Idén negyedik éve hirdettük meg év végi, olvasói díjkiosztónkat, azonban ahogy a shortlisteket állítottuk össze, azt láttuk: 2023-ban annyi szürreális esemény történt, ami nem fér bele a meglévő keretekbe, hogy valamiféle kitüntetést mégiscsak kellene adni nekik.

Így született meg az Abszurdum-díj, amit az a hír, sztori vagy jelenség kap, amely csak Örkény és Karinthy országában történhet meg. A kitüntetést első alkalommal pedig nem más kapja,

mint a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium, amelynek falán Orbán Viktor-bölcsességek várták a diákokat tanévkezdéskor.

A történet 2021 márciusáig nyúlik vissza: ekkor fedte fel a miniszterelnök, hogy a Karmelitában egy, a leginkább bevásárlóközponti kioszkoknál kapható, vicceskedős fémtáblákhoz hasonlító plakett díszeleg a falon, rajta „Magyarország hét törvényével”, vagyis hét, Orbán-beszédekből idézett közhellyel, mint hogy „haza csak addig van, amíg van, aki szeresse” és „minden magyar gyermek újabb őrhely”.

Innen ugrunk előre 2023. augusztus 31-ig, amikor Dömötör Csaba, a Fidesz egyik parlamenti ékesszólója a Facebookon dicsekedett el azzal, hogy 22,5 milliárd állami támogatással megújult a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium, benne korszerű tantermekkel, IT-szobával, könyvtárral, posztmodern kápolnával és focipályákkal – valamint egy ormótlan plakáttal a lépcsőházban, amelyen a fent említett Orbán-idézetek szerepeltek, egy az egyben lemásolva (és a tornaterembe is jutott belőlük).

Ami ezután következett, tökéletesen ábrázolta, milyen az, amikor egy rendszer csinovnyikjai és káderei túlpörögnek, majd értetlenül néznek egymásra, ha számonkérés következik utána. Napokon keresztül nem lehetett tudni, hogy ki tetette ki a feliratot, a nagy hallgatást az ügyben pedig itt-ott olyan nyilatkozatok törték meg, mint például a csepeli alpolgármester állásfoglalása, aki szerint „ha Szent Istvántól lehet idézni, Orbántól is.” Az igazgató állítólag csak akkor látta az idézeteket, amikor már a helyükön voltak, de a magyar közoktatás és a Klik káoszában nem rendelhette el azonnal, hogy szedjék le, a Belügyminisztériumhoz fordult az ügyben. Pintér Sándorék azt mondták, „nem akarnak beleszólni” egy iskola belső dekorációjába, így végül szeptember 4-ére eltávolították az Orbán-bibliát a falakról. Csak hab a tortán, hogy a döntéssel Németh Szilárd, Csepel fideszes szelleme is egyetértett – jóllehet, az önkormányzat szerint ő maga tetette ki a feliratot, a kormányfő megkérdezése nélkül.

Az Orbán-idézetek szoros győzelmet arattak: 3845 vokssal húzták be a győzelmet.

Második helyre ért fel 3213 szavazattal a 2021-ben citromdíjas és az Év szavát (Andi!) is közvetve megnyerő Várkonyi Andrea, aki evilági magyarsággal szürcsölgette Hell-kávéját a milliárdos Rose d’Or jachton, a bronzérem pedig Hende Csabát és parlamenti delegációját illeti, akik Borat-hasonmásversenyt tartottak Helsinkiben és Stockholmban, és előadták, hogy súlyos vitákat kell rendezni, mielőtt jóváhagyná a magyar parlament a két ország NATO-csatlakozását.

Negyedik helyre fértek fel a pásztói kormányhivatal dolgozói, akik vallásosan komolyan vették a homofóbtörvényt, és centivel kimérték, vajon van-e elég távol a templomtól az a Líra könyvesbolt, ahol LMBTQ-szereplőket megjelenítő könyveket árulnak, és nem maradt hely (mi kérünk elnézést) a legjobbak között Kern Andrásnak, aki rendszeresen a járda közepére parkolva szaladt be péksüteményeket vásárolni, majd kiakadt, hogy az emberek kiakadtak emiatt.