Monacóban tartózkodó magyar választópolgárok, figyelem! Megnyílt Magyarország tiszteletbeli konzulátusa a városállamban, június 9-én már lehet is menni szavazni – ezt maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a helyszínen. Úgyhogy mostantól senki nem jöhet azzal a vadászházban vagy a golfpályán, hogy azért nem tudta behúzni a Fideszre, mert tilosban parkolt a jachttal Monte-Carlónál, és nem merte ott hagyni.

És ez még csak az első állomása volt Szijjártó Péter június negyedikéjének. Monaco után Balatonkenesén tolta meg kicsit a helyi fideszes polgármesterjelölt kampányát, aztán Pápára, onnan pedig Bakuba ment. Mi Balatonkeneséig jutottunk, de mielőtt elmélyednénk az ott látottakban, maradjunk még egy kicsit Monacóban. 

Szijjártó Péter Balatonkenesén

Reviczky Zsolt

Tiszteletbeli konzulátushoz tiszteletbeli konzul is jár, ő jelen esetben bizonyos José Luis Delso Martínez-Trevijano. Bár a magyar külügy hivatalos felületei szerint továbbra is a 2022 márciusában elhunyt Vásárhelyi Miklós képviseli Magyarországot a városállamban, a monacói kormány már feltünteti az oldalukon, hogy a Monacói Hercegségben külképviseletre vágyó magyarok első sorban Habsburg-Lotaringiai Györgyöt, franciaországi magyar nagykövetet keressék Párizsban, ha pedig Őexcellenciája nem lenne elérhető, a helyszínen rendelkezésükre áll José Luis Delso Martínez-Trevijano. Címnek az Avenue d’Ostende 9. szám van megadva, ide van bejelentve a tiszteletbeli magyar konzulon kívül az izlandi is, valamint számos első osztályú jachtkölcsönző. Innen bő 10 perc gyalogútra van az a hely, amit a Google Maps dob fel, ha az ember rákeres Magyarország monacói konzulátusára.

José Luis Delso Martínez-Trevijano (Coimbra de la Coronilla y Azevedo) a SEK Education Group nevű nemzetközi vállalat elnökhelyettese. A SEK elit magániskolákat működtet világszerte, többek között Budapesten is, erről olyan cikkekből lehet értesülni, mint az Ide járatja gyerekét az elit: ezek a legdrágább középiskolák Magyarországon, vagy az Itt tanulnak a gazdag tinédzserek. A SEK nemzetközi tanácsadó testületében Habsburg György is benne ül. 

José Luis Delso Martínez-Trevijano üzleti érdekeltségeiről, elérhetőségéről, egyáltalán: személyéről a külügyminisztérium nem adott hírt, felkerült viszont egy videó Szijjártó Facebookjára, amin a külügyminiszterrel állnak a Trianon előtti Magyarország térképe előtt, amiről Martínez-Trevijano azt mondja, „Nem a jó térkép, de megpróbáltunk találni…”, de Szijjártó nem hagyja, hogy befejezze a mondatot, hanem rendes magyar ember módjára elkezd neki angolul hosszan magyarázni Trianonról. 

A videónak az a címe, hogy Nincs ezzel a térképpel semmi baj, a külügyminiszternek ugyanis nem szokása szükségtelen ostobaságokkal feszültséget kelteni a határokon kívül élő magyarok ellen, arra ott van a miniszterelnök.

Monaco után Balatonkenese, a kampányeseménynek otthont adó, EU-s pénzek tízmillióival megtámogatott fogászat belső udvarába Szijjártó emberei olyan arccal engednek be minket, mint amikor az anyja azt mondja a gyereknek, hogy még egy részt megnézhet a meséből, de az már tényleg legyen az utolsó. A külügyminiszter úrra még egy órát kellett várni, úgyhogy csatlakoztunk az oldott hangulatban vegyülő helyi érdeklődőkhöz. Kenesén 2019-ben független polgármestert választottak, Jurcsó Jánost.

Jurcsó helyére a Fidesz Ambrus Gábort szánja, ő jelenleg önkormányzati képviselő, egyben a szerencsés, aki kérdezheti majd Szijjártót a világ nagy dolgairól a közelgő panelbeszélgetésen. A külügyminiszter 6 körül fut be, de kezdés előtt még fél órán keresztül „tévéinterjút ad” – ezt az egyik önkormányzatiképviselő-jelölttől, Szijártó Csabától tudja meg a nagyérdemű. Mély sóhajtás a válasz, amit annak tulajdonítok, hogy bár fröccsöt, narancslevet és pogácsát a sztárfellépő érkezése előtt is felszolgálnak, marhapörkölt csak a beszélgetés után lesz. 

