A magas munkanélküliségi ráta (9,5 százalék) miatt Franciaország hét, munkaerőhiánnyal küzdő szektor 61 munkakörében nyitotta meg részlegesen május 1-én munkaerőpiacát a két éve csatlakozott, nyolc kelet-európai tagállam munkavállalói előtt.

A további teljes elzárkózás kontraproduktív lett volna a francia miniszter szerint, mert hátráltatta volna a legfontosabb iparágak fejlődését, a globális növekedést és a munkahelyteremtést. Emellett a munkaerőpiacukat 2004-ben megnyitó régi uniós tagállamok tapasztalata azt bizonyította, hogy a nyitás pozitív hatásokkal jár a gazdaság működésére és a növekedés ütemének gyorsulására. Fontosnak tartja Gérard Larcher azt is, hogy az új tagállamok az európai szolidaritás üzenetét megértsék.

„Néhány ország – nevezetesen a visegrádi csoport tagjai – Magyarország hangján keresztül lelkesítő felhívásban kérték a nyitást. Lehet erre elutasítással és Európa megtagadásával válaszolni?” – teszi fel a kérdést a francia miniszter. Válaszában felhívja a figyelmet, hogy a francia áruk exportja és a francia vállalatok jelentősége az új tagállamok piacain is megnövekedne a teljes nyitással, amely minden bizonnyal néhány éven belül bekövetkezik, így szerinte az átmeneti időszakot pedig ennek előkészítésére kell kihasználni.

A kelet-európai munkavállalók a miniszter szerint nem fogják sem a francia munkahelyeket, sem a munkakörülményeket lerontani, hanem ellenkezőleg: a szociális haladás fejlődéséhez járulnak hozzá. A piac szabadságának harmonizációs elve mögött ugyanis nem tűnhet el a szociális haladás harmonizációs elve, azaz a külföldi munkavállalókat is megilletik a francia munkajogok: az egészségbiztosítás, a munkabiztonság, azonos munkaidő. E garanciák elérésének jegyében kívánja a francia miniszter ezentúl fejleszteni európai partnereivel az együttműködési megállapodásokat – írta Gérard Larcher a Les Échos-ban.