A 24.hu értesülései szerint két nappal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim A. A. Khan benyújtotta többek között az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu letartóztatási kérelmét, Orbán Viktor három minisztert bízott meg azzal, hogy vizsgáljak meg, mi történne, ha Magyarország kilépne az ICC-ből.

A lap értesülései szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a május 22-ei kormányülésen kapták meg a feladatot, különös tekintettel az európai uniós következményekre.

Az Orbán-ukáz két nappal azután jött, hogy az ICC főügyésze, Karim A. A. Khan öt letartóztatási kérelmet nyújtott be: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Yahya Sinwar, a Hamász vezetője, továbbá Mohammed Diab Ibrahim Al-Masri, a Hamász katonai szárnyának parancsnoka, valamint Iszmáil Hánije, a Hamász politikai bizottságának feje és Joáv Galant izraeli védelmi miniszter ellen a 2023. október 7-i támadásokkal és a gázai háborúval összefüggésben. 

Ez nem meglepő, hiszen Orbán Viktor az elfogatóparancsot még májusban „abszurdnak és szégyenteljesnek” nevezte, annak ellenére, hogy a többi Izraellel szövetséges európai vezető elfogadta és támogatta azt.

A Netanjahuval szembeni háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt javasolt elfogatóparancsról még nem döntött az ICC, ez akár hónapokig is elhúzódhat. Korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben adtak ki hasonló elfogatóparancsot az Ukrajna területén elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel, népirtással összefüggésben.

Az elfogatóparancs minden ICC-tagállamot kötelez, ám, ahogyan arról korábban beszámoltunk, ugyan hazánk a vonatkozó nemzetközi egyezményt elfogadta, az törvényként nem lett kihirdetve, vagyis nem vált a magyar belső jog részévé, így nem is lehet neki érvényt szerezni. A joghézag értelmében tehát Magyarországon nem lehet letartóztatni olyan politikusokat, akik ellen az ICC elfogatóparancsot adott ki.

A 24.hu-hoz eljuttatott miniszteri munkaanyag megemlíti, hogy a statútum ratifikálása nem követelmény az EU részéről, ilyen jogszabályi kötelezettség nincs, de hangsúlyozzák, hogy Monaco, Vatikán, Törökország és Fehéroroszország kivételével minden európai állam ratifikálta, illetve életbe léptette azt. Szintén kiemelik, hogy mivel az ICC és az EU szorosan együttműködik, így a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés megsérthetné az uniós jogállamisági rendeletet.