A rendezvény alapvetően Fidesz-szavazókat vonzott be, de vannak, akik csak a külügyminiszter miatt jöttek, és titokban a regnáló polgármesternek szurkolnak. „Ha már ilyen neveket kell idehozni, hogy szavazzanak a Fideszre, akkor nem kell aggódnunk” – mondja egy fiatal srác. 

Reviczky Zsolt

Szijjártó végül fél 7 körül lép a színpadra, hogy az őt jó érzékkel felkérdező Ambrus Gábor kérdéseire háromnegyed órán keresztül ne mondjon semmi újat, de az ilyen kampányeseményeken különben sem az unalomig ismert panelek új környezetben való meghallgatása az érdekes, hanem azok a ritka pillanatok, amikor a politikusoknak valami váratlanra kell reagálniuk, viccelni próbálnak, és hogy rá tudnak-e hangolódni a közönségre. 

Szijjártó rögtön egy poénnal kezdett, miszerint igyekezett mindig a falnak háttal állni, mióta megérkezett a beszélgetés helyszínére, a fogászati rendelő mellett ugyanis urológia is működik, ő pedig nem szereti ha, na, tudják, és a fogával sincs semmi baj stb. Nekem kicsit csendőrpertuíze volt ezeknek az első perceknek, de a közönségnek láthatóan tetszett. 

Ezután kitért arra, hogy a mögötte lévő plakáton épp Szijártó Csaba képviselőjelölt képe van, és bár nem egészen érti, miért van ő szürkével bekarikázva, a többiek pedig narancssárgával (azért, mert Szijártó független jelöltként indul, a Fidesz csak támogatja), de van itt náluk tagfelvételi dokumentum, a név pedig még előnyt is jelenthet. Csaba és Péter nem rokonok, a figyelmes olvasónak talán fel is tűnt, hogy a vezetéknevüket is máshogy írják. 

Reviczky Zsolt

Most már elkezdődhetett a „soha ilyen fontos választás nem volt, és ez most nem kommunikációs fogás, higgyék el nekem” kezdetű monológ, a lényeget idelent felsoroljuk, azután pedig a külügyminiszter további humorbonbonjaival jelentkezünk:

• „Magyarország az utolsó akadály, amely miatt Európa még nem lobbant lángra, ezért az észak-atlanti világ most minden idegszálával arra koncentrál, hogy ezt az utolsó bástyát is ledöntse az alapjairól.”

• „Két és fél éve elemi erejű küzdelmet folytatunk azért, hogy meg tudjuk magunkat védeni mindazzal a nyomásgyakorlással szemben, amelynek az a célja, hogy minket is beletoljanak a háborúba.”

• „Jól láthatóan Európában és az észak-atlanti világban mára mindenkit elrendeztek, mindenhol megtörték az ellenállást, és mindenki vagy önszántából, vagy nem bírva a nyomást, vagy valamilyen más oknál fogva feladta a védekezését.”

• Nyíltan beszélnek a magyar kormány szavazati jogának megvonásáról az Európai Unió Tanácsában, hogy ezután ne tudja akadályozni azokat a döntéseket, amelyek a kontinenst „belelöknék az árokba, amit harmadik világháborúnak neveznek”.

• „Ezt lehet úgy is tekinteni, mint ahogy egy expresszvonat robog a végállomás felé, a menetrend szerint már nem áll meg, és egy lehetőség van még a megállítására, hogy valaki meghúzza a vészféket. És ez a vészfék június 9. képében jön el.”

• „Ma még mindig vannak Magyarországon is olyan politikusok, akik arról beszélnek, hogy ne lehessen a béke mellett kampányolni, hogy nincs is háborús kockázat. Hogy ezek az emberek hol élnek, azt én nem tudom, de hogy ki a megbízójuk, azt valószínűleg sejtjük mindannyian.” 

• „Június 9-én van sansz arra, hogy amikor kiváló önkormányzati vezetőket is választhatunk, akkor megálljt parancsoljunk a háború felé robogó európai vonatnak, amin a magyarok kocsija is rajta van.”

