Tetszett a cikk?

A Gyurcsány-kormány hazakiárusítási kísérleteként kommunikálta a Fidesz annak idején a sukorói kaszinóváros-projektet, pedig az a kanyarban sem volt ahhoz képest, amit Orbánék – az arab magánberuházó kedvében járva – a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubaj kapcsán terveznek.

„A befektetői igényeknek történő megfelelési vágytól hajtva” mindent megtettek azért, hogy a szerződés megkötését „jogszerűnek és gazdaságosnak mutassák ki”. Az ügyészség álláspontja szerint ez volt a bűne a Gyurcsány-kormány idején az úgynevezett Sukoró-ügyben az állam nevében eljáró két vezetőnek, Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatójának és a társaság értékesítési igazgatójának, Császy Zsoltnak.

Bár a hatalomba 2010-ben visszakészülő Orbánék mindent megtettek azért, hogy a választók fejében – és az utókor emlékezetében – úgy maradjon meg, hogy kizárólag az ő közbenjárásuk eredménye, hogy az állami vagyon hazaárulással felérő elherdálásától sikerült megmenteni az országot, az ügyletet valójában a Gyurcsány helyébe lépő Bajnai-kormány állította le és terelte bírói útra.

A Velencei-tó a Sukoró melletti Bence-hegyről
MTI / Faludi Imre

A történet dióhéjban: a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felkérte az MNV-t egy, a King’s City néven Sukoróra tervezett kaszinóváros megvalósításával kapcsolatos telekcsere lehetőségének megvizsgálására. A vád – a telekcserét már kész ténynek tekintve – arra épült, hogy a tranzakció során a valós értéküknél jóval drágábban számítottták be azokat az albertirsai és pilisi ingatlanokat, amelyeket a magánberuházó, bizonyos Joav Blum kínált fel a Velencei-tó-parti, állami tulajdonú telekért cserébe. Azt a ziccert, hogy a kedvezményezett nem is akárki, hanem egy külföldi – jelesül egy izraeli állampolgár – természetesen nem hagyta ki a Sukoró-ügyet a kampányban „hangulati aláfestésként” előszeretettel felidéző akkori, jobboldali ellenzék.

Bár az évekig tartó, véglegesen csak 2017-ben lezárult pereskedés végén a fő célt, Gyurcsány lakat mögé juttatását nem sikerült elérni, a Sukoró-ügy folyamatos napirenden tartása sokat segített a 2010-es választási kampányban a Fidesznek annak illusztrálásában, hogy a baloldalnak a haza érdekénél előrébb való a befektetői érdekek kiszolgálása. Csak összehasonlításképpen: a magyar államot a bíróság szerint 1,3 milliárd forint kár érte, pontosabban érhette volna, ha időközben nem érvénytelenítik a telekcsere-szerződést. Ami nem kevés pénz, de még az inflációval korrigált összeg is apró a Mini-Dubaj kapcsán repkedő számokkal összevetve.

Válasz: Garancsi István is tulajdonos lett a Mini-Dubaj területére elővásárlási joggal bíró cégben

Két nappal azelőtt, hogy a magyar állam eladta a területet az arab befektetőnek.

„Az elszámoltatást azért kell véghez vinni, hogy még egyszer senkinek se juthasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni” – ezt már a választásokon győztes Fidesz kormányalakításra készülő vezetőjeként mondta 2010 tavaszán Orbán, hozzátéve: olyan világ következik, amelyben „a magyar emberek” szempontjait semmilyen politikai-üzleti érdek nem írhatja felül.

Az Arab Emírségek által tollba mondott törvényekről, kormányrendeletekről akkor még nem volt szó.

Habony-közeli cég vásárolta meg a mini-Dubaj területére elővásárlási joggal bíró vállalkozást, 10 nappal az arabokkal aláírt szerződés előtt

A fővárosi távhőcég mellett egy másik vállalkozásnak is elővásárlási joga van a rákosrendezői mini-Dubaj fejlesztési terület egy részére. Ez az alvócég eddig Zelles Sándoré volt, aki a Gyurcsány-éra állami vagyonkezelője volt, de már jó ideje a NER közelében bizniszel.

Nyitóképünkön Rákosrendező, rozsdaövezet. Fotó: Fazekas István

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!