A szennyezett víztől tartva több gárdonyi civil máshová szállíttatja az állatait, sokan a gázolaj nyomait keresik. A helyi lakosság egy környezetvédelmi szervezettel együttműködve próbál információkhoz jutni. A Mol vizsgálata még tart, de szerintük közel sem akkora a baj, mint a helyiek gondolják. Valóban találtak szennyezést az érintett területen kívül, de közleményük szerint ez nem a vállalat felelőssége.

A HVG is írt róla: az Átlátszó kiderítette, hogy a korábbi hírekkel szemben a gárdonyi Mol-vezetékből nem 10, hanem közel 500 köbméter gázolaj és benzin szivárgott el tavaly októberben. A portál szerint a cég 1600 tonna szennyezett földet kicserélt, de a szivárgás helyszínétől 350 méterrel odébb is szénhidrogénnyomokat találtak. A helyiek az Alba Natura Civil Alapítványt kérték fel az érdekképviseletre, Horányi Tibor környezetvédelmi mérnök, a szervezet munkatársa a HVG-nek megerősítette, hogy a 18-22 méter mély monitoring kutak 60 százaléka még a talajcsere után is mutatott szennyezést. 

Eljuthat akár a Velencei-tóig is?

A szakember szerint ezek a kutak nem elég gyorsak és hatékonyak, sokkal jobb mérési módszerek is léteznek már, a Mol mégis ezeket alkalmazza. Pedig ebben az esetben az időhúzás nem fér bele, hiszen a gázolaj és a benzin megállíthatatlanul terjed a talajban, méghozzá észrevétlenül, hiszen a vízszennyezéssel ellentétben a földszennyezésnek nincsenek egyből látható jelei. Ráadásul

a helyiek attól tartanak, hogy a Velencei-tó vizéig is eljuthat a gázolaj, ha jön egy esőzés, erre a szakember szerint is van esély, az érintett terület ugyanis jóval magasabban fekszik, mint a tó. 

A Mol észlelte először a Százhalombatta és Pécs közötti, 190 kilométer hosszú termékvezetékén az üzemanyag-szivárgást tavaly szeptemberben, majd október 16-án Gárdony külterületén megtalálták a hibát. A közel két méter mélyen fekvő vezetéken alig 10 centis repedés volt, amelyen keresztül legfeljebb 487 köbméter (ez csaknem félmillió liter) gázolaj került a talajba a káresemény helyszínén – közölte a cég a HVG megkeresésére.

Hozzátették, az eddigi vizsgálatok szerint a szennyeződés 50 méteres területen mutatható ki, és nem jelent veszélyt a közeli halastóra vagy a Velencei-tóra. A Mol munkatársai jelenleg több műszakban napi 500-600 liter szennyezett anyagot távolítanak el. Eddig 32 furatot mélyítettek le, ebből 19-et használnak szénhidrogén kinyerésre, a többivel a terület peremén ellenőrzik a vízminőséget.

Értékes idő veszett el, amíg megtalálták az illetékes hatóságot – hívja fel a figyelmet Horányi Tibor. Jelenleg a Mol vizsgálja az ügyet, a Fejér megyei kormányhivatal illetékes főosztálya február 28-i határidőt szabott az eljárás lefolytatására. Horányi szerint rosszul veszi ki magát, hogy az a cég vizsgálja a szennyezést, amely elkövette azt, ez bizalmatlanságot szül.

Mezőgazdaság, állattartás sincs víz nélkül

Lehet, hogy már sokkal korábban szivárgott a vezeték, mint október – mondták a civilek a HVG-nek. A Mol már tavaly szeptemberben érzékelt nyomásveszteséget, a helyiek már tavasszal kellemetlen szagokra panaszkodtak, de nincs adat korábbi szivárgásról. A Mol közlése szerint a sérült szakaszt azonnal leállították, és két napon belül megszüntették a szivárgást, cserélték a vezetéket. Ötven méter sugarú körben lehatárolták a területet, és 22 kutató fúrást végeztek, ebből 11 mutatott szennyezést. Hozzátették:

öt fúrt kútnál mutattak ki szénhidrogén-szennyezést, azonban a Mol szerint ez nincs összefüggésben a szivárgással, hiszen más a minta összetétele, kenőolaj például nincs a Mol vezetékeiben.

Az is aggasztja a helyieket, hogy bár a Mol közlése szerint folyamatosan ellenőrzik a vezetékeket, azok akár 50 évesek is lehetnek. A civil szervezet felújítást sürget, főleg úgy, hogy a csöveket a 70-es évek közepén fektették le, akkor még csak szántóföldek alatt futott, ma már több lakóház is épült a területre. A környéken sokan életvitelszerűen élnek, állatokat tartanak, vagy mezőgazdasági munkát végeznek. Nemcsak az ingatlanok vízellátása okoz problémát, de az állatok itatása, a zöldség- és gyümölcstermesztés vízigénye sem megoldott egyelőre. A környezetvédelmi szakember a terület közművesítését javasolja.

Problémát okoz az állatok itatása

Reviczky Zsolt

A Mol szerint a környéken engedély nélkül fúrt kutak vizének magas a nitrit- és nitráttartalma, tehát a víz fogyasztásra alkalmatlan. Ezek a vegyületek általában a műtrágyából kerülnek a talajba. Egyes kutakban e.colit is találtak, a baktérium ételmérgezést és különböző emésztőrendszeri megbetegedéseket okoz. A helyiek tudják, hogy a víz nem minősített, eddig is inkább palackozott vizet vásároltak, de a háztartási gépek ezt használják, és ezzel zuhanyoznak.

Előbb palackos víz, most műanyagtartály

A Mol hangsúlyozza, hogy a vizsgálatról folyamatosan tájékoztatják az illetékes hatóságokat, a polgármestert és rajta keresztül a lakosságot is. A gyakorlatban a polgármester egy zárt Facebook csoportban tájékoztatja a helyieket, nem a honlapon – mondta egy civil a HVG-nek. Hozzátette, leginkább a médiából értesülnek a fejleményekről.

A Mol több raklap palackos vizet és lajtos kocsit biztosított a lakóknak, most műanyagtartályból fedezik az ivóvízigényt. Az Átlátszó riportja szerint azért nem küldenek több palackozott vizet, mert az emberek nem vitték vissza a letéti díjas flakonokat, az ivóvíztartályban pedig megfagyott a víz. Horányi Tibor szerint nem életszerű elvárás, hogy az emberek télen kannákkal járjanak a központi tartályhoz. Az egyik helyi lakostól tudjuk, hogy hétfőn lecserélték a műanyagtartályt, miután első körben elfagyott, majd megfagyott benne a víz, aztán a csap is letört róla. Most egy hungarocellel bevont új tartályra cserélték a régit.

Közben a Demokratikus Koalíció (DK) jelezte, Polt Péter legfőbb ügyészhez fordul az ügyben. A párt közleménye szerint két kérdést küldtek a kormánynak tavaly. A rövid és hosszú távú hatásokról érdeklődtek, de érdemi választ nem kaptak. Vadai Ágnes, a DK frakcióvezető-helyettese és Kocsis-Cake Olivio, a párt környezetvédelmi szakpolitikusa sajtótájékoztatót tartott Gárdonyban, itt elmondták: környezetvédelmi minisztériumra és egy független környezetvédelmi hatóságra van szükség.

(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Reviczky Zsolt)