Tény, hogy a vállalatok már a tanulmányok alatt lecsapnak a hallgatókra, lehetőséget kínálnak nekik az iskola melletti munkára, ösztöndíjat adnak azzal a feltétellel, hogy tanulmányaik végeztével náluk kamatoztassák tudásukat. A tehetségmenedzsment konferenciák is azzal a tanulsággal zárultak, tanácsos egyre korábban felismerni, megszerezni és megtartani a tehetségeket. A diploma/érettségi megszerzése után ugyanis nagyon nagy eséllyel ott fognak kikötni a frissen végzettek, hiszen ez a lényeg.

© sxc.hu

Nyilvánvaló, hogy a cégek nem önzetlenül teszik mindezt, de a diákok nem néznek a dolgok mögé, és arról sincs tudomásuk, mire vállalkoznak, ha az ösztöndíj igénybe vétele után az adott vállalatnál helyezkednek el. Arról ugyanis nem szól a fáma, hogy "egyes osztályokon a többség nem bírja 3-4 évnél tovább. Aki meg bírja a tempót, dolgozhat továbbra is napi 10-12 órát, hétvégén is, majd lesz belőle menedzser is, egyszer" - vallja egy fejvadász. Mindeközben a cégek kritikával illetik a pályakezdőket, mert alacsony az érzelmi intelligenciájuk, nem ismerik a munkakultúrát, irreális követeléseket támasztanak a munkáltatókkal szemben. Sokan értetlenül állnak ezen kijelentések előtt, ugyanis tagadhatatlan, hogy dúl a háború a tehetségekért, ezért a cégeknek kellene áldozatot hozniuk annak érdekében, hogy náluk kössenek ki a piac legjobbjai.

Az már más kérdés, ha a multinacionális vállalatok ilyen szinten elcsaklizzák a tehetséges munkavállalókat, mi marad a kkv szektornak és hol marad az esélyegyenlőség. Gerlei Béla a Karrier Intézet vezető tanácsadója szerint nem érdemes ezen a területen esélyegyenlőséget keresni: a kkv-k az esetek többségében amúgy sem lennének képesek megfizetni és megtartani a kiemelkedő tehetségű pályakezdőket. A nagy és kis cégek közötti versenyre pedig azt mondta, az esélyegyenlőségről beszélni lehet, de megvalósítani nem. Mindaddig, amíg verseny van a kiváló munkaerőért, és van kik közül választani, addig harc lesz. A szereplőket nem nagyon érdekli, hogy mi lesz a munkaerőpiaccal, a többi céggel, kevésbé tehetséges fiatalokkal.

A tehetségeket a vállalatok különféle módszerekkel szerzik meg, például támogatják az egyetemek gyakorlati oktatását is, amely szakképzési támogatásban, ösztöndíjban és egyéb kezdeményezésekben nyilvánul meg. Egyesek szerint valójában maguknak "képeztetnek" ki munkavállalókat egyetemek, főiskolák által, a vállalatok viszont azzal takaróznak, hogy a diák csak jól jár azzal, ha támogatásban részesül és még állást is kap. Ez csupán nézőpont kérdése.


Tartalmi partnerünk a HR Portál. A hazai lehetőségekről, ösztöndíjakról itt olvashat.