szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Biztos, hogy a legjobb helyre jelentkeztem? - a dilemma jónéhány leendő gólyát elbizonytalanít, míg többségük persze örül, hogy elsőre bekerült a választott felsőoktatási intézménybe. Melyek a legjobb egyetemek? Mi a népszerűség fokmérője? Aktuális kérdések a pótfelvételi előtt.

„Ragyogó felvételi eredmények”, „A felvételizettek számát tekintve főiskolánk patinás egyetemeket előz meg”, „Soha ennyi elsőéves hallgatónk nem volt” - ilyen és ehhez hasonló imponáló összegzés kíséri néhány felsőoktatási intézmény tájékoztatóját, amelyben a felvett hallgatók létszámát és a ponthatárokat teszik közzé. Ezeket nem árt némi távolságtartással kezelni, ugyanis előfordulhat, hogy a pótfelvételi közeledtével csak az első körből kihullott, ám mindenáron továbbtanulni vágyó diákokat akarják arra ösztönözni, hogy töltsék be a megmaradt - főképp költségtérítéses - helyeket. A hangzatos megállapítások azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy az adott intézményben minőségi oktatás folyik.

„A marketing kétségkívül fontos eszköz, és elengedhetetlen, ha az egyetemek, főiskolák nemcsak a népszerű szakokat akarják feltölteni. Hogy minél több diákot bevonzzon - és nagyobb legyen a merítés -, néhány felsőoktatási intézmény ilyen-olyan felmérést, listát készíttet, amelyből kiderül, hogy a diákok akkor járnak a legjobban, ha az adott főiskolát, egyetemet választják. Megkérdeznek pár száz diákot, átnyálazzák a statisztikákat, és fölállítanak egy „diagnózist”, amiből aztán nem derül ki, hogy a szóban forgó intézmény miben és mennyivel jobb a többinél” - számol be tapasztalatairól  az egyik felméréseket is készítő cég munkatársa, hangsúlyozva, hogy természetesen nem minden felmérés, lista, rangsor ad okot gyanakvásra. Ám hogy melyik a „hiteles”, és ki készíti ezeket, egyáltalán mitől lesz egy felmérés vagy rangsor az emberek szemében etalon, már más kérdés. Ahogy az is, mely intézmények állnak az egyes listák élén, és milyen szempontokat vettek figyelembe a besoroláskor.

Versenyképes körülmények
© sxc.hu
Az idén érettségizett 19 éves Andrea elmondása szerint azért jelentkezett a Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás szakára, mert biztos volt benne, hogy a Corvinus Egyetemre nem jutott volna be. Idén lépett életbe a 400+80 pontos rendszer, amelynek alapját a tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont) és az érettségin elért pontok (maximum 200) képezik, ehhez jönnek még a nyelvvizsgáért, a tanulmányi versenyeken elért helyezésekért járó többletpontok. Míg a BGF-en államilag finanszírozott, nappalis képzésnél turizmus-vendéglátás szakon (magyar nyelven oktatják) 427 pontnál húzták meg a határt, addig a Corvinus ugyanezen szakára jelentkezőknek 457 pontot kellett elérniük. Az is igaz, hogy előbbin több hallgató kezdheti meg tanulmányait, ezért nem véletlen, hogy a ponthatárok is alacsonyabbak, mint azoknál az intézményeknél, ahol ugyanezen szakra jóval kevesebb diák jut be. „Vannak olyan szakok, ahova eleve kevés ember kerül be - ilyen például az ELTE keleti nyelvek és kultúrák japán vagy kínai szakirány -, ez megemeli a ponthatárt, nagyobb a szigor, ide tényleg a legeredményesebbek kerülnek be” - nyilatkozta lapunknak a felvi.hu munkatársa.

Vidéki vezetők

A Pécsi Tudományegyetemre 6356 diákot vettek föl. A Szegedi Tudományegyetemen idén 6321 hallgató kezdheti meg tanulmányait, míg a Debreceni Egyetemre 6319 jelentkező került be.