• Jobboldali, békepárti fordulatra van szükség Európában, ami nem kizárt jelenleg.

• Az ENSZ Közgyűlésén „meg akarták tiltani az európaiak”, hogy találkozzon Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ami azért is rendkívül képmutató, mert eközben ezek, akik azt mondják, hogy az oroszokkal nem szabad kapcsolatot fenntartani, akik a szankciók nagy élharcosai, és akik a legnagyobb morális hősként tüntetik fel ma magukat, „még mindig óriási üzleti dealeket csinálnak az oroszokkal”.

A külügyminiszter mindezen felül kijelentette, hogy nukleáris szuperhatalom ellen nem lehet háborút nyerni, és hogy „a magyar–ukrán határon olyan jeleneteket látunk, amilyeneket legutóbb az NDK határain láttunk”.

Szijjártó néha félrehúzza a függönyt, és elmesél egy-egy személyesebb élményt arról, hogyan is zajlik a diplomácia a zárt ajtók mögött. Emlékezetes volt, amikor azt állította, nyugati kollégái rajta keresztül üzennek az oroszoknak, ezúttal pedig az ukrajnai magyar kisebbség védelme kapcsán osztott meg egy tanulságos párbeszédet, amit a román külügyminiszter-helyettessel folytatott, valamikor a 2010-es évek végén. 

A román kolléga egy ízben állítólag azt mondta neki, hogy bár nekik – mármint a románoknak – is vannak gondjaik azzal, ahogyan az ukrán állam az országban élő román kisebbséget kezelik, más stratégiával keresik a megoldást. Nem verik nagydobra, ha valamivel nem értenek egyet, inkább csendben, szűk körben jelzik a problémákat az ukránoknak, szemben a magyarokkal, akik minden lehetséges fórumon hangosan követelik a kisebbségi jogok azonnali helyreállítását. De mi az, ami mégis közös a két megközelítésben? Hogy mindkettő teljesen sikertelen – mondta Szijjártónak a román külügyminiszter-helyettes. 

Ezen mindenki jót nevet, én pedig csak remélni tudom, hogy Szijjártó értette, hogy a román azt próbálja neki mondani, hogy bár egyiküknek sem sikerült eredményeket elérni, ők legalább nem tették tönkre a nemzetközi kapcsolataikat útközben, és nem hozták rettenetes helyzetbe azokat, akiken segíteni próbáltak.

Még egy helyi sajátosságra maradt idő, a kérdező polgármesterjelölt valahogy bedobja a balatoni turizmust. Amikor Szijjártó elkezd arról beszélni, hogy 12 hónapos célpont lett a Balaton, azok is felébrednek, akik az előző, napenergiáról szóló blokk alatt elaludtak. Tágra nyílt szemek, „örülünk, ha négy hét a szezon”. A külügyminiszter szerint a Balaton fejlődése olyan, „mint amikor mindennap látjuk a gyereket, és csak akkor vesszük észre, hogy megnőtt, amikor már indul a lengő jobbos, és nem tudjuk, hova kell…”. Ennyit erről.

Reviczky Zsolt

Búcsúzóul bízik abban, hogy a 2019-es csorbát sikerül kiküszöbölni, „jó a csapat”, kéri, hogy a keneseiek olyan polgármestert válasszanak maguknak, amely nem kormányellenes, hanem együttműködő, amely „egy irányba tudja húzni a szekeret” a helyi egyéni képviselővel (jelen esetben ez Kontrát Károly belügyi államtitkár, aki szintén jelen volt az eseményen) és rajta keresztül a kormánnyal. Az a tapasztalat, hogy jobban szokott ez menni, ha fideszes a polgármester, na.

Kérdezni nem lehetett, erről többek között a magyarországi orgazdák réme, a Telex kamerájának gyártási számát ellenőriztető, Szijjártót védő emblematikus TEK-es gondoskodott. Élőben alacsonyabb. 

Reviczky Zsolt

Frissítés: Cikkünk egy korábbi változatában tévesen azt írtuk, hogy Jurcsó János, Balatonkenese jelenlegi polgármestere egy korábbi ciklusban fideszes színekben volt a település alpolgármestere. Valójában Jurcsó János független színekben indult és nyert 2019-ben, pártnak nem volt soha sem jelöltje, sem támogatottja. A hibáért elnézést kérünk.