Mondják, meddig kell még fenntartani a „rendkívüli” különadókat? Mikor lesz újra normalitás?!

-címmel írt indulatos publicisztikát a Mandinerre a fent megjelölt témában Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója nem spórol a puskaporral, rögtön az elején leírja, hogy Karl Marx volt az, aki szerint minden profit extraprofit volt, így a szakadatlan különadóztatás: “pont, mint a szociban.” A Mol-vezér azt is leírja, hogy a különadó porondon tartása már a csengőfrászt hozza rá.

Hernádi azzal folytatja, hogy nincs baja az adózással, az egyszerű, logikus és sokoldalú. “Csak nem szabad túltolni.” Szerinte azonban a kormány ezt megtette, tizennégy olyan adónem van, ami az utóbbi két évben jött létre, és:

“Az eltelt két évben a legnagyobbak, az OTP, az MBH, a Richter, a Telekom, a 4iG és a Mol közel 800 milliárd forint különadót fizetett. Ebből hat kecskeméti Mercedes-gyár kijött volna!”

Az elnök-vezérigazgató szerint

a különadók lassan olyanok lesznek, mint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok,

hiszen eredetileg úgy volt, hogy 2022-ben kivezetik őket, aztán csak itt vannak azóta is, és vannak olyanok – köztük a Mol-t sújtók -, melyek jövőre is itt lesznek.

Fel is teszi a kérdést Hernádi, hogy mikor lesz újra normalitás, mikor nyúl a kormány a jól bevált eszközökhöz az unortodoxia helyett? Azt is leszögezi, hátha valakinek még újdonság, hogy nincs olyan, hogy egy adó nem épül be az árakba.

Arról is ír, hogy a “háborús árakat” a háború és az arra adott politikai válaszok idézték elő, nem pedig az adókkal büntetett vállalatok. Rávilágít, hogy árat lehetne úgy is csökkenteni, hogy növelik a kínálatot, amire a legjobb megoldás a beruházás volna, csakhogy a különadók pont a beruházási pénzeket veszik el.

Hernádi kifejti, hogy annyira bizonytalan a hazai adókörnyezet, hogy egy befektető nem igazán tud tervezni. Szerinte a negatív hatás már látszik, folyamatosan csökken a hazai ipari termelés – csak májusban 5 százalékot esett a múlt évhez képest. Hernádi szerint az adat üzenete egyértelmű: minden nem megy; nem lehet egyszerre agyonadóztatni és elvárni a termelés növekedését. Szerinte az államnak előbb teret kell hagynia az iparnak, és nem szabad elvinnie a beruházásra szánt pénzt, hogy holnap is legyen mit adóztatnia.

A Mol-vezér kiemeli: az is kérdés, hogy a beszedett pénzt mennyire hatékonyan hasznosítja az állam. Ha tűzoltó jelleggel, lyukak tömködésére használjuk, működési költséget vagy gazdasági növekedést nem támogató beruházásokat finanszírozunk, akkor abból nem lesz plusz­érték. Hernádi végszava:

“A semmiért fizetünk többet. Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Pont, mint a szociban. Vissza a jövőbe, uraim!”