A Fővárosi Közgyűlést nem kormánypárti többsége szerdán elfogadott egy határozatot, amelyben azt rögzítették, hogy milyen feltételek mellett hajlandó támogatni a főváros a „mini/maxi-Dubaj”-ként elhíresült, Rákosrendező területén megvalósuló ingatlanfejlesztést – írja a Telex.

Ezek között szerepel, hogy a fejlesztés

• részeként legalább tízezer, a magyarok számára megfizethető lakás is épüljön;
• olyan barnamezős beruházás legyen, amely a 21. század városfejlesztési kihívásaira választ adó, vegyes funkciójú;
• klímasemlegesen valósuljon meg és „zéró karbon épületeket” tartalmazzon;
• ne veszélyeztesse a budapesti helyszínek (vagyis a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út) világörökségi státuszát;

Ezenkívül közel 30 hektár zöldfelületet, valamint a Rákospatak érintett részének teljes körű revitalizációját, illetve a csapadékvíz helyben történő hasznosítását is követeli a főváros. Sőt ahhoz is ragaszkodnak, 90 méternél magasabb épület ne épüljön Rákosrendezőn.

Ahogy arról ebben a cikkünkben már írtunk, a kormány toronyház-tilalma miatt ennél magasabb épület amúgy sem épülhet Budapesten, kivéve, ha a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősíti az adott beruházást.

Budapesti felhőkarcolók: Lázárék pár éve még kőbe vésték volna a 65 méteres korlátot, most már ennek háromszorosáról tárgyal a kormány

A Mol-torony miatt nem olyan régen még hosszú viták zajlottak arról, hogy mekkora épületeket visel el Budapest. A tornyot végül felhúzták, a kormány akaratának az UNESCO sem tudott megálljt parancsolni, és Lázár is hiába hangoztatta elítélő véleményét. Most hasonló forgatókönyv tűnik körvonalazódni, csak már 220-240 méteres felhőkarcoló terveiről szólnak a hírek.

A budapesti vezetés azt is el akarja érni, hogy a kormányzat biztosítsa a forrásokat

• a kisföldalatti vonalának meghosszabbításához és a járműveinek cseréjéhez,
• a Szegedi úti felüljáróhoz a rajta átvezetett 3-as villamossal,
• a Kacsóh Pongrác úti felüljáró felújításához, illetve egyéb, a környező kerületeket is érintő fejlesztésekhez.

Arról, hogy Lázár János mit kommunikált az általa „maxi-Dubaj”-nak nevezett tervekről itt írtunk részletesen, azt pedig ebben a cikkünkben foglaltuk össze, hogy a fővárosnak milyen alternatív koncepciója lenne a Rákosrendező fejlesztésére.

A most elfogadott fővárosi határozatnak egyébként nincs konkrét következménye a kormányra nézve, ugyanis ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősítik a beruházást, akkor egyedi szabályokat lehet meghatározni kormányrendeletben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem környezeti, sem műemlékvédelmi, sem építészeti szempontokat nem kell mérlegelnie az illetékes hatóságoknak.

Bár az LMP egy népszavazási kezdeményezéssel megpróbálta megtorpedózni ezt a jogi lehetőséget, a kormány trükkös módon, a népszavazás intézményét kiüresítve is bebiztosította, hogy a számára fontos beruházásokat kivehesse az aktuális szabályozások hatálya alól.

Másik jogszabályba másolja át a törvényt a kormány, amit az LMP népszavazással torpedózott volna meg

Arról a jogszabályról van szó, amivel a kormány engedélyével olyasmit is meg lehet építeni, amit egyébként nem tennének lehetővé a vonatkozó szakmai szabályok.