Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába. Ősszel hivatali hatalommal való visszaélésnek nevezte, hogy a Magyar Államkincstár 5,6 milliárdot inkasszózott a fővárostól, de 2023 végén a Kúria rendben lévőnek találta a pénzbehajtást.

Pedig Karácsony még az Állami Számvevőszék egyik jelentésére is hivatkozott, amely szerint „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét”.

A fővárosi önkormányzat pert indított az állammal szemben, és az azt tárgyaló bíróság fordult az Alkotmánybírósághoz. A Fővárosi Törvényszék Tóth-Lakos Fruzsina Anna vezette tanácsa szerint az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes. Az ugyanis kimondja, hogy az önkormányzat saját pénzügyi forrásokra jogosult, amelyek a feladataival arányban állnak.

A törvényszék szokatlanul keményen fogalmazott az Alkotmánybíróságnak írt levelében: „a bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre [azaz Budapestre] vonatkozóan egyedileg, abszolút értéken konfiskáló, sőt kifejezetten elkobzó jellegű”. Emiatt a főváros kénytelen hitelt felvenni.

Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azt írta az Alkotmánybíróságnak, hogy „a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel”. A miniszter homályosan utalt arra is, hogy a hozzájárulás központi adónem, tehát az Ab igazából nem is foglalkozhatna vele.

Az Alaptörvény, amelynek tiszteletben tartása fölött az Alkotmánybíróság őrködik, világosan kimondja, hogy a testületnek „bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül” döntenie kell. A március 25-én érkezett törvényszéki beadvány esetében ez a határidő június 23-án lejárt, de az Ab első alkalommal csak július 2-án tárgyalt a témáról. Azóta nem, és a jövő heti napirendben sem szerepel, utána pedig augusztus végéig vakáció következik.

A késlekedés nem új jelenség. Most 349 ügy van folyamatban, ezek közül 22 2021-es vagy régebbi. De az egyszerű alkotmányjogi panaszoknál legalább nincs pontosan meghatározott határidő, míg a bírói kezdeményezéseknél van. Ugyanis amíg az Alkotmánybíróság nem válaszol a bíróság kételyeire, addig áll az ügy, a tárgyalást nem folytatják.

Márpedig a főpolgármester és az egész fővárosi önkormányzat számára nagyon fontos lenne, hogy kiderüljön: belefér-e az Alaptörvénybe a szolidaritási hozzájárulásnak az a mértéke, amelyet az állam kiprésel belőle.