Az Ausztriában született, de állampolgárságot nem szerzett külföldi alkalmazottak körében 30, míg az osztrák születésű, osztrák állampolgárságúak között 19 százalék az ilyen helyzetben lévők aránya.

A legszembetűnőbb az eltérés az úgynevezett harmadik országbeliek (például Törökország és a volt Jugoszlávia államai) csoportjában: itt 47 százaléknyian kényszerülnek végzettségüknél alacsonyabb követelményszintű munkalehetőséget elfogadni. Jobb helyzetben vannak az EU-országokból érkezettek: a 2001. évi népszámlálás során mindössze 26 százalékuk mondta azt, hogy képesítése alatti munkakörben dolgozik.

A tanulmány készítői szerint a bevándorlók csak a legrosszabb munkakörökben kapnak lehetőséget, és noha integrációjuk gyakori téma a médianyilvánosságban, valójában éppen a hivatásbeli előrejutás korlátai gátolják a beilleszkedést, vélik osztrák társadalomtudósok. Megállapításuk szerint a diszkrimináció-mentességet nem csak a munkaerőpiacon, de az állami szférában sem veszik elég komolyan Ausztriában.