Lehull a lepel az álláshirdetések rejtélyes nyelvéről
Az álláshirdetéseket böngészve bizonyára észrevetted, hogy a toborzó szövegek nyelvezete sajátos: rövid és lényegretörő, hogy az üzenet minden potenciális álláskeresőhöz eljusson. Van azonban néhány kifejezés, szófordulat, amelyet érdemes észben tartanod, hogy átlásd, mi rejlik a hangzatos terminusok mögött, amelyekkel a hirdetők a munkapiacon szabad prédának számítókat bombázzák. Tippek.
Szakmai tapasztalat: gyakorlat és jártasság
Állásvadászok és álláskínálók harca
© sxc.hu
Szinte minden álláshirdetésben követelményként szerepel az adott területen szerzett többéves szakmai tapasztalat. Sok esetben még a kevésbé felkapott - esetleg alacsony képzettséget igénylő - szakmák esetében is elvárják a jelentkezőtől, hogy legalább két-hároméves gyakorlatot tudjon a háta mögött.
A komoly előképzettséget igénylő foglalkozások esetében nem ritika, hogy tízéves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie annak, aki a meghirdetett posztra pályázik.
A friss munkaerőre vadászó hirdetők legtöbbször azt is meghatározzák, hogy mely területen legyen jártas a jelentkező, így például egy kereskedelmi cég munkatársánál elvárás lehet az „értékesítésben szerzett tapasztalat”, egy főkönyvelőnél a „multinacionális környezetben szerzett pénzügyi-számviteli tapasztalat”, míg egy csomagolástechnikusnál az azonos területen szerzett gyakorlat.
Mi számít szakmai tapasztalatnak?
Az egyes cégeknél hivatalosan végzett szakmai gyakorlat - a gyakornoki munka-, a részmunkaidős állás vagy a különféle szervezeteknél betöltött vezető pozíció is szakmai tapasztalatnak minősül. A legtöbb válallatnál el is várják, hogy a jelentkező többéves szakmai gyakorlattal rendelkezzen adott területen.
Az előírtnál kevesebb szakmai tapasztalatod van? Ez még nem jelenti azt, hogy nincs esélyed arra, hogy elnyerd a megpályázott állást. Hogyha az önéletrajzod mellé csatolt kísérőlevélben meggyőzően érvelsz amellett, hogy rátermett vagy, és te vagy a legmegfelelőbb jelentkező a posztra - állításodat pedig konkrét példákkal, esetekkel támasztod alá (pl. röviden utalsz arra, hogy előző munkahelyeden hogyan oldottad meg a fölmerülő problémákat) - jó esélyed van rá, hogy állásinterjúra hívjanak a kiszemelt céghez.
A „legalacsonyabb” fizetés
Az álláskeresés legkellemetlenebb része, amikor arra kerül a sor, hogy jövőbeni fizetésedről alkudozz leendő főnököddel. Az álláshirdetésben azt olvasod, hogy önéletrajzodban meg kell határoznod az összeget, amelyet munkádért havonta vársz? A kéréstől ne érezd magad rosszul, mérlegeld, hogyan járnál jól! Hogyha előző munkahelyeden elégedett voltál fizetéseddel, akkor nevezd meg ezt az összeget, mint a létező legkisebb honoráriumot, amelyet munkádért elvársz. Ha előző állásodat azért hagytad ott, mert nem tudtál megélni a pénzből, amelyet munkádért fizettek, akkor egy olyan - reális - összeget nevezz meg, amelyből gond nélkül kijössz havonta, mégsem túlzottan magas, így a „befektetés” minden bizonnyal a cégnek is megéri.
A megnevezett összeg tárgyalási alapnak megfelelő, a cégek ebből tudják, hogy milyen feltételekkel vállalja az állást a jelentkező - és ezt a szempontot is fegyelembe veszik, amikor arról döntenek, hogy mely jelölteket hívják be az állásinterjúra.
Kommunikációs kész-ség, vezetői képesség
Az álláshirdetésekben állandó jelleggel tetten érhetők olyan alapvető követelmények, mint a „jó kommunikációs készség”, „vezetői képesség”, „magasszintű feledat-megoldó készség” vagy a „problémamegoldó képesség”, és bizony sok helyütt elvárásként szerepel a „kreativitás”, a „teljesítményorientált beállítottság”, a „célorien-tált szemléletmód” vagy a „magas fokú lojalitás” is. Mindezen felül számos cégnél elvárás, hogy a jelentkező képes legyen arra, hogy önállóan lássa el feladatait, ugyanakkor irányítsa az általa vezetett csapatot.
