„A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 122. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4a) A munkáltató a 118. § (1)-(2) szerinti pótszabadságot és a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki, amelyre vonatkozó igényét a munkavállalónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie”

– áll a Kövér Lászlónak, mint házelnöknek benyújtott törvényjavaslatban, amit Nacsa Lőrinc, Simicskó István és Hollik István KDNP-s politikusok nyújtottak be.

A módosító azért érdekes, mert eddig a munka törvénykönyveként is ismert 2012. évi I. törvényben a szülői szabadságra nem vonatkozott ez a megkötés, ami egyébként a rendes szabadság esetén általános szabályként él.

A törvény családbarát jellegét kidomborítja az a tény, hogy a szülői szabadság a három évnél fiatalabb gyerekekkel rendelkező munkavállalóknak jár, amikor a 15 napos intervallum rendszerint nem opció, vélhetően az ebből fakadó plusz tennivalók, orvoshoz szaladgálás és egyéb tennivalók miatt tette lehetővé a jogalkotó, hogy plusz szabadnapokkal rendelkezzen a munkavállaló, amit a mostani 15 napos szabállyal „a munka és a családi élet közötti összhang elősegítése érdekében” sikerült teljesen értelmetlenné tenni.

Ha a javaslat átmegy a parlamenten, akkor 2024. január 1-jével hatályba is lép.

Frissítés:

Ugyan első ránézésre a törvénymódosítás nehezítésnek tűnt, és mi is ennek az olvasatnak adtunk hangot fenti cikkünkben, Szabó Imre Szilárd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke felhívta figyelmünket arra, hogy a gyermekek után járó pótszabadságok esetében ez a döntés valójában a munkavállalónak kedvez, ugyanis eddig a munkáltató hatásköre volt meghatározni, hogy ezt mikor veheti ki a dolgozó és ha a módosító átmegy, akkor onnantól kezdve viszont ő dönthet róla, annyi megkötéssel, hogy ezt 15 nappal korábban jeleznie kell a munkáltató felé.

Az a versenyszférában foglalkoztatott munkavállaló, aki két tizenhat év alatti gyermeket nevel, jelenleg csak 7 munkanap szabadsággal rendelkezik önállóan, a módosító javaslat elfogadása után ez 11 munkanapra nőhetne. Az az általános szabály nem módosul, hogy a szabadságra vonatkozó igényét a munkavállalónak 15 nappal korábban jeleznie szükséges, ám a munkajog általános magatartási követelményeit ilyen esetben is figyelembe kell venni (különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás és a méltányos mérlegelés követelményére) – mondta el Szabó.

Ami azonban a módosítóban szereplő szülői szabadságot illeti, azzal kapcsolatban Szabó arról beszélt, hogy csupán jogtechnikai okokból szerepel a módosítóban. Ugyanakkor a jogalkotói szándék elismerése mellett Szabó kritikaként azt is megemlítette, hogy a mostani változtatás egyelőre a közszféra dolgozóira nem vonatkozik.