A felvételire jelentkezők száma kétségkívül jelzi, hogy egy adott intézmény vagy szak mennyire népszerű, ám a többszörös túljeletkezés még nem garancia arra, hogy az oktatás színvonala az adott intézményben, szakon a legjobb. „Az iskola népszerűségét bizonyítja, hogy több szakon 400 pont feletti eredményre volt szükség a bekerülésre” - olvasható az egyik főiskola tájékoztatójában. Az intézmény legtöbb szakán azonban - népszerűség ide-oda - a követelmény messze elmarad a négyszáz ponttól, amelyet kitűnő érettségivel, többletpontok bezsebelése nélkül el lehet érni. A rekordszámú érdeklődő általában egy-két slágerszakot jelöl be, míg akadnak olyanok, amelyek el sem indulnak, mert nincs meg a minimális hallgatói létszám. Nem véletlenül csoportosítottak át ezer államilag finanszírozott helyet a 12 500-as keretszámból. „Így több hallgatót lehetett felvenni az agrár, a gazdaságtudományi, a természettudományi, a műszaki képzésre és az egészségügyi szakterületre” - közölte Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár néhany nappal korábbi sajtótájékoztatóján.

A legnépszerűbb szakok
Idén legtöbben gazdálkodási és menedzsment szakon kezdhetik meg tanulmányaikat (5033), ezt követi a turizmus és vendéglátás (3385 fő), a jogász szak (3255), a mérnök-informatikus (2763), majd a pénzügy és számvitel képzés (2596) - derül a felvi.hu összegzéséből.
Ugyanakkor tény, hogy idén - ahogy évek óta mindig - csökkent a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma. A 96 ezer diák közül első körben 82 ezren nyertek felvételt. Államilag támogatott képzésre összesen 52 618, nappali, alapképzésre 38 658 diák jutott be a ponthatárok meghúzása után, míg mesterképzésre alig kétezer hallgató került be. Utóbbi területen sajátos helyzet állt elő, ugyanis nem kelt el az összes államilag finanszírozott hely, így a pótfelvételin nem csak költségtérítéses helyekre pályázhatnak azok, akik első körben kiestek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hvg.hu-hoz eljuttatott közleményében az idei helyzetet azzal indokolja, hogy  mesterképzésre kevés halllgató adta be jelentkezési lapját, így  - szemben az alapképzéssel -, államilag finanszírozott helyek maradtak üresen. A helyzetet bonyolítja, hogy sok mesterképzés el sem indult, mert az új, bolognai rendszerben tanulók még nem végeztek.
A rangsor mindenek felett? (Oldaltörés)

A pélyaválasztók tudatos döntését tükrözi, hogy gazdálkodási és menedzsment, jogász, turisztikai és vendéglátóipari vagy kereskedelmi és marketing, esetleg mérnök-informatikus szakokon túljelentkezés tapasztalható. Ha ugyanis ezeket választják, a jelenlegi tapasztalatok szerint jó eséllyel el tudnak helyezkedni a diploma megszerzése után. Ráadásul  ezeken a területeken a friss diplomás szakembereket anyagilag is megbecsülik. Egy kezdő pénzügyi vagy gazdasági szakember havi bruttó 250 ezer forintot is hazavihet, míg a mérnökök kezdő fizetése 150-250 ezer forint között mozog. Egy friss diplomás marketinges havi bruttó 300 ezer forintot is kaphat. Ahhoz azonban, hogy az egyetemről, főiskoláról kikerülők ténylegesen el tudjanak helyezkedni, szakmai körökben elismert diplomát kell szerezniük. És a kör itt bezárul. Hogyan lehet eldönteni, mely intézmények diplomásait fogadják a cégek, és kik a nem kívánatos szakemberek?

Hazánkban az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetnek a felsőoktatási intézmények rangsorolására, besorolására, ám a különböző szempontok szerint összeállított listák legtöbbje nem hiteles. „A hazai rangsorok az itthoni piacra készültek, és egyik-másik hazai lista komolysága igencsak elmarad a külföldiekétől. A magyar rangsorok alapvető problémája, hogy a piacon kevés a versenyző, és azoknak a marketing-szempontjai jelennek meg, akik az adatokat szolgáltatják, míg a külföldi listák többnyire objektív adatokra épülnek.  Kérdés, kik azok a rangsor-készítők, akik elég távol vannak a listán szereplő egyetemektől ahhoz, hogy függetlenek legyenek” - nyilatkozott a hvg.hu-nak a rangsor-készítés kapcsán korábban Dr. Török Ádám, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. Véleménye szerint a hazai rangsorok között a Felvi-rangsor a legjobban megalapozott és legszakszerűbb. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2007-ben harmadik alkalommal jelentkezett a Felvi-rangsorral, amely egyrészt az intézmények, valamint az oktatási és kulturális minisztériumi (OKM) adatokon, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. - Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) jelentkezési és felvételi adatain alapult, másfelől reprezentatív szociológiai kutatásokat is figyelembe vettek, amelyeket 2006-ban, illetve 2007-ben az egyetemi-főiskolai hallgatók, oktatók, illetve a munkaadók körében végeztek.

