
Tusk egyébként kifejezetten szeretettel gondol Magyarországra, 2017-ben a pécsi egyetem díszdoktori címének átvételekor mesélt arról, hogy édesapja Lehár-operetteket, ő pedig az LGT varsói koncertjének felvételét hallgatta rongyosra, és nemcsak a magyar filmek – Jancsó Miklós, Szabó István, Mészáros Márta alkotásai – hanem a magyar irodalom is mély nyomot hagyott benne a Pál utcai fiúktól Márai Sándorig.
Az a Donald Tusk azonban, aki most minden valószínűség szerint harmadszorra lesz Lengyelország miniszterelnöke, már egyáltalán nem az a politikus, aki 2014-ben még közös koncertekre járt Orbánnal.
Ahogy nőtt a magyar miniszterelnök euroszkepticizmusa, úgy távolodtak egymástól egyre messzebbre,
az üzengetésektől sem mentes viszony pedig odáig vezetett, hogy ha Tusk alakíthat kormányt Varsóban, azzal Orbán egyik legnagyobb félelme válhat valóra.
Az európai szintű magyar demokrácia
Pedig ez nem volt mindig így: politikai karrierjük kezdetén Tusk és Orbán nemcsak a színfalak mögött, hanem nyilvánosan is gyakran segítették egymást, mind a Visegrádi Négyek, mint pedig az Európai Unió tagjaként. Személyesen is barátok voltak, osztották a futball iránti szenvedélyüket is. A Fidesz-kormánynak már akkor is Varsó volt a legfontosabb szövetségese, amikor 2010-ben a költségvetési hiányról csatározott Brüsszellel, majd az is látványos gesztusokra adott okot, amikor 2011. július 1-jén a magyarok átadták az uniós elnökséget a lengyeleknek.
Tusk még akkor is a védelmébe vette a magyarokat, amikor azt már sokan Lengyelországban is rossz szemmel nézték. Amikor a Fidesz 2012-ben bevezette az új Alaptörvényt, a második miniszterelnöki ciklusát töltő Tusk „eltúlzottnak” nevezte az arra adott nemzetközi reakciókat, és kijelentette, meg fogja védeni Orbánt az Európai Tanácsban.
„Magyarországon európai szintű a demokrácia” – mondta a lengyel kormányfő.
A jó viszonyt Orbán és Tusk 2014 januárjában pezsgőzve és a Zeneakadémián tartott koncerten is megünnepelte a visegrádi országok rendkívüli csúcstalálkozóján. Kisebb összezördülések persze előfordultak – mint amikor Tusk azért bírálta Orbánt, mert 2014-es beiktatási beszédében azt mondta, minden Kárpát-medencében élő magyart megillet az autonómia – de még úgy tűnt, teljes a lengyel–magyar összhang.
A szívélyes viszony egy darabig még az EU-ban is kitartott: az európai menekültválság 2015-ös kicsúcsosodásakor, az akkor már az Európai Tanácsot vezető Tusk meglepően megengedő volt.
"Nem mindenki szereti Orbán Viktor miniszterelnök vitatott megoldásait, és értem is, hogy miért. Egy dolog azonban világos, Orbán Viktor lépéseket tett annak érdekében, hogy megerősítse az európai határokat” – utalt a magyar határkerítés építésére.
Pártfegyelem kontra lengyelbarátság
Az első törések akkor következtek be, amikor Lengyelországban a Jog és Igazságosság (PiS) került kormányra, mely egyszerre számított Tusk fő ellenfelének és Orbán új szövetségesének a regionális és az uniós politikában.
Tusk és a PiS elnöke, Jaroslaw Kaczynski között a 2010-es szmolenszki repülőgép tragédia után mérgesedett el igazán a viszony, melyben életét vesztette Jaroslaw ikertestvére, az akkori köztársasági elnök Lech Kaczynski. A PiS első embere azzal vádolta Tuskot, hogy politikai felelőssége van testvére halálában, és megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy az orosz hatóságok előbb vizsgálhatták meg az egyébként orosz területen fekvő roncsot, mint a lengyelek.
