Elég drasztikus a romlás, már nem tudok segítség nélkül felállni és a lakáson belül sem megyek sehova, de az életem teljes és boldog – foglalta össze ALS-betegségének jelenlegi állapotát Karsai Dániel ügyvéd, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságán perli az államot az életvégi döntéshez való jogáért.

„Ez egy ilyen betegség, nekem múlt év augusztus vége óta folyamatos a romlás, de nagyon bízom benne, hogy ott leszek Strasbourgban és fel is szólalhatok” – tette hozzá.

Felidézte kezelőorvosa tanácsát, aki szerint mindig csak a következő lépésre szabad koncentrálni, most éppen ezt teszi, és azt szervezi, milyen plusz logisztikai lépések kellenek, hogy nem tud járni.

Pártok is keresték

Karsai és csapata – akik az alkotmányjogász kedd délelőtt sajtótájékoztatóján is részt vettek – az eljárás következő lépéseként beadták az észrevételeiket a kormány ellenvéleményére, a dokumentumokat pedig a nyilvánosságra hozták. (Ezen a linken lehet őket elolvasni.)

Az eseményen kiderült az is, hogy Karsai Dánielt az elmúlt hetekben több párt is megkereste, azt kérdezve, hogyan tudnának segíteni, de nem akarnak nyilvánosság elé állni, mert „nem akarnak az ügyből politikai vitát”.

Karsai ezzel kapcsolatban egy ókori mondással felelt, mely szerint „puha szerszámmal nem lehet kemény deszkába szöget beverni”. Azt üzente nekik, hogy nyugodtan legyenek bátrabbak, alakítsanak ki véleményt, azzal udvariasan álljanak ki a nyilvánosság elé, és azzal ne politikai vitát, hanem politikai párbeszédet kezdeményezzenek.

Az eddigi társadalmi kommunikáció alapján nem lesz itt sem durva támadás csak azért, mert valamelyik párt azt mondja, hogy nem kellene életvégi döntést hozni” – tette hozzá.

Az ügyvéd csapata mellett külön köszönetet mondott Kis János filozófusnak is, aki „nagyon nagy segítséget adott szóban és írásban is", amiért nagyon hálás.

A kormány észrevételeivel kapcsolatban a sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a kormány „érdekes elveket fejtett ki” az öngyilkosságban való közreműködés büntetőjogi tényállásával kapcsolatban. A kormány szerint ugyanis az nem merült volna fel, ha Karsai az életvégi döntését külföldön hozta volna meg, amikor erre fizikailag még önállóan képes lett volna. Karsaiék véleménye szerint a kormány álláspontja ugyanakkor szembemegy a hatályos büntetőjogi rendelkezésekkel, hiszen nem számolnak azzal a tényezővel, hogy a büntetőjog hatálya alá nemcsak a magyar segítők kerültek volna, hanem azok az orvosok is, akik külföldön segédkeztek.

A kormány szerint nem sérülnek a méltóságteljes halálért küzdő Karsai Dániel ügyvéd emberi jogai

Megérkeztek a kormány észrevételei a halálos beteg alkotmányjogász strasbourgi beadványára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eközben kétnaposra bővítette a tárgyalást, és szakértőket is meghallgat.

A strasbourgi beadvány fontos eleme a diszkrimináció. Karsaiék szerint eltérő helyzetben vannak azok a gyógyíthatatlan betegek, akik életfenntartó kezelésben részesülnek – amit a jelenlegi törvények szerint kérésükre meg lehet szüntetni – és azok, akiknek olyan a gyógyíthatatlan betegsége, hogy életfenntartó ellátásra csak az utolsó pillanatokban szorulnak.

Ez azért fontos, mert a kormány észrevételeiben nem találtak olyan bizonyítékot, ami alátámasztaná, hogy ez a két csoport eltérő bánásmódra szorulna a szabályozás tekintetében.

Elhallgatják az európai helyzetet

Hozzátették, hogy a kormány emellett úgy ábrázolja az európai helyzetet, mintha az egységes lenne, és elhallgatja, hogy van, ahol legális az eutanázia, valamint a társadalom álláspontját is. Idéztek egy statisztikát is, mely szerint az asszisztált öngyilkosság azokban az országokban a legelfogadottabb, ahol létezik. Ez önmagában cáfolja, hogy a visszaélések miatt veszélyes lenne ez a gyakorlat.

A kormány azzal is érvel, hogy az öngyilkosságban való segédkezés szabályozásában a magyar államnak korlátlan mozgástere van, mert nagyon érzékeny kérdés. Ezzel szemben több olyan okot hoztak fel, melyek a kormány mozgásterét szűkítik. Ezek közé tartozik az is, hogy a világban számos fontos bíróság kimondta, hogy az öngyilkosságban segédkezésnek kivételt nem engedő tilalma alkotmányellenes.

Karsai Dániel: „Ha már az iskolában is azt tanították, hogy itt élned, halnod kell, akkor engedjék meg, hogy ezt méltósággal megtegyem"

Karsai Dániel ügyvédnél tavaly augusztusban diagnosztizáltak ALS betegséget. A nemrég még túrázó, sportoló alkotmányjogász ma is aktív életet él, legfeljebb „két percbe telik, hogy felálljon a fotelből", és kerekesszékben megy koncertre. Azt reméli, hogy Strasbourgban, ahova azért fordult, hogy „az értelmetlen szenvedés helyett méltósággal" fejezhesse be életét, személyesen is felszólalhat majd.

A magyar jogalkotó emellett 1878 óta változatlan tartalommal kriminalizálja az öngyilkosságban segédkezést, így nem látják jelét, hogy a jogalkotó elgondolkozott volna-e azon, hogy a tilalom betartása szükséges-e, nem hallgatott meg szakértőket, nem bocsátotta társadalmi vitára a kérdés.

Az sem állja meg a helyét Karsai Dániel szerint, hogy a kormány a 21 évvel ezelőtti Pretty-ügyre hivatkozik, azóta ugyanis a strasbourgi joggyakorlat sokat ment előre, az ő ügye pedig sokkal összetettebb.

A strasbourgi per kétnapos lesz, november 27-én szakértőket hallgat meg a bíróság, azóta kiderült, hogy ezt zárt ajtók mögött teszik. Karsai és csapata ezt vitatja, ezért kérvényezték, hogy nyílt legyen a meghallgatás, hiszen ők sem értik, mi titkos lehetne két kiemelkedő tudós szakmai véleményében. (Ők egyébként Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris palliatív-ellátás szakértő lesznek.)

A november 28-ai meghallgatást továbbra is nyíltra tervezik.