Ladó Mária a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium integrációs és nemzetközi főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy jövőre talán már Hollandia is megnyitja munkaerőpiacát. Az eddigi korlátozást a bejelentések szerint csak idén év végéig, és nem újabb három évig tartják fenn, de erről végleges döntést csak később, egy újabb kormányzati javaslat alapján hoz majd a holland parlament.

Németország valószínűleg azt jelenti be április végén, hogy a két éve tartó korlátozást még fenntartja, de ennek időtartamát nem határozza meg. Így nem biztos, hogy igénybe veszi az újabb hároméves korlátozási lehetőséget, s talán már előbb szabadon vállalhatnak munkát Németországban az új tagállamok polgárai.

Ausztria viszont már bejelentette, hogy igénybe veszi az újabb hároméves korlátozási időszakot. Különösen indokolt esetben a régi tagállamok a három évet követően még két évig korlátozhatják a szabad munkavállalást, tehát összesen hét évig.

Más tagállamok még nem közölték döntésüket az Európai Bizottsággal, az előírások szerint ennek határideje április 30. A bizottság ezt követően tájékoztatja hivatalosan az új tagállamokat.

Ladó Mária szólt arról is, hogy a bizottság a közeljövőben foglalkozik majd a monitoring rendszer használatára vonatkozó, a visegrádi országok által támogatott magyar javaslattal. Ennek lényege, hogy a szabad munkavállalást még nem adó tagállamok korlátozás helyett naprakész monitoring rendszerrel kövessék az új tagállamokból érkezők munkavállalását, s csak akkor léptessék életbe a korlátozást, ha az valóban indokolt. Az egész közösségben egységes elvek alapján folyó adatgyűjtésre és rendszerezésre lenne szükség a munkaerőpiaci elemzésekhez is. Jelenleg az egyes országok eltérő módszerek szerint szolgáltatnak adatot a más tagállamok munkavállalóiról, így nincsenek naprakész, pontos információk.

A kezdettől kaput nyitó Egyesült Királyságban például az elmúlt év végén körülbelül 10 ezer magyar dolgozott, főként a vendéglátásban, az üzleti szférában, az egészségügyben, a szállításban és a kiskereskedelemben. Svédországban a 427 tartózkodási engedélyből 196 volt munkavállalási jellegű, a többit egyéni vállalkozók, szolgáltatást nyújtók, tanulók, hozzátartozók váltották ki. A május elsejétől szintén szabad munkavállalást engedélyező Finnországtól csak 2004 végéről van adat, akkor 61 magyar dolgozott ott. A munkaerőpiaci korlátozásokat ugyancsak felszámoló Spanyolországban a múlt év szeptemberi adat szerint az 1828 magyar tartózkodási engedélyéből 1675 volt munkavállalási jellegű. A korlátozást felszámolókhoz csatlakozó Portugáliában csak 18 magyar dolgozott tavaly.

A magyar munkavállalók között hagyományosan a legnépszerűbb az ausztriai és a németországi munkavállalás. Ausztriában például a tavaéyi adatok szerint több mint 15 ezren dolgoztak, főként a vendéglátóiparban és az építőiparban. Németországban pedig több mint 10 ezer magyarnak volt járulékköteles munkahelye, 2800 volt a munkanélküliként nyilvántartott személy, csaknem ezer a kormányközi egyezmény keretében munkát vállaló, 2500 körüli a háztartási segítő és szezonális munkavállaló, és körülbelül 5000-en vállaltak munkát az úgynevezett liberalizált elvek szerint, a cégek közötti szerződés alapján – közölte Ladó Mária.