A két tűz közé került Orbán Viktor egy ideig még közvetíteni is megpróbált a két fél között, melynek leglátványosabb mozzanata Tusk 2017-es újraválasztása volt az Európai Tanács élére. A lengyel politikus újrázását saját hazáján kívül az összes uniós tagállam, sőt az Európai Néppárt (EPP) is támogatta. Ez utóbbi kifejezetten kellemetlen helyzetbe hozta a magyar miniszterelnököt, hiszen – ahogy arra a 444.hu elemzése is rámutatott – a Fidesz és Orbán ekkor még az EPP tagja volt, de legfontosabb európai szövetségesének Jaroslaw Kaczynski számított.
Bár Orbán megtehette volna, hogy az EPP ellenében szavaz (ahogy ez korábban, Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választásakor meg is történt), mégis győzött a pártfegyelem. Ezt később azzal magyarázta, „tudomásul kell venni, hogy az európai politika pártpolitikai alapon működik, márpedig a magyar kormányzó pártok – a Fidesz és a kereszténydemokraták is – az Európai Néppárthoz (EPP) tartoznak, ezért annak egyetlen jelöltjét támogatta Magyarország”.
Barát vagy durcás kisgyerek?
Hiába volt azonban minden erőfeszítés, ekkor már nem lehetett nem észrevenni, hogy a Brüsszellel szabadságharcot vívó, Moszkvához pedig egyre közelebb kerülő Orbán Viktor kezd kellemetlen lenni az európai politikai fősodrában dolgozó Tusknak.
Az egykori lengyel barát először még csak burkoltan, majd egyre nyíltabban kezdte kritizálni valaha volt magyar szövetségesét. 2018-ban, az EPP kongresszusán – és nem mellesleg Orbán Viktor jelenlétében – Tusk még a magyar miniszterelnök megnevezése nélkül beszélt arról, hogy nem kereszténydemokrata az, aki „ellene van a jogállamiságnak és a független igazságszolgáltatásnak, aki nem szereti a szabad sajtót és a civil szervezeteket, aki tolerálja az idegengyűlöletet, a homofóbiát és a nacionalizmust és az antiszemitizmust”, valamint aki Putyint támogatja, és Ukrajnát támadja.
Egy évvel később, a Weltnek adott interjúban már nem volt ilyen szégyellős, Magyarországot hozta fel példaként, amikor arról beszélt, hogy a lengyelek jobban szeretik az Európai Uniót, mint a kormányuk. Ugyanezt mondta a magyarokra, „Orbán retorikája ellenére a magyarok az egyik leglelkesebb hívei az EU-nak”.
Az Európai Néppárt kongresszusa ilyen előzmények után, 2019 novemberében szinte egyhangúlag választotta meg Tuskot az elnökének, innentől pedig a konzervatív európai pártcsaláddal egyre nagyobb vitába keveredő Fidesz nem sok jóra számíthatott.
A következő nyílt összezördülés 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt elfogadott felhatalmazási törvény miatt következett be. Az eseményekre reagáló Tusk burkoltan vírushoz hasonlította Orbánt, és azt is közölte, hogy ha a Brexit, Kaczynski, Orbán, vagy Trump logikája győz, “lehet, hogy az EU nem éli túl”. A koronavírus-helyzet kezelésére bevezetett rendkívüli intézkedések korlátlan meghosszabbítása volt az a pont is, amikor a dán Konzervatív Néppárt kezdeményezte a Fidesz kizárását az EPP-ből.
Pár héttel később Tusk még keményebben szólt be a magyar miniszterelnöknek, amikor a Spiegelnek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „Carl Schmitt nagyon büszke lenne” rá. Mivel a német jogtudós a hitleri diktatúra lelkes híve volt, ezek a szavak Németországban különösen keményen hangzottak.
