Újratárgyalási kérelmet nyújt be az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nagykamarájához Karsai Dániel csapata. Ahogyan azt csütörtöki sajtótájékoztatójukon elmondták, az eredeti beadványból szándékosan hagyták ki annak részletezését, milyen állapotok uralkodnak jelenleg a magyar egészségügyben, miután azonban mind az ítélet, mind a magyar kormány kiemelt jelentőséget tulajdonított ennek, az újratárgyalás során várhatóan kitérnek majd erre is.

Ebben az esetben ugyanis bármilyen korábbi érv felhozható újra, de új szempontokat is figyelembe vehet az EJEB, Karsai csapata pedig kiemelte, bár számos egészségügyi dolgozó a nehéz helyzetben is megtesz mindent annak érdekében, hogy a palliatív ellátás a lehető legjobban működjön, a rendelkezésre álló jogi keretek egyszerűen nem alkalmasak többek között ALS-es betegek életének méltó befejezésére. Mint mondták, az ítélet szerint a magyar rendszerben teljes körű, magas szintű és mindenki számára hozzáférhető a palliatív ellátás, ezt várhatóan vitatni fogják beadványukban. Hozzátették azonban, hogy a pontos stratégián még gondolkodnak, és érvelésükről jelenleg nem akarnak további részleteket elárulni, az újratárgyalás iránti kérelmet három hónapjuk van benyújtani.

“Az élet jog, nem kötelesség.”

Fazekas István

Ahogyan korábban beszámoltunk róla, csütörtökön közölte a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a Karsai kontra Magyarország ügyében hozott ítéletet, amelyben elutasították a halálos beteg alkotmányjogász Karsai Dániel kérelmét, erről itt írtunk bővebben:

Karsaiék szerint számos felvetésükre nem reagált érdemben az EJEB, de abban bíznak, az újratárgyalásra is sor kerül majd – annak ellenére is, hogy nagyon alacsony az ily módon bíróság elé kerülő ügyek száma. Arról, hogy kitűzik-e újra a tárgyalást, a benyújtás után egy hónapon belül dönt majd a bíróság.

Dani ügyének legfontosabb hozadéka, hogy kiderült, a magyar társadalmat érdekli a kérdés

– mondta Stánicz Péter ügyvéd és hozzátette, lassan egy éve kulturált közbeszéd zajlik Magyarországon az életvégi döntésekről. Szerinte az EJEB döntésétől szinte függetlenül az így elindult társadalmi fejlődés hoz majd valódi változást, hiszen így volt ez több másik tagállamban is, Szlovéniában például rövidesen népszavazást tartanak a kérdésről.

Ehhez kapcsolódva elmondták azt is, újabb népszavazási kérelmet nyújtanak majd be, de a pontos kérdést még fogalmazzák. Arra a kérdésünkre, hogy ez mikor történhet meg, Frank Evelyn ügyvéd annyit mondott, “rövidesen”, majd hozzátette, azt mindenképp meg akarták várni, hogy megszülessen a strasbourgi ítélet.

“Kénytelenek vagyunk politikai kérdést csinálni ebből” – mondta a szintén ALS-szel diagnosztizált Dunavölgyi Erzsébet, aki korábban szintén az EJEB-hez fordult egy, a Karsaiéhoz hasonló beadvánnyal. A nő Orbán Viktornak is üzent, szerinte ugyanis a kormány maga csinált politikai ügyet egy orvosi, orvosetikai kérdésből azáltal, hogy a korábbi népszavazási kezdeményezést megbuktatták.

“Orbán Viktor ne imádkozzon értem, azt nem igénylem tőle. Amit igen, az az, hogy ember legyen, és ne embertelen, engedje át a népszavazási kérelmet”

– tette hozzá Dunavölgyi. Kérdésünkre elmondta azt is, nem számított erre a döntésre, de az, hogy elutasították a kérvényt, erőt ad számára, hiszen egy fontos ügyért harcolnak. “Kicsit többet vártam az EJEB-től” – mondta, szerinte ugyanis dezinformáltak voltak, meg lettek vezetve, hiszen a hospice ellátás messze nem olyan jó, mint amilyennek azt leírták.

Dunavölgyi Erzsébet

Fazekas István

“Elvárnám, hogy Sulyok Tamás is felkeressen, a hülye levele helyett, de erre most nem térek ki” – válaszolt arra a kérdésünkre, mennyire jellemző, hogy kifejezetten betegsége miatt keresik fel. Beszélt arról, is hogy az életvégi döntésekért való küzdelem az egész ország érdeke, a maga részéről pedig azt reméli, hogy jó emberként fognak rá emlékezni. De még nem kell, hiszen még itt van.

Stánicz Péter és Frank Evelyn külön kiemelték az ítélethez tartozó különvéleményt és párhuzamos indoklást is. Előbbit Gilberto Felici írta, akit 6-1 arányban szavazott le az EJEB, utóbbiban pedig Krzysztof Wojtyczek fejtette ki, miért nem kellett volna szerinte be se fogadni a kérelmet.

Érdekesség, hogy bár egymásnak szögesen ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg, mindkét bíró a jog folytonos változásával, annak “élő fejlődésével” érvelt. Felici szerint emiatt kiemelt jelentősége van Karsai ügyének, hiszen a több évtizeddel ezelőtti precedensekre nem lehet a végtelenségig hivatkozni, ráadásul diszkriminációs aspektusból még soha nem vizsgálta az EJEB az életvégi döntésekhez való jogot.

Wojtyczek ezzel szemben úgy gondolja, túl nagy lépés lett volna egy Karsaiék számára kedvező ítélet, annak ugyanis az Európa Tanács mind a 46 tagállamának jogrendszerére hatása lenne, ezek összehangolása pedig szinte lehetetlen feladat. Ő úgy ítélte meg, az EJEB elhamarkodottan fogadta be a kérvényt, hiszen a legutóbbi, hasonló témájú ítélet (Pretty kontra Egyesült Királyság) óta még csak 23 év telt el, ezalatt pedig a jogfelfogás nem változott annyit, hogy értelme legyen a precedens felülírásának.