"Várom, hogy egy mindkettőnk számára alkalmas időpontban Budapesten részletesebben is megvitassuk a két ország kapcsolatát és megerősítsük a két ország közötti bizalmat" - írja Orbán Viktornak küldött válaszában Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. A levelet a svéd Svt Nyheter nevű újság tette közzé, ebben a NATO-csatlakozás magyar ratifikálására váró politikus azt is felveti, a február 1-ei EU-csúcson is lesz alkalmuk egyeztetni.

"Egyetértek Önnel abban, hogy az országaink közötti intenzívebb politikai párbeszéd hasznos lenne" - írja a svéd kormányfő, aki szerint számos ügyben édekelt Magyarország és Svédország is. Ide sorolta a Gripen repülőgépekről szóló együttműködést, az Európai Uniót és a közelgő magyar uniós elnökséget, valamint a NATO-t, amelynek kontextusában már szövetségesként hivatkozik a két országra.

"Minden megy a maga útján" - válaszolta lapunknak Havasi Bertalan, amikor azt kérdeztük, várhatóan hol és mikor kerül sor a kétoldalú megbeszélésre és lehet-e arra számítani, hogy még januárban összeülnek a vezetők. A miniszterelnök sajtófőnöke pozitív válaszként értékelte Kristersson levelét.

Öt dolog, amiért mélyütés Orbánnak a svéd NATO-ügy

A magyar kormányfő előszeretettel sugallja magáról azt a képet, hogy ő egy racionális, a magyarok érdekeit keményen védő politikus, akire odafigyel a nemzetközi diplomácia, akit nem lehet zsinóron rángatni, és aki itthon mindent kézben tart. Most, amikor épkézláb érv nélkül blokkoljuk Svédország NATO-csatlakozását, és a folyamat egyre inkább egy kínos vesszőfutássá válik, mindez széttörni látszik.

Az ügy előzménye, hogy Orbán Viktor kedden hívta meg svéd kollégáját tárgyalni, néhány órával később erre Tobias Billström külügyminisztertől érkezett válasz. „Jelenleg nem látok okot arra, hogy tárgyaljunk” - mondta a politikus és hozzátette, remélik, Magyarország a lehető leghamarabb ratifikálja a tagságukat.

Levelében Orbán azt írta, meggyőződése, hogy Svédország és Magyarország közötti bármilyen politikai vagy biztonsági megállapodás alapjának az egymás iránt táplált, kölcsönösen erős bizalomnak kell lennie. Erről beszélt Kövér László is az Index csütörtökön megjelent interjújában, a házelnök szerint bár a svédek katonai erejét nem vitatja senki, Stockholm az elmúlt időszakban olyan arroganciával és negligenciával viszonyult Magyarországhoz, hogy az felvet kérdéseket. "Egy NATO-tag a saját fiait odaküldi a frontvonalra, akár az életüket is feláldozva, hogy megvédjék a szövetségesüket, cserébe ugyanezt várják el" - mondta a legmagasabb fokú bizalomról Kövér, aki személy szerint ellenzi a svédek felvételét.

Kövér László a svéd NATO-ügyről: Nem vagyunk a csicskásai senkinek

A házelnök szerint a svédek és a NATO-főtitkár tehet arról, hogy a magyar parlament képtelen megszavazni a csatlakozást.

Magyarország az egyetlen olyan NATO-tagállam, amelynek parlamentje eddig nem szavazta meg a svéd csatlakozást, miután Törökország kedden ratifikálta azt, azóta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is sürgette a magyar parlamentet. Az ügy amiatt különösen kínos, mert a magyar kormány tagjai számtalan alkalommal elmondták az elmúlt években, hogy nem mi leszünk az utolsók, akik ratifikálják a csatlakozást.

Dezső András: Kevés dolog annyira értelmetlen, mint az, amit Orbánék csinálnak a svédekkel NATO-ügyben

A magyar kormánynak nincs kézzelfogható követelése a svédek felé, ezért azt az izmozást és hisztidiplomáciát, ami már több mint egy éve zajlik, nem lehet egy lapon emlegetni a most fináléba ért török-svéd, valóban téttel teli játszmával. Persze úgy, hogy nincsenek konkrét követeléseink, kiszállni is könnyebb lesz ebből a cirkuszból.

A hónapok óta tartó időhúzás hivatalos indoklása az, hogy bár a kormány támogatja az északi ország felvételét a katonai szövetségbe, a Fidesz-frakción belül akadnak olyanok, akik aggasztónak tartják azt, hogy az északi állam időnként kritizálja a jogállamiság helyzetét Magyarországon. Ugyanerre hivatkoztak a Fidesz politikusai akkor is, amikor a Finnország csatlakozásáról szóló szavazás időpontját tologatták, a frakciófegyelméről híres párt képviselőinek aggodalmai végül annyira eloszlottak, hogy egy ellenszavazat sem érkezett a ratifikációra a kormánypártok részéről.