Norvégia immár negyedik éve vezeti az ENSZ életminőségi országlistáját, amelyet a várható élettartam, az egy főre jutó jövedelem és az oktatás színvonala alapján alakítottak össze. Az első hely mögött a példaértékű egészségügyi és szociális rendszer áll.

A norvég jóléti rendszert az egyenlőség és az igazságosság elveire építik. Minden állampolgárnak joga van az otthonteremtéshez, az oktatáshoz, a normális életszínvonalhoz és az egészségügyi ellátáshoz. Az állam kötelezettségei közé tartozik, hogy mindenkinek szavatolja a minimálbért, vagy a munkanélküli segélyt. A 2001-ben bevezetett szabályozás szerint az egészségügyi alapellátásért az önkormányzatok felelősek, a megyei körzetközpontok pedig a kórházi szolgáltatásokért. Az ellátás nem ingyenes – bár az emberek saját adóikból támogatják a rendszert –, egy orvosi konzultáció Norvégiában átlagosan 117 koronába (körülbelül 3500 forintba) kerül. Ugyanakkor ha az alapellátás igénybevétele egy évben eléri az 1370 koronát, akkor e fölött az állam finanszírozza a kezeléseket, a gyógyszert.



A kórházak nagy része 100 százalékos állami tulajdonban van, a magántőkét korlátozva engedik csak be a szektorba. Igaz, a norvég egészségügyi rendszert az olajipar bevételeiből felduzzasztott költségvetés képes finanszírozni külső segítség nélkül is, kórház-privatizációra náluk nincs szükség. A 2001-es kórházreform alapján ismét a kormányzat birtokolja a tulajdonosi jogokat, a munkát 5 regionális egészségügyi hatóság és 33 helyi kórházi tröszt végzi helyi szinten. Állami kórházakban 13 ezer ágy, magánkórházakban pedig mintegy ezer ágy áll a betegek rendelkezésére. A kevés orvos miatt ismerős fogalom viszont a várólista, ugyanakkor még a legeldugottabb hegyvidéki településeket is rendszeresen vizitálja helikopterrel egy-egy körzeti doktor.



„A betegjogok terén idén szeptemberben új törvényjavaslat kerül a parlament elé, amely kimondaná: minden beteg esetében betegségéhez mért kezelési időt kell meghatározni, s ha ezen időszakban a várólisták miatt ezt a norvég egészségügyi ellátás nem tudja biztosítani, akkor állami költségen magánkórházakban, vagy külföldi intézményekben kell a beteg kezeléséről gondoskodni – mondta el Bjorn Magne Eggen, a norvég egészségügyi minisztérium kórháztulajdonlási osztályának vezetője.



A betegek állami költségen való külföldi kezeltetése speciális esetekben (például szívműtétek) már az 1980-as évektől kezdve működik. A központi költségvetési pénzek 9,5 százalékát az egészségügyre fordítják, az egy főre jutó egészségügyi ráfordítás mértéke szerint Norvégia az Egyesült Államok és Svájc után a harmadik a világon. A magas átlagjövedelmek és életszínvonal, a jó szolgáltatások és az egészséges életmód presztízse miatt a norvég társadalom általános egészségi állapota jobb, mint az európai átlag. Magas a várható élettartam is: a nőké 81 év, a férfiaké pedig 76 év. A norvégok bérük 7-8 százalékát fizetik be a társadalombiztosítási alapba. A TB forrásainak 70 százaléka a járulékokból, 30 százaléka pedig az állami támogatásokból adódik össze.



„Az állami társadalombiztosítónak minden norvég állampolgár elvileg a tagja, az intézmény a polgároknak pénzügyi helyzetüktől függetlenül nyújt megbízható, inflációkövető öregségi nyugdíjat, illetve özvegyi és rokkantnyugdíjat. A nyugdíjba vonulás alsó életkori határa a férfiak és nők esetében is a 67. életév. Legalább 40 év Norvégiában élés után minden nyugdíjba vonuló alanyi jogon megkapja az évi minimum 13 ezer eurós nyugdíjat” – közölte Leif Norli, a norvég szociális minisztérium társadalombiztosítási osztályának igazgató-helyettese.



Norvégia nem szabadítja fel munkaerőpiacát, de könnyíti a munkavállalási engedélyek beszerzésének jelenlegi rendszerét. "A skandináv országban zökkenőmentesen kaphat majd munkavállalási engedélyt az, akinek van lakhatási engedélye és olyan munkaszerződése, amelyben a meghatározott bér- és munkafeltételek megfelelnek az adott ágazat kollektív szerződésében foglaltaknak" – mondta el Cathrin Bretzeg, az önkormányzati és vidékfejlesztési minisztérium államtitkára. Norvégia nem tagja az EU-nak, de az Európai Gazdasági Térség (EGT) megállapodásai révén határai nyitva állnak az uniós államok munkavállalói előtt. A májusban csatlakozó új tagállamoknak azonban egy átmeneti időszakkal kell számolniuk Norvégia esetében is. A legnagyobb munkaerő-szükséglet az építőipar és az egészségügy területén érezhető, de más ágazatokban is tér nyílhat a kelet-európai munkavállalók előtt.



Az átmeneti időszakban először két év múlva fogják a folyamatokat értékelni, majd azt követően évente. Ha azt tapasztalják, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszerek nincsenek veszélyben, akár már 2006-ban érvénybe léphet a munkaerő korlátozásmentes mozgása Norvégiában is. A skandináv ország el akarja kerülni, hogy felboruljon jóléti rendszere, és hogy az olcsóbb munkaerő bevándorlása miatt a bérek csökkenjenek.



Más európai országokhoz hasonlóan Norvégiában is egyre nagyobb kihívást jelent a bevándorlás. Tavaly mintegy 14600 menekült érkezett a skandináv országba, ügyüket egyénileg bírálják el, s átlag 65 százalékuk kérelmét megalapozatlanság miatt elutasítják. A letelepedési engedélyt kapók ezt követően kötelező norvég nyelvtanfolyamon vesznek részt, majd képzettségüknek megfelelő állást keresnek nekik az országban, hogy minél hamarabb beilleszkedjenek a norvég társadalomba. Az urbanizáció folyamatát azzal próbálják kompenzálni, hogy adókedvezményeket adnak a kisebb településekre, illetve a kevésbé vonzó északi térségekbe költözőknek.



Maráczi Tamás (Panoráma)
600 millió forintos Ferrarival lepte meg magát Gordon Ramsay

600 millió forintos Ferrarival lepte meg magát Gordon Ramsay

Százmilliók mennek az aranyvonatra, ami a múzeumoknak se kell, és az egyház sem lelkes tőle

Százmilliók mennek az aranyvonatra, ami a múzeumoknak se kell, és az egyház sem lelkes tőle

Egy fotó, amely ad némi okot az optimizmusra: Fahidi Éva és Bálint gazda egy képen

Egy fotó, amely ad némi okot az optimizmusra: Fahidi Éva és Bálint gazda egy képen

Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak

Óriástüntetés jön, de Madrid odacsapna a katalán kemény magnak

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Elmondta Miriuta, miért rúgták ki a Kisvárdától, a sportigazgató szerint egész más történt

Katalán elnök: Azonnal véget kell vetni az erőszaknak!

Katalán elnök: Azonnal véget kell vetni az erőszaknak!