A magyar kormánypropaganda gyorsan akcióba lendült. Először a Magyar Nemzet utalt rá, hogy Tusk megőrült, vagy részeg volt, majd a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó médiaügynökség, a V4NA és a Pesti Srácok is előtúrt egy fotót, melyről azt állították, hogy azon Tusk nagyapja látható náci egyenruhában – a képről hamar kiderült, hogy hamis.
Azt, hogy Orbán ekkor még igyekezett távol tartani magát a Tuskkal folyatott vitáktól, jól jelzi, hogy a kezdetekben Novák Katalinra esett a hálátlan feladat, hogy válaszoljon a kritikákra. Az akkori család- és ifjúságügyért felelős miniszter ehhez néha meglepő hasonlatokat talált. A Die Weltnek adott interjúban ízléstelennek nevezte Tusk kijelentéseit, és azt magyarázta, hogy a gyerekek „durcásak lesznek, ha nem azt játsszuk, amit akarnak”, ilyen esetekben „férjemmel gyakran becsuktuk az ajtót, és hagytuk, hogy kitombolják magukat” – magyarázta Novák.
Ha némileg hivatalosabb formában, de néhány támadást már Orbán sem hagyhatott figyelmen kívül, több mint 50 néppárti elnöknek küldte el levelét, melyben azt követelte, hogy a Magyarországról álhíreket terjesztők kérjenek bocsánatot a magyar emberektől.
Valami végleg elszakadt
Innen már nem volt megállás: Tusk előbb a Twitteren győzködte a néppárti tagokat, hogy rúgják már ki a Fideszt (ezt végül a magyar kormánypárt kilépéssel oldotta meg), majd tavaly március 15-én, alig két hónappal a magyar országgyűlési választások előtt színpadra állt az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter oldalán Budapesten.
„Orbán Viktor és csapata megdolgoztak azért, hogy egész Európában a leginkább Putyin-párti kép alakuljon ki róluk” – jelentette ki a március 15-e téren Tusk, aki akkor még az Európai Néppárt elnökeként erősítette a magyar ellenzék választási kampányát.
Tusk beszédére a Duna túlpartján Orbán Viktor is reagált, aki szerint a magyar ellenzék végső kétségbeesésében hívta Budapestre már Tuskot.
„Idehozták azt a lengyelt, akit otthon is szégyellnek, aki először szétverte a saját pártját Lengyelországban, aztán szétverte az Európai Néppártot Brüsszelben. Donald Tusk maga a fekete macska, aki csak bajt hoz az ember fejére” – ironizált a miniszterelnök.
Az utolsó szöget Tusk és Orbán viszonyának koporsójába az ukrajnai háború verte be, bár az arra adott magyar kormányzati reakció nemcsak a lengyel ellenzéket, hanem gyakorlatilag az egész lengyel társadalmat felháborította. Miután a magyar kormány bejelentette, nem engedik át Magyarországon az Ukrajnának menő európai fegyverszállítmányokat Tusk úgy fogalmazott: Orbán Viktor és Szijjártó Péter Gazprom-igazgatótanácsi pozíciót érdemelne Putyintól a lojalitásukért.
Ilyen előzmények után egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen jövő vár a magyar–lengyel kapcsolatokra, ha Donald Tusknak valóban sikerül kormányt alakítania. A magyar kormánypropagandának egyelőre komoly fejtörést okoz, hogyan is reagáljanak a Varsóból érkező hírekre, és Orbán Viktor sem gratulált még a számára minden bizonnyal kifejezetten kellemetlen hírhez. De még ha a jövőben törekedne is a pragmatikus kapcsolatokra az új lengyel miniszterelnökkel, az már most biztos, hogy közös koncertezésre és pezsgőzésre senki ne számítson a következő néhány évben.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
