A Hewitt Associates globális HR tanácsadó és outsourcing cég tizedik alkalommal mérte fel az éves bérnövekedést, amely azt mutatja, hogy 2006-ban a fizetések Európa-szerte várhatóan stabilak maradnak, s körülbelül 4%-os növekedés várható. Ez megegyezik a 2004-es és 2005-ös év adataival, de a kelet-európai munkavállalók az átlagos 5,5%-os bérnövekedéssel jóval nyugati szomszédjaik előtt járnak, akik átlagosan csupán 3,5%-os növekedéssel számolhatnak.
A felmérés, melyet a Hewitt 15 európai ország több mint 1000 magán- illetve állami vállalata részvételével végzett, az általános bérnövekedést és a teljesítményhez kapcsolódó növekedést vette górcső alá.
Csupán néhány, a felmérésben résztvevő nyugat-európai országban – Írországban, Olaszországban és Spanyolországban – várható akkora mértékű növekedés, mint Kelet-Európában. Mindemellett a felmérésben résztvevő kelet-európai országokban – beleértve Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot és Szlovákiát – a bérnövekedés várhatóan magasabb lesz, mint az európai átlag. A legalacsonyabb mértékű bérnövekedésre Nyugat-Európában számíthatnak; Svájcban várhatóan kevesebb, mint 3% lesz minden szervezeti szinten, míg Németországban és Hollandiában is alacsony mértékű növekedésre számíthatnak a középvezetők és irodai dolgozók.
Neil Berrisford, a Hewitt Associates Elemzési üzletág vezetője így nyilatkozott: „A bérnövekedés mértéke minden országban főként az infláció és a gazdasági növekedés mértékével áll korrelációban. A legtöbb nyugat-európai országban alacsony bérnövekedésre számíthatnak, ami az alacsony infláció és az alacsony GDP növekedés kombinációjának tulajdonítható.”
Továbbá a felmérésből arra következtethetünk, hogy 2006-ban a képzettségi szint nem befolyásolja a bérnövekedés mértékét. A felsővezetők bére hasonló százalékban nő, mint a támogató munkatársaké. Például az Egyesült Királyságban mind a felső-, mind a középvezetők 3,9%-os, míg az irodai dolgozók némileg kevesebb, mint 3,7%-os növekedésre számíthatnak.
A felmérés mindamellett rávilágít arra is, hogy a teljesítményalapú képzéstől függetlenül a béremelési költségvetések idén várhatóan 3%-on lesznek. Miközben ez egy viszonylag óvatos előrejelzés, még mindig magasabb, mint a 2005-ös tervek voltak, és ez azt mutatja, hogy a cégek fokozatosan növekvő teljesítményalapú ösztönzéssel próbálják jutalmazni és megtartani a tehetséges munkaerőt. Az elmúlt évben Európa-szerte a középvezetők mintegy háromnegyede kapott teljesítményarányosan kiérdemelt béremelést.
„A vállalatok egyre inkább azon a véleményen vannak, hogy az alapfizetésben bekövetkezett növekedés mértékét egyéni teljesítmény alapján kell meghatározni – ami a teljesítménykultúra ösztönzését jelenti. Általánosságban elmondható, hogy bár a bérekben bekövetkezett felfelé irányuló mozgás meglehetősen kicsi, a javadalmazás egyéb más elemei egyre fontosabbá válnak a munkáltatók stratégiájában, hogy megszerezzék és megtartsák a tehetséges munkaerőt. Az igazi kérdés a munkáltatók számára, hogy miként legyenek egyediek úgy, hogy közben versenyképesek maradjanak. Ahhoz, hogy ezt megtehessék, a vállalatoknak túl kell lépni a tisztán pénzbeni javadalmazáson. Ehhez alapvetően arra van szükség, hogy a képzések, a karrierfejlesztés és elismerés által kialakuljon egy olyan kötelék a munkavállaló és a cég között, amely túlmutat a >csak a fizetésemért dolgozom< moralitáson” – mondta Jamil Husain, a Hewitt Associates brit részlegének szervezeti tanácsadásért felelős vezetője.
„A kommunikáció tehát kiemelt szerepet játszik egy szervezet sikeressége szempontjából. A munkavállalóknak meg kell érteniük, hogy a szélesebb értelemben vett gazdasági környezet, valamint az egyén és a szervezet teljesítménye egyaránt befolyásolja a javadalmazásukat. Azok a cégek, amelyek megtalálják az egyensúlyt a jövedelem- és tehetségmenedzsment között, képesek lesznek megszerezni és megtartani kulcsfontosságú embereiket, miközben a piac által vezéreltek és költséghatékonyak maradnak.”