Ezeknek az elvárásoknak kell megfelelned a kiszemelt vállalatnál? Győződj meg róla, hogy önéletrajzodban, amelyet leendő munkahelyedre küldtél, kellően hangsúlyoztad azokat a készségeidet és képességeidet, amelyeket az álláshirdetésben az „elvárások” címszó alatt olvastál. Hogyha jó kommunikációs és szervezőkészséget várnak el a jelentkezőtől, mindenképpen említsd meg azokat a feladatokat, amelyeket előző munkahelyeden - összehangolt csapatmunka - keretében végeztél, ugyanakkor hangsúlyozd egyéni teljesítményedet is.
Gyakran a hirdetők igényei igen magasak: a jelentkezőknek készségek és képességek komplett tárházával kell rendelkezniük - olykor nem elég a jó kommunikációs készség - ahhoz, hogy betölthessenek egy állást. Szinte minden helyen elvárják legalább egy - munkakörtől függően akár több - idegen nyelv ismeretét, és használatát: olykor „tárgyalási szintű angolnyelv-tudás”, „megbízható németnyelv-tudás”, vagy „a francia nyelv alapos ismerete” szükséges ahhoz, hogy megszerezd az állást.
A legtöbb vállalatnál az idegennyelv-tudáson kívül elvárják, hogy a pályázó számítógépes ismeretekkel is rendelkezzen: „felhasználási szintű számítástechnikai ismeretek”, „magas szintű számítógépes ismeret” kötelező.
Ahhoz, hogy jó eséllyel pályázz egy állásra - és behívjanak az állásinterjúra -, tisztában kell lenned azzal, hogy a hirdetésben foglalt elvárások pontosan mire vonatkoznak, és ezeket szem előtt tartva világosan és átláthatóan kell felépítened cv-det.
Hét ötlet, hogyan varázsold otthonossá irodádat
Unod, hogy nap mint nap egy sivár irodába érkezel, és a munkaidő végéig ott gubbasztasz? Netán csak az íróasztalod választ el a többi kollégától? Néhány aprósággal földobhatod hivatali zugodat, és barátságos, otthonos légkört teremthetsz, amelyben még a főnököd is szívesen időzik. Tippek.
Hibák, melyek hiteltelenné teszik önéletrajzodat
A jól megírt önéletrajz a kulcsa annak, hogy állásinterjúra hívjanak, amelyen aztán eldől, a kiszemelt vállalat téged tart-e a legalkalmasabbnak a meghirdetett poszt betöltésére. Nem mindegy tehát, hogy mit írsz önéletrajzodba, hogyan „adod el magad”. Íme néhány hiba, melyet érdemes elkerülnöd annak érdekében, hogy cv-d hiteles legyen!
Rossz szokások, melyek lendíthetnek karriereden
Bizonyára mindenkinek van jónéhány, esetleg megszámlálhatatlan rossz szokása, káros beidegződése, ám ezek nem feltétlenül hátráltatnak a munkában. Egy hosszú, megerőltető munkanap során óhatatlanul előtérbe kerülnek — és bizony előnyödre válhatnak — „rossz” szokásaid. Melyek ezek és hogyan profitálhatsz belőlük? Ötletek.
Nyolc dolog, amivel az őrületbe kergetheted kollégáidat
Belépsz a munkahelyi társalgóba és azonnal elakad a beszélgetés, a csoport pedig, amely addig meghitten sustorgott, villámgyorsan szétszéled? Ilyenkor minden bizonnyal rögtön arra gondolsz, hogy jelenléted zavarja a többieket. Íme néhány apróság, amelyet érdemes elkerülnöd, hogy munkatársaidnak ne legyen okuk arra, hogy kerüljenek, esetleg kiközösítsenek. Tippek.
Tanácsok munkahelyváltásra készülőknek
Szakmát váltani nehéz, olykor mégis elkerülhetetlen. A szakmaváltásnak olykor lehet belső oka: például az Erickson által leírt életközépi válság, amikor az ember élete derekán úgy érzi, valami újba kell kezdenie. Ugyanakkor a külső kényszer sem ritka: a gazdasági élet ingadozásai, változásai is parancsolóan hatnak.
Kilenc ballépés, amiért kirúghatnak állásodból
Miután hosszú heteket, esetleg hónapokat töltöttél azzal, hogy megtaláld a lehető legtökéletesebb állást, bizonyára nem vágysz arra, hogy újra a munkanélküliek táborát gyarapítsd. Sokszor azonban elég néhány elbaltázott lépés, és még a próbaidő lejárta előtt elbúcsúzhatsz munkahelyedtől. Melyek azok a csapdák, buktatók, amelyeket érdemes elkerülnöd, hogy pozíciód ne kerüljön veszélybe? Tippek.