Brit helyzet

A rangsorkészítés nemcsak Magyarországon nehézkes. A brit közigazgatás történetében soha nem látott mértékben elszaporodtak a különböző rangsorok, teljesítménymutatók, amelyek segítségével az oktatási intézményeket be akarták sorolni, ám ezekről rendre kiderült, hogy használhatatlanok.

1992-ben az első rangsor még egyértelmű volt: az iskolákat aszerint állították sorba, hogy diákjaik közül hányan zárták legalább közepes eredménnyel (az angolszász iskolai rendszerben C osztályzattal) az 5 részből álló érettségi vizsgát. Bár ennek a rendszernek nagy előnye volt az egyszerűség, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy azok az iskolák teljesítenek jobban, ahová jobb képességű diákok járnak, és a helyezés nem tükrözte azt, hogy az eredményhez milyen mértékben járult hozzá az oktatás minősége.

Néhány iskolában rájöttek arra, hogy a rangsorban elfoglalt hely komoly hatással van az iskola hírnevére, így elkezdték kijátszani a rendszert. A vizsgákra könnyebb tantárgyakat választottak, a matematikát és az irodalmat messze elkerülték, sőt odáig merészkedtek, hogy a diákok közül is válogattak, és nem vették fel azokat, akik valószínűleg megbuktak volna a vizsgán.

Az Egyesült Királyságban 2007-ben az iskolák teljesítmény alapú rangsorát immár harmadszor alakították át. A környezettől függő, hozzáadott érték alapú rangsor CVA néven (contextual value added) vonult be a brit oktatáspolitika történelmébe. Azzal a céllal jött létre, hogy figyelembe veszi azoknak, az iskolán kívüli tényezőknek a hatását is, amelyekről úgy gondolták, hogy ronthatja a diákok teljesítményét (ha a diák szegényebb családból származik, nem az angol az anyanyelve, speciális szükségletei vannak). A történetet teljes terjedelmében Michael Blastland – Andrew Dilnot Tigris, ami nincs című könyvében olvashatják, amely a HVG Kiadó gondozásában jelent meg.




























Karrier

Az első bolognai végzősök: mi lesz velük?

A lehető legtovább koptatnák az egyetemi padokat az új rendszerű alapképzést elsőként az idén elvégző hallgatók. Talán bölcsen is teszik, a munkaerőpiacon ugyanis egyelőre bizonytalanság fogadja őket.

Karrier

A bolognai rendszer végletei

Nem csupán Magyarországon újdonság a kétszintű felsőoktatás. Munkatársaink Európa két olyan országában nézték meg, milyen változásokat hozott a bolognai rendszer, amelyek e szempontból a két végletet jelentik.

MTI Karrier

Még egy hétig lehet jelentkezni pótfelvételire

Még egy hétig – augusztus 13-ig – lehet pótfelvételire jelentkezni az egyetemekre, főiskolákra, a lehetőséggel azok élhetnek, akik egyetlen felsőoktatási intézménybe sem kerültek be a ponthúzás után, illetve nem jelentkeztek a tavaszi eljárás során.

Karrier

Viharok a mesterképzés körül

Jócskán megtépázta néhány patinás nagy egyetem nimbuszát az akkreditációs testület, amikor a tavasszal egyre-másra dobta vissza a mesterképzés indítására beadott pályázataikat.

Ismét négyet rúgott az El-ben a Fradi, karnyújtásnyira került a továbbjutás

Ismét négyet rúgott az El-ben a Fradi, karnyújtásnyira került a továbbjutás

Záporok, sőt hózáporok is bonyolíthatják az életünket pénteken

Záporok, sőt hózáporok is bonyolíthatják az életünket pénteken

Az ország versenyképességét gátolja a diákok egyre rosszabb matekteljesítménye

Az ország versenyképességét gátolja a diákok egyre rosszabb matekteljesítménye

Új trolivonal lesz Zuglóban

Új trolivonal lesz Zuglóban