Történelmi párhuzamokkal tűzdelt beszédet mondott Orbán Viktor a Nemzeti Összetartozás Napján, erről élőben tudósítottak a kormány Facebook-oldalán. Június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját a magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává a KDNP-s Semjén Zsolt és Kövér László házelnök kezdeményezésére.

A felújított geszti Tisza-kastélyban rendezett eseményen részt vett Sulyok Tamás köztársasági elnök, Kövér László házelnök és a kormány további tagjai is, így Lázár János építési és közlekedési miniszter és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint több magas rangú egyházi vezető. Jelen volt a kormányfő felesége, Lévai Anikó, sok fideszes politikus és a Tisza család tagjai is. Az eseményre összegyűlt tömeg esernyők alól hallgatta a kormányfőt.

„Egy újabb háború fenyegető árnyékában itt, Geszten elmondhatjuk, ahol összesűrűsödik a nemzet, hogy bár ez a nemzet elvesztette területének nagy részét, ez a nemzet a túlélést választotta” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez a nap arról szól, hogy a nemzet minden évben kinyilvánítja ezt az élni akarását és összetartozását.

A kastélyfelújítással lerója tartozását az ország

A kormányt, azon belül is Lázár Jánost többször támadták, amiért a kastély felújítására többmilliárdos – menetközben meg is növelt – összeget költöttek, majd átadták a református egyháznak. Orbán Viktor azonban úgy vélte, hogy „hálával kell adózni annak a családnak”, amelynek oly sokat köszönhet az ország, és amelynek neve összekapcsolódott a „szabad, független, szuverén Magyarország eszményével”. „A magyar nemzet velük szembeni tartozását rójuk ma le azzal, hogy otthonukról és nyughelyükről méltón gondoskodunk” – jelentette ki.

Orbán felidézte, hogyan harcoltak a Tiszák a törökkel, majd a birtokaik visszaszerzéséért az akkori nyugati birodalmakkal. A család két tagja is vezette az országot, az utolsó erős és sikeres korszak elválaszthatatlan a nevüktől: Tisza Kálmán a dualizmus idején, Tisza István halálával pedig egy történelmi korszak ért véget.

Eltemettek bennünket, de magok vagyunk

Úgy fogalmazott, hogy a trianoni szerződés június 4-én az ország elleni “gyilkossági kísérlet napja” volt, megszakadt a 900 éves királyság történelme, ezzel 104 évvel ezelőtt egy kegyetlen, igazságtalan diktátumot kaptunk a nyakunkba – mondta – odalett a magyar ipar nagy része, legszebb városaink, egyetemeink kerültek a határon túlra.

„Magyar az, akinek a Trianonban kapott nemzeti seb a legjobban fáj”

– jelentette ki. A kormányfő úgy fogalmazott: „a trianoni diktátum nemzetünk halálát célozta, megásták a sírunkat”, de nem ismerték a magyarok karakterét, mert bár „el akartak temetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk”.

„Az országvesztést egy háború hozta a nyakunkba”, és a háborút Tisza István minden porcikájával ellenezte, de az országnak nem volt elég ereje ahhoz, hogy kimaradjon a háborúból, mert egy olyan birodalomhoz voltunk láncolva, amely ezt a kérdést maga döntötte el. Bécs tele volt háborús uszítókkal, Magyarországnak egy rá kényszerített háborúba kellett belemasíroznia, és még nagyobb tragédia, hogy ha ezt a háborút elveszítettük – mondta.

A háború, amit Tisza István ellenzett, olyan háború volt, amin a győztesek is rajtavesztettek, hiszen Európa békéje a trianoni diktátum napján szűnt meg, évtizedekkel később újabb dúlást hozott létre – utalt a második világháborúra, majd arról beszélt, hogy a mesterségesen összetákolt államalakulatok az első alkalommal feloszlottak. A Kárpát-medence így lett német, majd szovjet megszállási övezet, szerinte ide vezethető vissza az, hogy a mai EU-ban is ezért nem tudja Közép-Európa megfelelően hallatni a hangját.

Geopolitikai packázás

„Mára eljutottunk oda, hogy minden geopolitikai packázás és kéretlen paktumok nyűge ellenére is szabadok és szuverének akarnak lenni a Kárpát -medence népei” – mondta Orbán. Szerinte 110 éve még éltették a háborút ezek a népek, de „ma, amikor újra háború fenyeget, már nem akarnak háborút, megtanulták a leckét”.

„Nem akarnak hadba küldhető vazallusok lenni a sakktáblán”, „se Brüsszel, se Soros György kedvéért” – „ezt mi magyarok mondjuk ki a leghangosabban, de tudjuk, hogy a többiek is így gondolják”. A Kárpát-medence népei így már nem a magyarok ellen, hanem velük tudnak harcolni tudják megvédeni a békét, meg kell látniuk bennünk a sorstársat.

Ezért a kormányfő szerint a velük való összekapcsolódást kell célul kitűzni. „A mi programunk a nemzeti összekovácsolódás programja, a dicsőséges jövőről kell álmodni a számszerű kisebbség ellenére, a nagyság, a szellemi nagyság útján kell járni” – mondta.

„Aki azt ajánlja, hogy merjünk kicsik lenni, az bűnt követ el a magyarság ellen”

– vélte Orbán, aki szerint Közép-Európát ma ugyanaz a veszély fenyegeti. Egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni bennünket, újra itt vannak a hamis messiások, a háborús uszítók és idegen ügynökök – magyarázta. De ezúttal szerinte a háború elkerülhető, „ma arra kell vállalkozni, hogy véghez vigyük ami Tisza István miniszterelnöknek nem sikerült: megakadályozzuk Magyarország részvételét egy újabb háborúban”.

„Erre most jobbak az esélyek, szuverének vagyunk, magunk döntünk a sorsunkról, nem titkos birodalmi tárgyalóasztaloknál hozzák a döntéseket, hanem összeurópai választásokon. Öt nap van, most tisztán, demokratikus keretek közt mondhat nemet a háborúra az egész magyarság” – mondta. Úgy állunk bosszút a kommunizmuson, hogy átlépünk rajta, visszanyúlva a régi magyar nagyság korszakába, ez a rendszerváltás eredeti értelme – tette hozzá Orbán.

Beszédének végén újra a jól ismert fordulatokkal köszönt el, mintha csak egy fideszes nagygyűlésen vagy évértékelőn lenne: „minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük. Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött, hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”.