A Canon megbízásából az ICM Research által végzett felmérés keretében Európa 18 országában 5500 hivatali alkalmazott, köztük 300 magyar körében vizsgáltak olyan termelékenységet befolyásoló munkahelyi tényezőket mint például a hozzáállás és tapasztalat.

Míg az anyagi ösztönzők - a pénzügyi jutalom és bónusz - csupán a válaszadók 80 százalékánál idézett elő pozitív változást, addig 85 százalékuk meglepő módon Európa-szerte azt mondta, hogy termelékenységét a megbecsülés fokozná leginkább. A 93 százalékos magyarországi arány kiemelkedően magas.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az alkalmazottakat ne kellene a munkájuknak megfelelően megfizetni, hiszen a kutatás azt is kimutatta, hogy a pénzbeli ösztönzők rövid távon nagyon is jól működnek. Tartós elégedettségérzetet azonban az okoz, ha az alkalmazottak munkahelyi erőfeszítését megbecsülik a kollégák és a főnökök.

A felmérés rámutatott arra is, hogy a rugalmas munkaidő nagyobb termelékenységre ösztönöz: erről az európai dolgozók 68 százaléka, valamint a magyar alkalmazottak 75 százaléka állította, hogy növelné hatékonyságát.

Egy másik hatékonyságnövelő tényező pedig az lehet, ha a vállalat edzőteremet épít: a válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy jobban motiválná őket, ha lenne edzőterem, de még az olyan apróbb vállalati erőfeszítések, mint a zenehallgatás engedélyezése is képesek termelékenységi eredményeket hozni. A válaszadók 53 százaléka gondolja úgy, hogy ez megnövelné a termelékenységet, miközben a rövidebb munkanapokat 58 százalékuk, az otthonról végzett munkát pedig 44 százalékuk említette ösztönzőként. Magyarországon az otthoni munkavégzés a válaszadók 61 százalékánál eredményezne hatékonyságnövekedést.

Európában az irodai alkalmazottak munkanapjuknak csupán 75 százalékában dolgoznak teljes kapacitással, azaz a munkahelyen töltött idő negyedében nem termelékenyek - derül ki a felmérésből.

A kutatás a munkahét elemzése során kimutatta, hogy a válaszadók harmada szerint nincs különbség a hétköznapok között. Magyarországon a megkérdezettek 24 százaléka a keddet, míg például a britek 22 százaléka a hétfőt nevezte meg leghatékonyabb napjának. A legtöbb európai országban a válaszadók a pénteket, Magyarországon emellett a hétfőt jelölték meg a hét legrosszabb napjaként.

Az alkalmazottak a nap első felében általában aktívabbak, közvetlenül ebéd után és késő délután viszont visszaesik termelékenységük. A megkérdezettek általában közel harmada - Magyarországon ebéd után 36 százalék, délután pedig 68 százalék - fáradtsággal és kimerültséggel indokolta munkája hatékonyságának csökkenését.

Az európai irodai alkalmazottak 25 százaléka a júliust és az augusztust, a magyarok pedig a júliust és a decembert, a spanyolok és a portugálok szintén az augusztust, míg a svédek, a finnek és norvégok a júliust jelölték meg az év legkevésbé termelékeny hónapjának. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a válaszadók 24 százaléka decemberben vallotta magát a legkevésbé produktívnak.

A munkaidő alatt a három leghatékonyabbnak értékelt pihenési forma az irodai pletykák megtárgyalása, a testmozgás, valamint egy csésze tea vagy kávé elfogyasztása. Kikapcsolódásként a magyar válaszadók 15 százaléka a munkatársakkal beszélget, 39 százaléka pedig egy rövid sétát és testmozgást részesít előnyben. A lengyel alkalmazottak 27 százaléka viszont egy csésze teát, vagy kávét értékel többre.